
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kötetet adtak ki Énlaka kulturális örökségeiről: az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett könyvbemutatón a falu történelméről a több éve ott dolgozó szakemberek beszélgettek szerda délután.
2022. június 15., 22:112022. június 15., 22:11
2022. június 15., 22:142022. június 15., 22:14
A könyvbemutatóval egybekötött előadáson Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató és Visy Zsolt régész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalomba vonult professzora beszélgettek Énlakáról, a több éve ott zajló régészeti munkálatokról, valamint a most megjelent Énlaka kulturális öröksége című kötetről is szerda délután. Az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett előadáson kiderült, hogy miért Énlaka a világ közepe, valamint ízelítőképpen megosztottak néhány fontos és érdekes kutatási eredményt a faluról és a feltárásokról, amelyek igazolják, hogy
Mint kiderült, Visy Zsolt és több kollégája, valamint a Pécsi Tudományegyetem diákjai idén nyáron is folytatják az ásatásokat, hogy az említett tábor főkapuját is feltárják.
A bemutatott könyv ugyanakkor nem csupán a római kori leletek ismertetésére fókuszál, hanem a több mint egy évtizede Énlakán megrendezésre került konferenciák előadásainak anyagait is tartalmazza: a tanulmányok tárgyalják a település fontos épületeinek – templom, iskola – történelmi áttekintéseit, a népi építészet alakulását, valamint a több száz feltárt sírkő pontos, képekkel ellátott listája is helyet kapott a kötetben, amelynek kutatásában részt vettek nyaranta a pécsi diákok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A mintegy 450 oldalas összeállítás szakmai, mégis olvasmányos szövegei mellett számos kép és illusztráció is helyett kapott, így azok is Énlakán érezhetik magukat, akik egyébként még sosem jártak ott.
– fogalmazott Furu Árpád.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A professzor megjegyezte, szeretné, ha egyszer Énlaka is felkerülne a világörökségi helyszíneket jegyző listára, ebben pedig a jó állapotban megtartott épületek, kapuk és történelmi lenyomatok mellett római korból fennmaradt tábori maradványok is hozzásegíthetik a falut a cím elnyeréséhez, távolabbi terveikben pedig szerepel, hogy látogatható műemlékké tegyék a feltárásokat.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
szóljon hozzá!