Fotó: Kocsis Károly
A már zajló városnapok keretében, ünnepélyes külsőségek közepette adták át Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját szerda délután a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A városi tanács korábbi döntése értelmében a jeles kitüntetésre Baka Mátyás nyugalmazott matematikatanár, a Bod Péter Tanítóképző egykori igazgatója érdemesült.
2023. június 28., 19:472023. június 28., 19:47
A város önkormányzati képviselő-testületének korábbi döntése értelmében 2023-ban egyetlen személynek adományozható Pro Urbe díj Kézdivásárhelyen. Idén két személyt jelöltek a díjra: Beke Ernőt, a Gyűjtemények Háza alapító-tulajdonosát és Baka Mátyás nyugalmazott tanárt, a Bod Péter Tanítóképző egykori igazgatóját. Az önkormányzati testület titkos szavazáson az utóbbi tizenöt szavazatból 12-t kapott, Beke egyet, két szavazat pedig érvénytelennek bizonyult.
Baka Mátyás 1945. február 13-án született a kézdiszéki Kurtapatakon, négygyermekes családban, Baka László és Teréz második gyerekeként. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Esztelneken végezte, majd 1958-ban sikeresen felvételizett a kézdivásárhelyi Elméleti Líceumba. Már ekkor érdeklődött a matematika iránt, és 1963-ban a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem matematika-mechanika szakára iratkozott be.
Érdemes megjegyezni, hogy habár családja szűkös körülmények között élt, szülei mind a négy gyermeküket iskoláztatták, és közülük hárman matematikatanár-diplomát szereztek. Tanári pályafutását 1968. szeptember 1-jén kezdte a Székelykeresztúri Elméleti Líceumban, 1974. szeptember 1-jétől került Kézdivásárhelyre, az akkori 1-es számú Ipari Líceumba, amelynek később – 1980. október 1-jétől – a vezetését is rábízták.
– fogalmazott laudációjában Farkas Ferenc történelemtanár, a dr. Csiha Kálmán Református Kollégium igazgatója.
Fotó: Kocsis Károly
„Nem volt a megalkuvás híve, nem a pártdirektívák által előírt célokat követte, hanem azt a célt tűzte ki, hogy egy erős, szakmailag felkészült, a tudományt tisztelő, megbecsülő közösséget hozzon létre, amely keretén belül az őszinteség, az igazmondás, a szeretet és a tisztesség legyenek a legfőbb értékek. A faipari osztályok mellett, sikerült elindítani a nőiesebb szakmának számító könnyűipari osztályokat, és a négy évig működő erdészeti osztályt is. Magyarként gondolkodó és cselekvő emberként ismerte az iskola minden tagja, a város és annak lakói is.”
Az egyik tanártársa így írt róla:
Miután „magyarkodással” vádolták meg és feljelentésekkel lehetetlenítették el a munkáját, az igazgatói tisztségről 1987. január 12-én, egészségügyi okokra hivatkozva lemondott. Az 1989. decemberi változások után bekapcsolódott a politikai életbe is: 1992–1996 között a kézdivásárhelyi önkormányzati testület, 1996–2008 között a megyei tanács tagja, 2000-től két mandátum erejéig pedig az utóbbi alelnöke volt, miközben 2000–2009 között az RMDSZ újonnan alakult felső-háromszéki szervezete elnöki tisztségét is betöltötte. A pedagógusi pályát sem hagyta fel: 1990 őszén aligazgatóvá, majd 1993. szeptember 1-jétől ismét igazgatóvá nevezték ki, ezen tisztségét 1996-ig őrizte meg. 1990 őszén tanítóképző osztályok beindítását szorgalmazta a faipari líceum keretében, amely 1991-ben az ő kezdeményezésre vette fel a Bod Péter Tanítóképző nevet, 1994-ben pedig a református oktatás beindításában vállalt fontos szerepet.
„Egy szívével gondolkodó, cselekvő, közösségéért élő személyiség, akire büszke lehet minden munkatársa, tanítványa, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék és Kovászna megye minden lakója, hiszen sok minden, ami körülvesz minket, az ő munkáját dicséri. Több évtizeden át azon dolgozott, hogy szűkebb vagy tágabb körben ápolja népe hagyományait, átadja a tudás hatalmát tanítványainak, és építse közösségét. Mindig tudta, hogy a tudás hatalom, és nem egy évre, nem húsz évre, hanem generációknak tervezet, embereket tanított tudásra, hitre, becsületre, igazságra, szeretetre” – hangsúlyozta a kitüntetett érdemeit Farkas Ferenc.
Fotó: Kocsis Károly
Baka Mátyás nem csak a diákokért dolgozott, harcolt az iskoláért, azért a magyar tannyelvű tanítónevelő intézményért, amelynek sok volt a láthatatlan és látható rosszakarója is – emelte ki méltatásában Bokor Tibor polgármester. „Egy olyan, politikailag zűrzavaros időszakban voltál az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének elnöke, amikor valóban egy matematikus éleslátására, logikus gondolkodására volt szükség, hogy a magyarság számára jó és életképes döntések és javaslatok szülessenek. A későbbiekben tőled vettem át ennek a stafétáját, így ebben a funkcióban én is tanítványoddá váltam” – fogalmazott a Pro Urbe díjat átadó elöljáró.
Fotó: Kocsis Károly
A kitüntetett a maga részéről megköszönte az elismerést, hangsúlyozva, hogy voltaképpen nem ő érdemelte, hanem az a közösség, amely munkája során mindvégig támogatta. Az ünnepségnek a sepsiszentgyörgyi Szőcs Botond magas szintű zongorajátéka adott kulturális és egyben méltó keretet.
Kézdivásárhely eddigi Pro Urbe díjasai
Kalith Attila atlétikaedző (1997), özv. Vikol Kálmánné Poller Erzsébet pedagógus (1998), Incze László történész (1998), Szőcs Géza pedagógus, helytörténész, kultúraszervező (2018), dr. Vitális Sándor nyugalmazott főorvos (2019), Deme László nyugalmazott tanár, a Nagy Mózes Líceum volt igazgatója (2019), Vetró András szobrászművész (2019), dr. Biró Gábor ideggyógyász (2021), dr. Erdélyi Csaba belgyógyász főorvos (2022), dr. Kelemen András szülész-nőgyógyász főorvos (2022) és Józsa Irén pedagógus (2022).
Tizennégy személytől ujjlenyomatot vettek, és le is fényképezték őket csütörtökön délelőtt Oltszemen, ahol a Kovászna megyei rendőrök razziáztak.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a 32 F-35-ös repülőgép beszerzéséről szóló törvénytervezetet - közölte a kabinet szóvivője.
Az udvarhelyszéki fogyasztók problémáiról és a villamossági hálózatok fejlesztéséről tárgyaltak a térség polgármesterei az Electrica országos vezérigazgatójával csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
Adócsalás miatt tartottak házkutatást szerdán a Kovászna megyei rendőrség gazdasági bűnügyeket vizsgáló osztályának munkatársai nyolc helyszínen.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány arról, hogy 2025. január elsejétől a súlyos látássérültek és súlyos fogyatékkal élők a nyugdíjuk mellett havonta egy úgynevezett szolidaritási támogatásban részesülnek.
Megkönnyítették a fegyvertartási engedély igénylését, ezentúl online is lehetőség van erre. Évről évre nő a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők száma, idén Hargita megyében 88-an kérték. Jelenleg közel 2400 embernek van fegyvere a megyében.
A Gyergyói-medence magyar tannyelvű iskoláiban folytatódik az a zenei-előadássorozat, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Rákóczi Tárogató Egyesület szervez, a kuruc hősökre és különösen II. Rákóczi Ferenc fejedelemre emlékezve.
Három székelyudvarhelyi fotós, Balázs Attila, Erdély Bálint Előd és Magyari Hunor munkáit lehet megtekinteni Székelyudvarhely központjában. A kiállításokat szerda este nyitották meg baráti hangulatban.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
szóljon hozzá!