
Lőrincz György legújabb regénye a magyarság migrációjáról szól. A szerző maga az itthon maradás mellett döntött
Fotó: Barabás Ákos
Telt házas könyvbemutatót tartottak nagyszombaton a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. Lapcsaládunk publicistája, Lőrincz György, Gyurka vagy Gyurka bácsi – ki hogyan ismeri – ezúttal nem házigazdaként szerepelt, hanem szerzőként.
2018. április 01., 21:042018. április 01., 21:04
Az esemény azért is rendhagyó volt, mert „ez a nap a nagypénteki megpróbáltatásokat követő reménytelenség és a feltámadásra várakozás szorongással teli ideje, és kimondottan rímel a könyv témájára, hiszen a regény idegenbe szakadt hőse is bizonyosságot, megnyugvást keres új életében, a téma ugyanis az emigráció és a vele járó számos probléma megvilágítása” – mondta köszöntőjében dr. Szakács István Péter író, az est házigazdája. Amint a könyvismertetésből kitudódott, már a Bécs fölött a Hargitát cím, ez a hiányos szerkezetű mondat is a köztes létből fakadó egybelátást sugallja, amint
Álom és ébrenlét, múlt és jelen, vágy és valóság között egyensúlyozva keresi a válaszokat kínzó kérdéseire, a miértek azonban nem csupán egyéni életére, hanem a drámai helyzetbe került magyarság sorsára – halálveszély, megmaradás esélye – is vonatkoznak. Egyén és közösségi lét elválaszthatatlanságát jelzi a regény alcíme is:
Fotó: Barabás Ákos
Csapó András fiktív hős, sorsában azonban hús-vér emberekre, megélt élethelyzetekre ismerhetünk.
Csakhogy élete odakint válik igazán bonyolulttá: a sikeres szökés rövid, önfeledt mámorát, a császárváros pazar látványát a kinti mindennapok során jelentkező kínzó hiányérzet váltja föl, mellyel mintegy feleselve azonban megjelennek azok a múltbeli árnyak is, amelyek miatt a szökés kockázatát vállalta: a magyarellenes megaláztatások, a két sikertelen szökést követő szenvedések, bebörtönzése.
Odakint más magyarok sorsával, a haza darabokra szabdalt részeiből Bécsbe menekült hontalanok életével, tragédiáival is megismerkedik. Élete új értelmet nyer jugoszláviai felesége, gyermekei révén, és amikor
rá is döbben, hogy az itt és az ott immár szétválaszthatatlan lett benne, léte megkettőződött.
Fotó: Barabás Ákos
A regény szerkezetében egymást váltogatják az emlékek és álmok, „művészi hitelét pedig leginkább az adja, hogy nem ad biztos receptet életünk nyugtalanító, önigazolásra váró kérdéseire – ezekre mi magunk kell megtaláljuk a választ, de lehet, hogy nincs is ilyen, talán csak örökös keresés van az örökösen változó világban – zárta a könyvismertetőt Szakács István Péter, ajánlva a könyvet többek között azért is, mert
Ő egészen másképp látja a Hargitát Kápolnásfalu távlatából, mint ahogy én, nála színpompás, évszakról évszakra változó ez a táj, van egy misztikus kisugárzása, ugyanakkor emberi mértéke is. Ajánlom így nézni ezt a hegyet.”
Fotó: Barabás Ákos
Lőrincz György eredetileg álomnovellát tervezett írni, de közben rájött, hogy „miért találnék ki mindent, mikor itt van a Hargita, Kápolnás, Udvarhely, Kolozsvár, és ezeken a helyszíneken kóboroltathatom a hősömet?” Noha a szíve csücske a székely falu és Erdély, ezúttal mégis átlépte a szülőföld határát. Ő maga így vallott erről: „Mikor itthon van az ember, a vágy arra ösztönzi, hogy elmenjen, viszont nem gondolja végig a vágy lehetséges következményeit, és azt, hogy nem virágszirmokkal várják odaát. Ezt az életet akartam bemutatni egy olyas valakinél, aki nem egyetemi kutatóként ment ki, nem kicsalogatták a gimnázium évei alatt mint első tanulót, hogy ne maradjon nekünk senki, aki valamit tehetne ezért a népért.
Ezt a lelkiállapotot próbáltam visszaadni és azokat a nehézségeket, amelyekkel odaát szembesül valaki, hogy kap munkát, hogy alázzák meg lépten-nyomon. Be akartam mutatni Bécset mint Trianon gyermekeinek gyűjtőhelyét, akiknek két vágyuk van: az önmegvalósítás idegenben, és hogy még egyszer láthassák a szülőföldjüket.”
Fotó: Barabás Ákos
Mint mondta, ő gyáva volt a szökéshez, a helyzete is olyan volt, hogy nem tehette szülei egyedüli gyerekeként, de amikor a munkahelyén nap mint nap szembesült a sorozatos kivándorlás tényével, persze, hogy felmerült benne a kérdés: az jár jól, aki elmegy, vagy aki itt marad?
– mondta végül. A könyvbemutatót felolvasások, illetve a közönség soraiból érkező gratulációk és személyes élménybeszámolók tarkították.
Lőrincz György író, szociográfus
Kápolnásfaluban született 1946-ban. A középiskolát Szentkeresztbányán járta ki. Zetelakán és környékén tanított, majd technikus volt a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Gépgyárban. 1990-ben a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség szakirányítója lett, 1995-ben megalapította az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, melynek azóta is elnöke. Riportjait, elbeszéléseit az Utunk, az Igaz Szó, a Korunk, a Hargita, a Székely Útkereső közölte. Fontosabb művei: Amíg csak él az ember (1980), Bukás (1995), Az elveszített sziget (2001), Pusztulás (2004), Besúgó voltam, szívem (2008), Isten köve (2011), A szív hangjai (2012). A Székelyföld nívódíj, a Magyar Írószövetség elismerését jelző Szabó Zoltán-díj, az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös prózadíja, illetve a Magyar Arany Érdemkereszt tulajdonosa.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!