Fotó: Veres Nándor
Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki. Az ezt felelevenítő szertartások már az első századokban gyökeret vertek, előbb a Közel–Keleten, nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencében is. Ám ahol nem volt pálma, mint például Székelyföldön, ott a virágzó fűz vesszőivel helyettesítették.
2023. április 02., 09:012023. április 02., 09:01
Mifelénk nevezik barkának, cekónak, pimpónak is, a magyar nyelvterület más részein bárka, cica, cicaberke, cicamaca, cicuska, cicemaca, cicaméce, cicabarka, fűzfacicula, macuka, picus vagy polinga néven is emlegetik. Általában a virágvasárnapot megelőző szombaton szedték, vasárnap a pap megszentelte a templomban, majd hazavitték. Egy istensegítsi (Bukovina) székely mesélte Bosnyák Sándornak:
és újabban a sírokra is szoktunk egy-egy szálat szúrni, s evvel a templomban nyert érdemeket a holtakért ajánlják fel.”
Hasonló szokás dívott Székelyvarságon is, ahol virágvasárnap hazavitt szentelt cekót ember- és állatgyógyítására egyaránt használták. Egy részét az istálló, más részét a lakószoba gerendája alá tűzték, remélve, hogy ezzel minden rossztól, rontástól megóvják magukat és javaikat. Évközben is bevett egy-egy barkaszemet, akinek fájt a torka, de a füstjével gyógyították a frissen borjadzott tehén megduzzadt tőgyét vagy a „mérges” sebet is, míg erős idő közeledtével szentel cekót tettek a tűzre vagy a forró kályhalapra.
A virágvasárnapi misén megszentelt cekó kétféle úton került a templomba. Egy részét az asszonyok maguk szedték a tanyájuk környékén. A mise alatt végig a kezükben tartották, mise után pedig hazavitték. Másik részét viszont a helyi egyház szedette. A templomban egy rakásba rakva szentelte meg a pap, majd a férfiak vittek belőle maguknak.
Voltak olyan időszakok, amikor az osztogatandó templomi barkát a pap megbízásából gyermekek gyűjtötték és hordták össze. Más plébánosok idejében a kántor kötelességének tekintették a barkagyűjtést, aki szekérrel szállította a templomhoz. Az osztogatandó „közös” cekót Madarász János plébános idejében (1945–1969) a káncéluson kívül, a Mária-oltár előtt egy asztalon halmozták föl. Ott szentelte meg a pap a mise elején. A… lelkipásztor végigment a két padsor között, és a fehérnép padjai felé is szórt a szenteltvízből, hogy az asszonyok kezében tartott, hazulról hozott cekók is megszentelődjenek. Ezután a férfiak, a fiúgyerekek – legények – házas férfiak sorrendjében egyenként, szerre kimentek az oltár elé, és a pap egy-egy szálat átnyújtott nekik az asztalon felhalmozott fűzfaágakból. Varságon előfordult, hogy a megyebíró osztogatta a férfiaknak a cekót. A füzfaágak többségének kiosztása után a misén és a körmenetben a férfiak is tartottak barkát a kezükben. A cekóosztásra való tekintettel virágvasárnap a legtöbb varsági férfi igyekezett elmenni a templomba. Az asztalon felhalmozott barkából néhány szálat hagytak a templom céljaira. Többek között a templomban maradt cekót égették el nagyszombaton a tűzszenteléskor. A hamuját használta a pap a következő évi hamvazáskor.
A templomi cekóosztás rendje 1990 után változott meg lényegesen Varságon…
Barth János: Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegyi tanyák népének vallási hagyományai (Kecskemét, 2006)
Ez utóbbi módszert más helyeken is alkalmazták. Az ozsdolai (Kézdiszék) asszonyok a templomból hazaérvén egy szál meggyújtott pimpóval füstölték végig a házat villámcsapás ellen. Pár vesszőt az istálló ajtajára szögelt feszülethez is tettek, a többit virágvázába helyezték a szobában. A következő év hamvazószerdáján ebből vagy kidőlt keresztfa hamujából készítették a szentelt hamvat.
Néhol a zöldségeskertbe szúrták a megszentelt barkát, hogy a férgeket távol tartsák a káposztától.
Gyergyó környékén véres vizelet esetén fűzfateát adtak az állatoknak. A farkaslakai juhászok szentelt barka hamvát tartalmazó cseréptányérral kerülték meg a nyájat a farkasok és medvék elriasztása céljából. Nem hiába írta Bod Péter e napról: „… valami berkeket vagy zöld ágakat szednek; melyeket az után egy ’s más babonára vissza élnek.”
Fotó: Barabás Ákos
Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, hol azért, hogy ne szaporodjanak el a legyek és a bolhák, hol azért, hogy kotoljanak a tyúkok, és ne fulladjanak tojásba a csirkék. Csíkrákoson azért, „hogy megérhessék a jövő virágvasárnapot is”, Farkaslakán meg azért, hogy tavasszal ne pusztuljanak el a kislibák. Igaz, a gazdasszonyok itt gyakorta szentelt barkával rakták körbe a kiköltésre szánt lúd- és tyúktojásokat.
Más helyeken azt tartották, hogy csak a szenteletlen barkát nem szabad bevinni. Sőt, több csíki községben úgy vélték, amelyik házban nincs pimpó, oda bejárnak a békák, de Csíkmenaságon csak a szentelt eledel után vitték be.
Csíkszentgyörgyön azt mondogatták, hogy virágvasárnap Cibere vajda és Konc király megbicskázzák egymást. A moldvai Klézsén a legények fűfából készült sípba, a tilinkába belefújva habajgattak, azaz költögették a tavaszt, no meg így adták hírül a halottaknak a közelgő húsvéti feltámadás hírét. „A szentelt barkából régen tűztek a sírokra és a földek közepébe is, hogy legyen majd mindennek támadatja.” (Molnár V. József)
Fotó: Barabás Ákos
A református közösségekben régen ezen a napon konfirmáltak a 14 éves gyerekek, néhol zöld ágakkal feldíszített templomokban, újabban pünkösd előtt egy héttel tartják a nagykorosító ünnepséget. Ezt például Erdővidéken fura legényavató szertartással spékelték meg:
A fiúkat ettől kezdve tekintették legényeknek, húsvéthétfőn már nem kellett verset mondaniuk, és tojás helyett illet itallal kínálni őket. Sőt, egyedül is betérhettek a kocsmába, elmehettek udvarolni a kiszemelt, ugyancsak konfirmált lányok házába, ahol szintén nem számított ördögtől valónak, ha egy pohár pálinka formájában kaptak bátorítást. Csakhogy az új státusz „hátránnyal” is járt: kaszáláskor többé már nem dőlhettek ki, ha elfáradtak, nem pihenhettek meg, az erdőből pedig egyedül kellett hazavinniük egy szekér fát. A gondtalan gyermekkor véget ért…
Csíkszentgyörgyön is híres volt a virág sokadalma, ahogyan nevezték, amelynek az utolsó, vagyis a kirakodó napja, a derékvásár mindig a virágvasárnapot követő nagyhétfőre esett, előtte a virághét szerdáján, csütörtökén, péntekén, szombatján és virágvasárnapján zajlott a baromvásár.
Fotó: Barabás Ákos
Mátyás király 1478-ban engedélyezte két országos vásár, a virágvasárnapi és a Jakab-napi megtartását a zabolai Mikes családnak. „E nagy kirakodó árumustrákat a Páva falu felőli domb aljában fekvő úgynevezett Sokadalom-kertben tartották. Már a középkori oklevelek is megemlítik, hogy kelendő portéka volt a messze földön híres zabolai fátyolkendő, valamint a gyapjúszövetből készített prémes kabát. Nemcsak zabolaiak, hanem más faluból származó kereskedők is forgalmaztak ilyen ruhadarabot” – írja Pozsony Ferenc.
Az elkövetkezendő időjárásra is tudtak következtetni e nap jellemzői alapján. Portik Irén jegyezte le a nagyszüleitől:
„Virágvasárnap fénye
Ígéret a jó évre.”
Vagy:
„Szép virágvasárnap
Jó a gyümölcsfáknak.”
Legalább eme utóbbi gyakorlatot mi is megszívlelhetjük, ha csak nem akarjuk magunkra vonatkoztatni a Kányádi Sándor-i megállapítást: „Szamár még volna, de nincs krisztusi státus.”
Esőre vonatkozó figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére. A Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban havazni fog.
Házban történt robbanáshoz riasztották a dicsőszentmártoni tűzoltókat szombat késő este Désfaluba. A házban egy 94 éves idős nő sérült meg.
Édesanya. Talán a legszebb magyar szó. A közelgő anyák napja alkalmából a Rádió GaGánál az édesanyákra gondolnak és őket ajándékozzák meg. Neked csak a virágot kell megvenned, minden mást a rádió biztosít. Sőt!
A segédlelkészként Gyergyószentmiklóson szolgáló Márton Áron 1927-ben alapította meg Kolping Legényegyletet, ennek utódszervezetét pedig 1994-ben Hajdó István főesperes kezdeményezésére hozták létre.
Robbanásveszély állt fenn, miközben kigyulladt egy lakóház ahová a szászrégeni tűzoltóságot riasztották szombat délben a 112-es egységes segélyhívószámon. A tűzesetben két személy sérült meg.
Szülésfelkészítő és szülészetiosztály-látogató programot indított a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház. A havonta sorra kerülő alkalmak során a kismamák tájékoztatást kapnak a szülés folyamatáról.
A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében péntek este lezajlott nyitóünnepséggel megkezdődött az 51. alkalommal megszervezett magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia országos szakasza, melyre ezúttal 17 megyéből 180 diák érkezett kísérőivel együtt.
Habár nem zárult le teljesen a pereskedés – új eljárások is indultak –, mostanra visszakapta a szentegyházi önkormányzat a húsz éve koncesszióba adott Szentegyháza Gyöngye termálvizű strandot.
Nincs már jogi akadálya a beruházásnak, csak a szándékon és a rendelkezésre álló anyagiakon múlik, hogy megépül-e a Csíkszeredába tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A kiszemelt terület átadása miatt indított perek jogerős ítélettel befejeződtek.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
szóljon hozzá!