
Fotó: B. Kovács András személyes archívumából
Április 30-án, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatják be a közönségnek B. Kovács András közíró, a Székely Hírmondó korábbi munkatársa tavaly megjelent, Bukaresti napló. 1978–1988 (I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban; II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982–88) című kétkötetes emlékiratát.
2024. április 29., 20:582024. április 29., 20:58
B. Kovács András (1949, Kolozsvár) szülővárosában érettségizett, és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett angol–magyar szakos diplomát 1972-ben. Első írása az Előrében jelent meg, cikkeit a Művelődés, A Hét, a Korunk, 1990 után az Erdélyi Figyelő, a Háromszék, a Krónika, a Forrás, a Székelyföld, az Erdélyi Napló, a Pro Minoritate, a Hitel és – az utóbbi években, 2022 decemberéig – a Székely Hírmondó közölte.
Munkái közül kiemelkednek „ifjúságszociológiai” sorozatai az Ifjúmunkásban és ankétja a romániai magyar tanügy 1945 és 1949 közötti önálló hálózatáról a Romániai Magyar Szó hasábjain. Ugyanitt jelent meg beszélgetése Nagy Gézával a Bolyai Tudományegyetem létrejöttéről.
Riportsorozatokban tárta fel a '89-es rendszerváltás követő gazdatársadalmi változásokat a Székelyföldön, az erdő-közbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállalatok magánkézbe juttatásának fonákságait, valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportregényeiben kisebbségi életsorsokat mutat be.
2013-tól Kolozsvári András név alatt közli korábbi és újabb verseit, eddig hét verseskötete jelent meg.
A szerző lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Bukaresti napló a 25., illetve 26. önálló kötete. 1978 végén kezdte vezetni, „amikor a brassói tanári létnél valamivel alkotóbbnak a reményében a román fővárosba érkeztem 1978 végén, hogy tévériporterként próbáljak ott szerencsét”, és meglátása szerint a diktatúra legkegyetlenebb időszakát öleli át.
A kedd esti eseményen Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa mond bevezetőt. A könyvbemutató folyamán a szerző utóbbi években megjelent kötetei is szóba kerülnek.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!