
Fotó: B. Kovács András személyes archívumából
Április 30-án, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatják be a közönségnek B. Kovács András közíró, a Székely Hírmondó korábbi munkatársa tavaly megjelent, Bukaresti napló. 1978–1988 (I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban; II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982–88) című kétkötetes emlékiratát.
2024. április 29., 20:582024. április 29., 20:58
B. Kovács András (1949, Kolozsvár) szülővárosában érettségizett, és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett angol–magyar szakos diplomát 1972-ben. Első írása az Előrében jelent meg, cikkeit a Művelődés, A Hét, a Korunk, 1990 után az Erdélyi Figyelő, a Háromszék, a Krónika, a Forrás, a Székelyföld, az Erdélyi Napló, a Pro Minoritate, a Hitel és – az utóbbi években, 2022 decemberéig – a Székely Hírmondó közölte.
Munkái közül kiemelkednek „ifjúságszociológiai” sorozatai az Ifjúmunkásban és ankétja a romániai magyar tanügy 1945 és 1949 közötti önálló hálózatáról a Romániai Magyar Szó hasábjain. Ugyanitt jelent meg beszélgetése Nagy Gézával a Bolyai Tudományegyetem létrejöttéről.
Riportsorozatokban tárta fel a '89-es rendszerváltás követő gazdatársadalmi változásokat a Székelyföldön, az erdő-közbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállalatok magánkézbe juttatásának fonákságait, valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportregényeiben kisebbségi életsorsokat mutat be.
2013-tól Kolozsvári András név alatt közli korábbi és újabb verseit, eddig hét verseskötete jelent meg.
A szerző lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Bukaresti napló a 25., illetve 26. önálló kötete. 1978 végén kezdte vezetni, „amikor a brassói tanári létnél valamivel alkotóbbnak a reményében a román fővárosba érkeztem 1978 végén, hogy tévériporterként próbáljak ott szerencsét”, és meglátása szerint a diktatúra legkegyetlenebb időszakát öleli át.
A kedd esti eseményen Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa mond bevezetőt. A könyvbemutató folyamán a szerző utóbbi években megjelent kötetei is szóba kerülnek.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap köszöntötte a romániai magyar közösséget a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából, kifejezve tiszteletét és elismerését a közösség Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Erdély peremén fagypont alá esett a hőmérséklet vasárnapra virradóan, közepén viszont enyhébb volt a hajnal, „fagykoszorút” eredményezve.
Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.
szóljon hozzá!