Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:46

Hol húzódik a határ szólásszabadság és káros tartalmak között az online médiában?

20:13

Érmekben gazdag hétvégét zártak a csíkszeredai biatlonosok

19:36

Ha még nem nézed, itt az ideje elkezdeni az új Trónok harca előzménysorozatot

19:29

Véget ért a veretlenségi sorozat, először kapott ki a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában

Bálványos is a román nacionalisták célkeresztjébe került

Bálványosvár romjai

Fotó: Kocsis Károly

Bálványos(fürdő) nevét szeretné elrománosítani a törvény erejével Neagu Ionuț, az AUR Kovászna megyei szenátora. Azt szeretné elérni, hogy Bálványos a hivatalos iratokban ezentúl Bâlvăniș néven szerepeljen.

Kocsis Károly

2024. október 07., 07:592024. október 07., 07:59

A bodzafordulói születésű, Kézdivásárhelyen, majd huzamosabb ideig Londonban élő Neagu Ionuț számára is teljesen váratlanul, szavazat-visszaosztás révén lett 2020-ban Kovászna megye szenátora az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) színeiben.

Mindmáig nem nagyon lehetett nyomon követni parlamenti ténykedését, ám most törvénytervezettel rukkolt elő: azt szeretné elérni, hogy Bálványos a hivatalos iratokban Bâlvăniș néven szerepeljen.

Amint az indoklásából kitűnik, számára elfogadhatatlan, hogy a különböző hivatalos jegyzékekben, programokban a „Balvanyos” szót használják mind Bálványosfürdő, mind Bálványosvár esetében, hiszen ez egyértelműen a magyar megnevezés átvétele, ékezetek nélkül.

Fotó: Kocsis Károly

Ez szerinte a vidék „idegen” jellegét sugallja, holott a régi román nyelvben még használták a ’nagy fatönk’, ’fatörzs’, ’gerenda’ jelentésű bălvan/bâlvan/balvan szót, és ez alapján

Bálványost nyugodtan lehetne Bâlvăniș névvel illetni.

Ehhez analógiákat is talált a távoli Mehedinți megyében (Bâlvănești), valamint a Bánságban (Balvaniște), és látszólag nem zavarja, hogy a környéken csak a 18. század óta jelenlévő románság nem ezt a megnevezést használja a Torjához tartozó üdülőtelep esetében.

Neagu Ionuț

Fotó: Alex Micsik/Agerpres

Az általa és még hét AUR-os társa által aláírt törvénykezdeményezést október 4-én iktatták,

és a kezdeményező szerint a Román Akadémia támogatását is magukénak tudják.

Egy kis történelem

A Kézdiszék melletti, de jogilag nem a székhez, hanem 1876-ig Felső–Fehér vármegye enklávéjához tartozó Bálványosvárat vélhetően a magukat a székely rabonbánok leszármazottjainak tartó Aporok építtették valamikor a 11–13. században, a hagyomány szerint már Szent István uralkodása idején,

mikor ő a magyarokat a keresztény hitre térítette, némelyek a gonoszságban makacsul megmaradván a Bálványos nevű várakban áldoztak hamis isteneiknek.

Az ősvallásnak a római katolicizmussal folytatott végső küzdelmét Jókai Mór is feldolgozta Bálványosvár című regényében. Az írott források 1360-ban Castrum Balwanus néven említik. Ugyanakkor Tusnádfürdő mellett is közismert a csíki Bálványosvár, a Szolnok–Doboka történelmi vármegye területén pedig egy másik Bálványosvár maradványai.

korábban írtuk

A legendákba burkolózó Bálványosvár

Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált.

A Bálvány(os) szó már egy 1002-ből származó oklevél későbbi átiratában előfordul, a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében baluuan, az 1211-es Tihanyi összeírásban pedig Balanus formában szerepel ’kőoszlop, határkő’ jelentésben.

Bálványos formában 1584-ben, bálványoz formában 1508-ban írták le először, legalábbis a fennmaradt oklevelek tanúsága szerint.

A finnugor lóellenzővel szerkesztett A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szláv átvételnek tartja, bár elismeri, hogy az orchoni feliratokban szereplő balbal (’síremlék’) szóval is összefüggésbe hozható. Ez viszont vélhetően kínai eredetű, így akár tőlük is átvehettük, közvetlenül vagy a hunok révén, és így végső soron az sem elképzelhetetlen, hogy a szlávok tőlünk vagy valamelyik ótörök néptől kölcsönözték, és onnan került – jóval később – a románba. Ugyanis

a szlávban is elsősorban ’nagy kő, sziklatömb, gerenda, oszlop, szobor’ jelentésben használják, és koránt sincs annyi többletüzenete, mint a magyarban.

Azt már csak érdekességként tesszük hozzá, hogy egyes feltételezések szerint a „bálvány” szónak az ószövetségi „Baal” névhez, a kánaáni népek pogány isteneihez lehet köze; a héber baál szó is eredetileg ’úr, férj’ jelentésű…

Háromszék