„Az ajtóm négy évig tárva-nyitva volt” Pr-cikk

•  Fotó: Szenner Zoltán

Fotó: Szenner Zoltán

Ezt nem csak képletesen mondja Szenner Zoltán, hanem szó szerint. Nincs titkolnivalója. Sem a vállalkozásban, sem a politikában, sem akkor, amikor 7000 méteren, kötél nélkül kapaszkodik felfelé egy hófalon. 30 éve van a RomWald-nál. Soha nem késett a fizetéssel, nem volt főnöke, és nem ad el olyasmit, amiben maga sem hisz. Miközben vele beszélgettünk jöttünk rá, hogy ez az interjú nem csak egy vállalkozóról szól. Hanem arról, hogyan lesz a felelősségből életforma, a szakmaiságból bizalom, és a csalódottságból elhatározás, cselekedet egy szebb holnapért.

Támogatói tartalom

2025. június 05., 13:012025. június 05., 13:01

Gyerekkori boltolástól a vállalkozásig

– A ROM WALD KFT-t 1991-ben alapították, Ön pedig 1996 óta van a cégnél. Mindig is vállalkozó akart lenni?

– Mondhatnám, hogy igen, mindig is vállalkozó szellemű voltam, habár ezt az elején még nem tudtam, mert a kommunizmusban nem létezett ez a kifejezés. Már gyerekkoromban mindig „boltoltam” valamit, vagy dolgoztam a nyári vakációkban, hogy kipótoljam a zsebpénzemet.

Engem a szüleim úgy neveltek, hogy a pénzért meg kell dolgozni, és meg kell becsülni.

Mindenfélét csináltam: eleinte a szüleim mellett a gazdaságban segítettem az állatokat rendezni, aztán a nyári vakációkban az építőtelepen dolgoztam, de 1990-ben – a nyári vakációban, miután bejutottam az egyetemre – kimentem pl. Magyarországra sáncot ásni, és a végén alagútásás lett belőle.

A Rom-Wald: felelősség, szakmaiság

– Egyetemistaként került a Rom-Waldhoz – azóta is ott van. Később megalapította a Termopluszt is, amely azóta a Rom-Walddal szorosan együttműködve működik. Míg országos munkákban főként a Rom-Wald a meghatározó, forgalmazásban és a helyi ügyfelek kiszolgálásában már a Termoplus viszi a főszerepet. De maradjunk az elején: Milyen volt ilyen fiatalon vállalkozó lenni?

– Nem volt könnyű. Gyorsan megtanultam, hogy felelősséggel tartozom a kollégákért – a napi gondoktól a fizetésekig. Az elején volt, hogy én magam nem kaptam fizetést, de a munkatársaké soha nem késett, és az adókat is mindig határidőre befizettük.

•  Fotó: Szenner Zoltán Galéria

Fotó: Szenner Zoltán

Mindig is becsületes, komoly, jól fizető partnerként voltunk számontartva úgy az állam, mint a partnereik felé.

Az 1995–2000-es évek nagyon zűrzavarosak voltak, egyfolytában változtak a körülmények, és ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, gyorsan kellett alkalmazkodni. Mégsem váltottam, két dolog miatt: a szabadság miatt – soha nem volt főnököm – és a változatosság miatt. Ha nehéz is volt, de soha nem unatkoztam, minden évben, minden munkálatból tanultam valamit.

– Mérnökként a robotikát és az automatizálást tanulta. Hogyan látja a szakmai fejlődés fontosságát?

– Az iskola után jött a valódi tanulás. Úgy tartom, ha mindig nyitott vagy az új felé, és odafigyelsz, mindenhonnan tudsz tanulni valamit. Ha belépek egy gépészeti térbe, egyből nézem: mit, hogyan csináltak, mit lehetne jobban, mit lehetne elkerülni. Szerintem ez már szakmai betegség. Nem azért, hogy kritizáljak – hanem mert tanulni akarok. Aki ebben a szakmában nem fejlődik, az visszafelé megy.

– Mennyit számít ez a hozzáállás a napi munkában?

– Nagyon sokat. Többször belevágtam olyan munkába, amelyik az elején majdnem lehetetlennek tűnt, sokszor „vért izzadtam”, de mindig véghezvittem, és mindegyikből tanultam.

„Nem adtam el – mert nem neki való volt”

– Hogyan gondolkodik egy Csíkszeredában 30 éve működő vállalat, amely nemcsak beszél a minőségről? És hogyan nyilvánult meg ez a gondolkodás a Termoplusban, mikor értékesíteni kellett? Mit jelent a valódi szakmaiság, hogyan lett a megbízhatóság a legerősebb marketingjük, és miért nem adnak el bármit bárkinek?

– A mi marketingünk egyszerű: az elégedett kliens a legjobb reklám.

Mindig igyekszünk megérteni, mit vár el a vevő, és ha valami nem megfelelő számára, inkább nem adjuk el. Több alternatívát kínálunk, elmagyarázzuk mindeniknek az előnyeit és a hátrányait, hogy jól tudjon dönteni.

Egy orvosnak például nem adtunk el faelgázosító kazánt, mert kiderült, hogy életvitele nem tette volna lehetővé annak megfelelő használatát. Helyette más alternatívákat ajánlottunk. Több olyan nagy kliensünk van, akiknél 15–20 éve, majdnem minden évben végzünk el munkálatokat, és azért térnek vissza hozzánk, mert megbíznak. Megbíznak a munkálatok minőségében, és megbíznak, mert tudják, hogy én azt nézem, ami az ő szempontjukból a legelőnyösebb – soha nem fogok eladni valamit, amire nincs szüksége, vagy nem jó neki.

Idézet
Alapelvünk, hogy nem forgalmazunk gyenge minőségű termékeket, mert a rendszer bármely része – legyen az egy apró alkatrész – komoly kárt okozhat. A minőség hiánya mindig visszaüt, ha nem pénzben, akkor problémában.

Egy rendszer mindig a leggyengébb pontján fog folyni, lehet az a kazán vagy egy fűtőtest, de lehet egy apró összetevője is, mint pl. egy golyóscsap, közcsavar vagy flexibilis slag. Hiába a legjobb Viessmann kazán, ha egy gyenge közcsavar elpattan a falban, és elárasztja a házat. Jobb pár lejt pluszban költeni egy jó alkatrészre, mint utólag tízszeres árat fizetni a javításokért.

– Hogyan választanak ki egy terméket, amit forgalmazni kezdenek?

– Soha nem csak katalógusból. Megrendelünk néhány darabot, kézbe vesszük, kipróbáljuk. Nézzük a súlyt, az anyagvastagságot, mennyire bírja a nyomást. Én már ránézésre meg tudom mondani, ha valami gyenge minőségű. Nálunk van a szerviz, nem küldözgetjük az ügyfelet máshová, ezért csak azt tesszük a polcra, ami meg is állja a helyét.

Kazánoknál például gyakran szétszedjük az első darabokat, hogy lássuk az alkatrészeket is – mert a mostani globalizációval, amikor mindenki gyárt mindent, csak a márkanév már nem elég.

Politika vállalkozói fejjel

– 2020-ban meglepő módon megválasztották a Brassói Megyei Tanács alelnökének. Ez hogy történt?

– A szeredai piac folyamatosan beszűkült, ezt már a 2000-es évek elején láttam, és ezért az utóbbi 20–25 évben mindenhol az országban vállaltunk munkát. Emiatt 2010-ben átköltöztem Brassóba, onnan jártam ellenőrizni a munkapontokat az egész országban, és onnan jártam be rendszeresen Csíkba, a céghez.

2018-ban, amikor Liviu Dragnea hozzáállt, hogy az igazságszolgáltatást és az állam összes intézményét a saját személyes érdekeinek alárendelje, akkor megelégeltem, és beálltam a politikába – a PLUS-ba, Dacian Cioloș pártjába.

2020-ban jelöltettem magam megyei tanácsosnak, ennyi felelősséget úgy véltem, hogy el tudok vállalni a cégeim mellett, de ennél többet nem akartam. Nem akartam alelnök lenni, mégis engem választottak. Nehéz döntés volt, de ha már azért léptem be a politikába, hogy változtassak, vállalnom kellett.
Amúgy tényleg nem váltottam, nem változtam, én a Megyei Tanácsnál is úgy gondolkoztam, úgy cselekedtem, mint egy vállalkozó.

– Mivel foglalkozott a Brassói Megyei Tanácsnál?

– Változatos volt a munkám: az utak, egy nagyszabású szemétgazdálkodási projekt, valamint a kulturális programok, sport, múzeum, könyvtár és a főépítész is hozzám tartoztak.

Sokat kellett tanuljak, de mindig is könnyen alkalmazkodtam, hamar tanultam.

Tárva-nyitva: elvek, eredmények, ellenfelek

– Tényleg nagyon sokrétű. Hogyan tudta ezeket mind menedzselni?

– A Megyei Tanácsnál is vállalkozóként gondolkodtam: nem beszélni, hanem tenni akartam. A közpénzzel még felelősebben kell bánni, mint a sajátunkkal.

Tisztában voltam, hogy egyedül nem fogok tudni semmit csinálni, emiatt nem vágtam bele politikai csatákba, jó kapcsolatokat építettem ki mindenkivel – a Megyei Tanácson belül és az összes polgármesterrel is Brassó megyében. Nem érdekelt, hogy kinek milyen politikai beállítottsága van, engem az érdekelt, hogy tudunk-e együtt dolgozni egy projekten, vagy nem.

Ezenkívül viszont soha nem engedtem az elveimből.

Az irodám ajtaja 4 éven keresztül mindig tárva-nyitva volt. Ezt szó szerint kell érteni – azért is, hogy bárki, aki keresett, azonnal be tudjon jönni, de azért is, hogy mindenkinek legyen tiszta: nem vagyok hajlandó semmi olyanról beszélni, amihez be kell csukni az ajtót.

Az útjavításoknál egyfolytában a terepen voltam, ellenőriztem a munkálatokat, ha nem voltak megfelelően elvégezve, nem vettem át, kijavíttattam, vagy akár újra csináltattam. Ha az elszámolások nem voltak pontosak, akkor visszadobtam.

Mindegy, hogy ki állt velem szemben, engem csak egy dolog érdekelt: megfelelő munkát végzett-e, megfelelő áron? Ha nem, akkor velem meggyűlt a baja.

Főleg a szemétgazdálkodási projekt kapcsán – ami óriási, majdnem 150 millió euró + ÁFA az értéke – sok érdek volt, sok vizet megbolygattam, próbáltak keresztbetenni, de továbbmentem, és a projekt most már egy nagyon előrehaladott állapotban van.

Sok ellenséget szereztem, de sok barátot is, akik értékelték a munkámat – és szerintem az, hogy visszahívtak a Brassói Megyei Tanácshoz, mint megyei menedzser, azért elég sokat elmond.

Visszatérés a céghez, de nem hátraarc

– Miután lejárt a mandátuma mint Megyei Tanács alelnök, visszatért vállalkozónak és kész, lezárult egy fejezet?

– Így volt a terv. Lett volna lehetőség, hogy folytassam mint alelnök, de a zavaros politikai helyzet kapcsán nem vállaltam még egy mandátumot. Inkább visszajöttem a céghez, de jóformán még el sem mentem és már visszahívtak a Megyei Tanácshoz, és felajánlották a megyei menedzseri posztot, hogy tovább folytassam a munkámat.

Elég sokat gondolkoztam, de végül elvállaltam – elsősorban a projektek miatt, amiken dolgoztam. Főleg a szemétgazdálkodási projekt miatt, amelyikbe nagyon sok munkát fektettem, és szeretném látni, hogy sikeresen véghez lesz víve.

– És a cégekkel, a Rom-Walddal, a Termoplusszal mi történt ez idő alatt?

– A cégtársamra és a kollégáimra bíztam, egy jól összeforrott csapat voltunk, úgy véltem, megbízhatok bennük. Emellett – főleg a munkálatokkal – én is besegítettem. A munkálatok nagy része régi, stabil klienseinknél van, kívülről tudom már őket, meg tudtam úgy csinálni, hogy én nem mentem ki a helyszínre.
Délutánonként és minden hétvégén dolgoztam, minden pénteken délután bejöttem Csíkba, követtem, hogy mi történik.
Nem volt könnyű… de rendben voltak a dolgok.

•  Fotó: Szenner Zoltán Galéria

Fotó: Szenner Zoltán

Hegymászás – szó szerint és átvitt értelemben

– Térjünk egy kicsit a magánéletre is. Meséljen egy kicsit, milyen hobbijai vannak! Maradt ideje hobbira ennyi feladat mellett?

– Sok volt, kevés maradt.

Mindig is szerettem az állatokat – főleg a kutyákat és a lovakat. Gyerekkorom óta vannak kutyáim, sokat foglalkozok velük.

Emellett sok sportot űztem: tenisz, karate, lovaglás, hegymászás. Utóbbi formált igazán. Egyedül is mentem – például a Matterhornra vagy egy 7000 méteres tádzsikisztáni csúcsra, kötél nélkül. Veszélyes volt, de ezek az élmények maradtak meg leginkább..

•  Fotó: Szenner Zoltán Galéria

Fotó: Szenner Zoltán

– Egyedül és kötél nélkül?

– Amikor egyedül mész, minden egyes kilogramm, amit fel kell cipelni a hegyre, számít. Ráadásul nem is volt, aki biztosítson, emiatt úgy döntöttem, hogy teszek egy pár jó hágóvasat, két technikai jégcsákányt, és lesz, ami lesz – majd csak kimászok valahogy. Bíztam benne, hogy meg tudom csinálni, és sikerült is.

Sőt, a végén kicsit több is lett belőle, mint csak egy hétezres csúcs. Miután megmásztam a Korzsenyevszkaja-csúcsot (7105 m), maradt pár nap, amíg jött a helikopter, amelyik le kellett volna vigyen az alaptáborból, és összeálltam két dán hegymászóval, testvérekkel, hogy öt nap alatt másszuk meg a Kommunizmus-csúcsot.

Az egyikük egy nehezebb technikai szakasznál leesett – szerencsére egy fix kötél kifogta az esést, de elvesztette a hátizsákját, amiben benne volt minden felszerelése, emiatt le kellett menjen. A másik testvér éjszaka, viharban, hatezer méter fölött, pár méterrel előttem, beesett egy jéghasadékba – 12 méter mélyre. Nem tudott kijönni. Továbbmentem a következő táborig segítségért, és kihúztuk, de másnap le kellett menjek vele, mert agyrázkódása volt.

De erről majd talán máskor – sok mesélnivaló van…

•  Fotó: Szenner Zoltán Galéria

Fotó: Szenner Zoltán

Szenner Zoltán története a megbízhatóságról, elvhűségről és elszántságról szól – nem marketinghókuszpókuszról. A Rom-Wald és a Termoplus nem csak cégek. Hanem annak a gondolkodásmódnak a lenyomatai, ami szerint jobb egy ügyfelet elveszíteni, mint megtéveszteni.

Ha érdekel a folytatás, kövess minket a ROM WALD honlapján, a Rom-Wald, illetve a Termoplus Facebook csatornáin!

(X – fizetett hirdetés)

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 31., csütörtök

Stabilizálták a munkatelepet, ismét a csövekben folyik a Korond-patak

Még van valamennyi víz a parajdi sóbányánál kialakított munkatelepen, de az már nem a Korond-patakból származik – utóbbi ugyanis ismét teljes egészében a csövekben folyik. A munkatelep vezetője mutatta be a Székelyhonnak az aktuális helyzetet.

Stabilizálták a munkatelepet, ismét a csövekben folyik a Korond-patak
2025. július 31., csütörtök

Hargita Megyéért díjjal tüntették ki a Bagossy Brothers Company együttest

A Bagossy Brothers Company kétségkívül a legnevesebb hírvivőjévé vált Gyergyószentmiklósnak, de egész Székelyföldnek is. Zenéjükkel, színpadon kívüli tevékenységükkel is közösséget építenek. Ezt a Hargita Megyéért díjjal ismerte el a megyei tanács.

Hargita Megyéért díjjal tüntették ki a Bagossy Brothers Company együttest
2025. július 31., csütörtök

Ennyi lakóépületre adtak idén építkezési engedélyt országszerte

Az idei év első hat hónapjában 4,2 százalékkal több építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2024 azonos időszakában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennyi lakóépületre adtak idén építkezési engedélyt országszerte
2025. július 31., csütörtök

Augusztustól a vidéki kisboltok is begyűjtik az italcsomagolásokat

A betétdíjas rendszer (SGR) bevezetése után másfél évvel 80 százalékos a visszaváltási arány, ami azt jelzi, hogy az emberek napi vagy heti rutinjának részévé vált az italcsomagolások visszaváltása.

Augusztustól a vidéki kisboltok is begyűjtik az italcsomagolásokat
2025. július 31., csütörtök

Humanitárius gyorssegélyt küldött a kormány az árvíz sújtotta Suceava és Neamț megyébe

Élelmiszert, ivóvizet, konténerházakat, ruházati cikkeket, gázolajat és más alapvető szükségleti cikkeket küldött a kormány az állami tartalékalapból az árvíz sújtotta Suceava és Neamț megyébe.

Humanitárius gyorssegélyt küldött a kormány az árvíz sújtotta Suceava és Neamț megyébe
2025. július 31., csütörtök

CFR: a nemzetközi járatok közlekedésében is lesznek változások

A nemzetközi vonatjáratokat is érintik a budapesti Keleti pályaudvar felújítása miatti forgalmi változások – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a román vasúttársaság (CFR) a Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatására hivatkozva.

CFR: a nemzetközi járatok közlekedésében is lesznek változások
2025. július 31., csütörtök

A helyi rendőrség vezetője is érintett volt a csütörtök reggeli székelyudvarhelyi balesetben

A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség szolgálati járműve és László Szabolcs, az intézmény vezetője is érintett volt a csütörtök reggeli, Rét utcai balesetben – osztotta meg Facebook-oldalán a baleset hírére reagálva helyi hatóság.

A helyi rendőrség vezetője is érintett volt a csütörtök reggeli székelyudvarhelyi balesetben
2025. július 31., csütörtök

Péntektől drágul az üzemanyag, el is kezdődött a „pániktankolás”

Az áfa- és jövedékiadó-emelés miatt drágább lesz péntektől, augusztus elsejétől az üzemanyag. A küszöbön álló drágítás miatt tumultus alakult ki a benzinkutaknál.

Péntektől drágul az üzemanyag, el is kezdődött a „pániktankolás”
2025. július 31., csütörtök

Lezárult a helyreállítási terv újratárgyalása az Európai Bizottsággal

Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.

Lezárult a helyreállítási terv újratárgyalása az Európai Bizottsággal
2025. július 31., csütörtök

1,5 millió lejt kapott a Csíki Játékszín a SZJA visszaosztásból

Többek között Csíkszereda költségvetését módosították a helyi önkormányzati képviselők júliusi ülésén. A Csíki Játékszín 1,5 millió lejt kapott.

1,5 millió lejt kapott a Csíki Játékszín a SZJA visszaosztásból