
Két útfelújítást kifogásolt a vádhatóság. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az utolsó tanúkat is meghallgatta a bíróság szerdán a Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper elsőfokú tárgyalásán, a Maros Megyei Törvényszéken.
2023. május 17., 15:332023. május 17., 15:33
2023. május 17., 15:382023. május 17., 15:38
Noha már tavaly év végén úgy tűnt, befejezéshez közeledik a lassan tíz éves időtartamot közelítő bírósági eljárás, az ítélethozatalra tovább kell várni, ráadásul
A szerdai tárgyalási napon a Maros Megyei Törvényszéken tanúmeghallgatás zajlott, az utolsó beidézett személyek is a bíró elé járultak.
A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy szüksége van egy időpontra, amikor csak a védőügyvédeket hallgatja meg, és ezt szeptemberre tűzték ki – ismertette Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje. Hozzátette, mivel a perben károsult félként résztvevő Hargita megyei tanács ügyvédje szerint
Emlékeztetett: korábban az ügyiratban az állt, hogy az anyagok nem is léteztek, aztán kiderült, hogy megvannak, és most arra kell választ kapni, hogy miért nem használták fel ezeket az útfelújításra.
– összegzett az ügyvéd.
Érdekesnek nevezte, hogy a megyei tanács által küldött dokumentumokat, amelyek a meglévő építési anyagok felleltározását tartalmazták, a megyei önkormányzat ügyvédje kifogásolta, aki szerint
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel. Vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út – a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es – egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét – ezt az eljárás során a védelem igyekezett cáfolni. A per a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött, de mivel időközben bizonyítást nyert, hogy az ottani tárgyalásokat nem korrupciós ügyekre szakosított bírák vezették, az ott lefolytatott összes eljárás érvényét veszítette, és mindent elölről kellett kezdeni a Maros Megyei Törvényszéken.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
4 hozzászólás