
Fotó: B. Kovács András személyes archívumából
Április 30-án, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatják be a közönségnek B. Kovács András közíró, a Székely Hírmondó korábbi munkatársa tavaly megjelent, Bukaresti napló. 1978–1988 (I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban; II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982–88) című kétkötetes emlékiratát.
2024. április 29., 20:582024. április 29., 20:58
B. Kovács András (1949, Kolozsvár) szülővárosában érettségizett, és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett angol–magyar szakos diplomát 1972-ben. Első írása az Előrében jelent meg, cikkeit a Művelődés, A Hét, a Korunk, 1990 után az Erdélyi Figyelő, a Háromszék, a Krónika, a Forrás, a Székelyföld, az Erdélyi Napló, a Pro Minoritate, a Hitel és – az utóbbi években, 2022 decemberéig – a Székely Hírmondó közölte.
Munkái közül kiemelkednek „ifjúságszociológiai” sorozatai az Ifjúmunkásban és ankétja a romániai magyar tanügy 1945 és 1949 közötti önálló hálózatáról a Romániai Magyar Szó hasábjain. Ugyanitt jelent meg beszélgetése Nagy Gézával a Bolyai Tudományegyetem létrejöttéről.
Riportsorozatokban tárta fel a '89-es rendszerváltás követő gazdatársadalmi változásokat a Székelyföldön, az erdő-közbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállalatok magánkézbe juttatásának fonákságait, valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportregényeiben kisebbségi életsorsokat mutat be.
2013-tól Kolozsvári András név alatt közli korábbi és újabb verseit, eddig hét verseskötete jelent meg.
A szerző lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Bukaresti napló a 25., illetve 26. önálló kötete. 1978 végén kezdte vezetni, „amikor a brassói tanári létnél valamivel alkotóbbnak a reményében a román fővárosba érkeztem 1978 végén, hogy tévériporterként próbáljak ott szerencsét”, és meglátása szerint a diktatúra legkegyetlenebb időszakát öleli át.
A kedd esti eseményen Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa mond bevezetőt. A könyvbemutató folyamán a szerző utóbbi években megjelent kötetei is szóba kerülnek.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
szóljon hozzá!