Hirdetés
Hirdetés

Bécs fölött a Hargitát

Lőrincz György legújabb regénye a magyarság migrációjáról szól. A szerző maga az itthon maradás mellett döntött •  Fotó: Barabás Ákos

Lőrincz György legújabb regénye a magyarság migrációjáról szól. A szerző maga az itthon maradás mellett döntött

Fotó: Barabás Ákos

Telt házas könyvbemutatót tartottak nagyszombaton a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. Lapcsaládunk publicistája, Lőrincz György, Gyurka vagy Gyurka bácsi – ki hogyan ismeri – ezúttal nem házigazdaként szerepelt, hanem szerzőként.

Kosztolányi Kata

2018. április 01., 21:042018. április 01., 21:04

Az esemény azért is rendhagyó volt, mert „ez a nap a nagypénteki megpróbáltatásokat követő reménytelenség és a feltámadásra várakozás szorongással teli ideje, és kimondottan rímel a könyv témájára, hiszen a regény idegenbe szakadt hőse is bizonyosságot, megnyugvást keres új életében, a téma ugyanis az emigráció és a vele járó számos probléma megvilágítása” – mondta köszöntőjében dr. Szakács István Péter író, az est házigazdája. Amint a könyvismertetésből kitudódott, már a Bécs fölött a Hargitát cím, ez a hiányos szerkezetű mondat is a köztes létből fakadó egybelátást sugallja, amint

a faluját 18 évesen elhagyó, nyugatra szökő emigráns, Csapó András is egyszerre látja az osztrák fővárost meg a székelyek szent hegyét, és rajtuk keresztül gyerek- és felnőttkorát.

Álom és ébrenlét, múlt és jelen, vágy és valóság között egyensúlyozva keresi a válaszokat kínzó kérdéseire, a miértek azonban nem csupán egyéni életére, hanem a drámai helyzetbe került magyarság sorsára – halálveszély, megmaradás esélye – is vonatkoznak. Egyén és közösségi lét elválaszthatatlanságát jelzi a regény alcíme is:

a magyar sorsregény.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Csapó András fiktív hős, sorsában azonban hús-vér emberekre, megélt élethelyzetekre ismerhetünk.

Egyike azon székelyföldi magyaroknak, akik a múlt század hetvenes éveiben disszidáltak, akik a kommunizmus elviselhetetlen igájából a vasfüggönyön túlra, a szabadság vágyával kecsegtető Nyugatra menekültek.

Csakhogy élete odakint válik igazán bonyolulttá: a sikeres szökés rövid, önfeledt mámorát, a császárváros pazar látványát a kinti mindennapok során jelentkező kínzó hiányérzet váltja föl, mellyel mintegy feleselve azonban megjelennek azok a múltbeli árnyak is, amelyek miatt a szökés kockázatát vállalta: a magyarellenes megaláztatások, a két sikertelen szökést követő szenvedések, bebörtönzése.

Hirdetés

Odakint más magyarok sorsával, a haza darabokra szabdalt részeiből Bécsbe menekült hontalanok életével, tragédiáival is megismerkedik. Élete új értelmet nyer jugoszláviai felesége, gyermekei révén, és amikor

tizenöt év után, 1990 februárjában egy segélyszállítmány élén végre hazalátogathat,

rá is döbben, hogy az itt és az ott immár szétválaszthatatlan lett benne, léte megkettőződött.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A regény szerkezetében egymást váltogatják az emlékek és álmok, „művészi hitelét pedig leginkább az adja, hogy nem ad biztos receptet életünk nyugtalanító, önigazolásra váró kérdéseire – ezekre mi magunk kell megtaláljuk a választ, de lehet, hogy nincs is ilyen, talán csak örökös keresés van az örökösen változó világban – zárta a könyvismertetőt Szakács István Péter, ajánlva a könyvet többek között azért is, mert

Idézet
ismerve Gyurkát és írásait, bizton állíthatom, hogy a lelkét is beleírta ebbe a könyvbe.

Ő egészen másképp látja a Hargitát Kápolnásfalu távlatából, mint ahogy én, nála színpompás, évszakról évszakra változó ez a táj, van egy misztikus kisugárzása, ugyanakkor emberi mértéke is. Ajánlom így nézni ezt a hegyet.” 

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Lőrincz György eredetileg álomnovellát tervezett írni, de közben rájött, hogy „miért találnék ki mindent, mikor itt van a Hargita, Kápolnás, Udvarhely, Kolozsvár, és ezeken a helyszíneken kóboroltathatom a hősömet?” Noha a szíve csücske a székely falu és Erdély, ezúttal mégis átlépte a szülőföld határát. Ő maga így vallott erről: „Mikor itthon van az ember, a vágy arra ösztönzi, hogy elmenjen, viszont nem gondolja végig a vágy lehetséges következményeit, és azt, hogy nem virágszirmokkal várják odaát. Ezt az életet akartam bemutatni egy olyas valakinél, aki nem egyetemi kutatóként ment ki, nem kicsalogatták a gimnázium évei alatt mint első tanulót, hogy ne maradjon nekünk senki, aki valamit tehetne ezért a népért.

Idézet
Ahogy átússza a Dunát, kikászálódik a vízből, és visszanéz Szörény vára felé, rájön, hogy mivel a határok le vannak zárva, valószínűleg nem fogja látni többet. És attól a pillanattól fogva már ez a vágy van benne.

Ezt a lelkiállapotot próbáltam visszaadni és azokat a nehézségeket, amelyekkel odaát szembesül valaki, hogy kap munkát, hogy alázzák meg lépten-nyomon. Be akartam mutatni Bécset mint Trianon gyermekeinek gyűjtőhelyét, akiknek két vágyuk van: az önmegvalósítás idegenben, és hogy még egyszer láthassák a szülőföldjüket.”

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Mint mondta, ő gyáva volt a szökéshez, a helyzete is olyan volt, hogy nem tehette szülei egyedüli gyerekeként, de amikor a munkahelyén nap mint nap szembesült a sorozatos kivándorlás tényével, persze, hogy felmerült benne a kérdés: az jár jól, aki elmegy, vagy aki itt marad?

Idézet
Itthon az otthonosság érzése tartott

– mondta végül. A könyvbemutatót felolvasások, illetve a közönség soraiból érkező gratulációk és személyes élménybeszámolók tarkították.

Lőrincz György író, szociográfus

Kápolnásfaluban született 1946-ban. A középiskolát Szentkeresztbányán járta ki. Zetelakán és környékén tanított, majd technikus volt a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Gépgyárban. 1990-ben a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség szakirányítója lett, 1995-ben megalapította az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, melynek azóta is elnöke. Riportjait, elbeszéléseit az Utunk, az Igaz Szó, a Korunk, a Hargita, a Székely Útkereső közölte. Fontosabb művei: Amíg csak él az ember (1980), Bukás (1995), Az elveszített sziget (2001), Pusztulás (2004), Besúgó voltam, szívem (2008), Isten köve (2011), A szív hangjai (2012). A Székelyföld nívódíj, a Magyar Írószövetség elismerését jelző Szabó Zoltán-díj, az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös prózadíja, illetve a Magyar Arany Érdemkereszt tulajdonosa.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 25., péntek

Ezek miatt rótt ki bírságokat a fogyasztóvédelem a héten

Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).

Ezek miatt rótt ki bírságokat a fogyasztóvédelem a héten
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Kisbusz és sok papírmunka: így oldanák meg a csejdi buszgondot

Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.

Kisbusz és sok papírmunka: így oldanák meg a csejdi buszgondot
2026. szeptember 25., péntek

Kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, meztelen fotókat is kért tőle – előzetesbe került

Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.

Kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, meztelen fotókat is kért tőle – előzetesbe került
2026. szeptember 25., péntek

Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.

Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei
Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei
2026. szeptember 25., péntek

Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei

Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Negyvennégy film került be az Alter-Native versenyprogramjába

Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.

Negyvennégy film került be az Alter-Native versenyprogramjába
2026. szeptember 25., péntek

Közösségi megemlékezés és koszorúzás lesz a Bekecsen

Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.

Közösségi megemlékezés és koszorúzás lesz a Bekecsen
2026. szeptember 25., péntek

Péntek estétől hétfő hajnalig nem lesz elérhető az egészségbiztosító informatikai platformja

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.

Péntek estétől hétfő hajnalig nem lesz elérhető az egészségbiztosító informatikai platformja
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Alig lépett hatályba, máris eltörölték a külön középiskolai felvételi megszervezésének lehetőségét

Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.

Alig lépett hatályba, máris eltörölték a külön középiskolai felvételi megszervezésének lehetőségét
2026. szeptember 25., péntek

Ennyit kerestek tavaly a romániai alkalmazottak – óriási különbségek ágazatok és megyék között

Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.

Ennyit kerestek tavaly a romániai alkalmazottak – óriási különbségek ágazatok és megyék között
Hirdetés