
A légzőszervi megbetegedésekről, főképp a dohányzás káros hatásairól beszélt Kurkó Csilla tüdőgyógyász főorvos
Fotó: Gecse Noémi
A dohányzás szervezetre gyakorolt rendkívül káros hatásairól beszélt dr. Kurkó Csilla tüdőgyógyász főorvos csütörtökön a Flastrom egészségügyi ismeretterjesztő előadás- és beszélgetéssorozaton.
2018. február 19., 09:312018. február 19., 09:31
Mit tehetünk a tüdőnk védelmében, milyen tüneteket okoz a dohányzás? – tette fel kérdését Pál Bíborka, az előadás-sorozat főszervezője Kurkó Csilla tüdőgyógyásznak, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztályvezető főorvosának. „Tüdőgyógyászként dolgozva ez a legmarkánsabb téma. Sajnos
Elszomorító adat, hogy a cigarettázás térségünkben és világviszonylatban is növekvő tendenciát mutat, statisztikai adatok szerint az európai unióban évente mintegy hétszázezren hallnak meg emiatt” – vezette fel a témát Kurkó Csilla.
A szakember szerint noha sokszor találkozik azzal a közvélekedéssel, hogy a cigarettázás mellett is sokan élnek hosszú életet, azt mindenképpen le kell szögezni, hogy két szervezet nem egyforma.
A dohányzás gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek. A dohányzás következtében pedig a csillószőrök nagy része elpusztul, amelyek nem képződnek újra – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha egy középkorú személy leszokik a cigarettázásról, marad még egészséges tüdőterülete, így nagy százalékban csökken a különböző dohányzással kapcsolatos tünetek megjelenésének kockázata.
A doktornő arról is beszámolt, hogy statisztikai adatok szerint a tüdőrák rengeteg emberéletet követel világszerte, tapasztalati szerint pedig a tüdődaganatosoknak 80 százaléka dohányos. Ez a folyamat hosszú időn át alakul ki, és kezdetben nem jár tünetekkel. A tüdőrák idővel megjelenő, jellemző tünetei között szerepel a tartós köhögés, a légszomj, a ziháló légzés és számos további panasz.
„A dohányosokra jellemző, hogy kezdetben nem akarják észrevenni ezeket a tüneteket, a nem dohányos betegek sokkal hamarabb észreveszik, hogy valami nincsen rendben. A cigarettázók sokkal később fordulnak orvoshoz ezzel” – mondta.
„Saját gyakorlatommal alá tudom támasztani, hogy Csíkszeredában hetente két-három személyt diagnosztizálunk tüdődaganattal, ezeknek az eseteknek pedig háromnegyede már műthetetlen. Közülük húsz százalék az, aki a diagnózistól számított első évet túléli. Habár van Csíkszeredában mellkassebész szakorvos, aki hatalmas segítség az ilyen eseteknél, a műthetetlen eseteket ő sem tudja megoldani.
Ezekből a döntésekből születik meg, hogy kinek lesz műtéte vagy sugárkezelése. Illetve kinél jön szóba tüneti kezelés, ami azt jelenti, hogy segítünk emberhez méltó módon végigélni azt az időszakot, ami még hátravan neki” – fejtette ki a szakember.
Fotó: Gecse Noémi
Pál Bíborka arról is érdeklődött, hogy Kurkó Csilla tüdőgyógyászként hogyan magyarázza meg a gyerekeinek, hogy mennyire káros a cigarettázás. „Először is próbálok jó példával járni, tehát nem dohányzom. Emellett otthon szoktam hangosan morfondírozni a betegeim szokásain, a dohányzás miatt kialakult betegségek súlyosságán, és nem utolsósorban azon, hogy milyen halálközeli állapotokat kell én a kórházban leasszisztáljak a végső stádiumban lévő betegeknél. Ezt számomra sem könnyű megemészteni.
Remélem, hogy ennek van jelentősége, s a későbbiekben is emlékeznek erre” – zárta Kurkó Csilla.
További előadások
A Flastrom egészségügyi ismeretterjesztő előadás- és beszélgetéssorozat keretében két hét múlva előadást tart dr. Hompoth György szülész-nőgyógyász Nőgyógyászati megbetegedések, méhnyakrákszűrés címen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának nagy előadótermében. A következő hetekben Dr. Balogh Csaba kardiológus főorvos szív- és érrendszeri megbetegedések témában beszél, dr. Kacsó Jolán sürgősségi szakorvos és Bíró László háziorvos pedig a sürgősségi ellátórendszer működéséről tart előadást. Dr. Ruff Rudolf diabetológus, endokrinológus szakorvos a cukorbetegség és a pajzsmirigy betegségeiről értekezik. Dr. Péter Szilárd vezérigazgató és dr. Domokos Iván orvosigazgató a Hargita Megyei Mentőszolgálat részéről az intézmény működését mutatja be. Dr. Szilveszter Anikó gyermekgyógyász szakorvos Oltások, gyermekmegbetegedések címen tart előadást, dr. Holló Gergely onkológus szakorvos pedig a daganatos megbetegedések megelőzéséről beszél.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
1 hozzászólás