
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kötetet adtak ki Énlaka kulturális örökségeiről: az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett könyvbemutatón a falu történelméről a több éve ott dolgozó szakemberek beszélgettek szerda délután.
2022. június 15., 22:112022. június 15., 22:11
2022. június 15., 22:142022. június 15., 22:14
A könyvbemutatóval egybekötött előadáson Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató és Visy Zsolt régész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalomba vonult professzora beszélgettek Énlakáról, a több éve ott zajló régészeti munkálatokról, valamint a most megjelent Énlaka kulturális öröksége című kötetről is szerda délután. Az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett előadáson kiderült, hogy miért Énlaka a világ közepe, valamint ízelítőképpen megosztottak néhány fontos és érdekes kutatási eredményt a faluról és a feltárásokról, amelyek igazolják, hogy
Mint kiderült, Visy Zsolt és több kollégája, valamint a Pécsi Tudományegyetem diákjai idén nyáron is folytatják az ásatásokat, hogy az említett tábor főkapuját is feltárják.
A bemutatott könyv ugyanakkor nem csupán a római kori leletek ismertetésére fókuszál, hanem a több mint egy évtizede Énlakán megrendezésre került konferenciák előadásainak anyagait is tartalmazza: a tanulmányok tárgyalják a település fontos épületeinek – templom, iskola – történelmi áttekintéseit, a népi építészet alakulását, valamint a több száz feltárt sírkő pontos, képekkel ellátott listája is helyet kapott a kötetben, amelynek kutatásában részt vettek nyaranta a pécsi diákok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A mintegy 450 oldalas összeállítás szakmai, mégis olvasmányos szövegei mellett számos kép és illusztráció is helyett kapott, így azok is Énlakán érezhetik magukat, akik egyébként még sosem jártak ott.
– fogalmazott Furu Árpád.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A professzor megjegyezte, szeretné, ha egyszer Énlaka is felkerülne a világörökségi helyszíneket jegyző listára, ebben pedig a jó állapotban megtartott épületek, kapuk és történelmi lenyomatok mellett római korból fennmaradt tábori maradványok is hozzásegíthetik a falut a cím elnyeréséhez, távolabbi terveikben pedig szerepel, hogy látogatható műemlékké tegyék a feltárásokat.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!