
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kötetet adtak ki Énlaka kulturális örökségeiről: az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett könyvbemutatón a falu történelméről a több éve ott dolgozó szakemberek beszélgettek szerda délután.
2022. június 15., 22:112022. június 15., 22:11
2022. június 15., 22:142022. június 15., 22:14
A könyvbemutatóval egybekötött előadáson Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató és Visy Zsolt régész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalomba vonult professzora beszélgettek Énlakáról, a több éve ott zajló régészeti munkálatokról, valamint a most megjelent Énlaka kulturális öröksége című kötetről is szerda délután. Az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett előadáson kiderült, hogy miért Énlaka a világ közepe, valamint ízelítőképpen megosztottak néhány fontos és érdekes kutatási eredményt a faluról és a feltárásokról, amelyek igazolják, hogy
Mint kiderült, Visy Zsolt és több kollégája, valamint a Pécsi Tudományegyetem diákjai idén nyáron is folytatják az ásatásokat, hogy az említett tábor főkapuját is feltárják.
A bemutatott könyv ugyanakkor nem csupán a római kori leletek ismertetésére fókuszál, hanem a több mint egy évtizede Énlakán megrendezésre került konferenciák előadásainak anyagait is tartalmazza: a tanulmányok tárgyalják a település fontos épületeinek – templom, iskola – történelmi áttekintéseit, a népi építészet alakulását, valamint a több száz feltárt sírkő pontos, képekkel ellátott listája is helyet kapott a kötetben, amelynek kutatásában részt vettek nyaranta a pécsi diákok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A mintegy 450 oldalas összeállítás szakmai, mégis olvasmányos szövegei mellett számos kép és illusztráció is helyett kapott, így azok is Énlakán érezhetik magukat, akik egyébként még sosem jártak ott.
– fogalmazott Furu Árpád.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A professzor megjegyezte, szeretné, ha egyszer Énlaka is felkerülne a világörökségi helyszíneket jegyző listára, ebben pedig a jó állapotban megtartott épületek, kapuk és történelmi lenyomatok mellett római korból fennmaradt tábori maradványok is hozzásegíthetik a falut a cím elnyeréséhez, távolabbi terveikben pedig szerepel, hogy látogatható műemlékké tegyék a feltárásokat.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!