
Kelemen Hunor. Támadások célpontja lett az úzvölgyi temetőüggyel kapcsolatos kijelentései miatt
Fotó: Beliczay László
Durván támadja közleményében a Székelyföldi Románok Civil Fóruma Kelemen Hunort az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án történtekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt. Az RMDSZ elnökét kijelentései miatt feljelentette Mircea Chelaru, a román hadsereg egykori vezérkari főnöke.
2019. július 01., 18:072019. július 01., 18:07
2019. július 01., 18:272019. július 01., 18:27
Románia igazi arca címmel személyeskedő hangvételű közleményt adott ki a Székelyföldi Románok Civil Fóruma, amelyben az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án történtekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt durván támadják Kelemen Hunort. Azzal indítanak, hogy az RMDSZ vezetői mindannyian félretájékoztatnak és túloznak az úzvölgyi történések kapcsán, de elsősorban Kelemen Hunort vádolják hazugsággal. A közlemény szerint

Kelemen Hunor szerint félreértelmezték nyilatkozatát, miszerint az úzvölgyi temetőnél történtek megmutatták Románia igazi arcát, ő ugyanis nem az ország lakosságára gondolt, hanem arra, hogy az illetékes hatóságok nem tettek eleget kötelességüknek.
A fórum szerint a történet háttere, hogy 1994-ben elkezdődött a katonai temető „elmagyarosítása”, majd a magyarok törvénytelenül lelakatolták és élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a románok a hősök napján a temetőben emlékezzenek.
– fogalmaznak a közleményben. Innen következik a személyeskedés, azt írják, hogy az RMDSZ a kommunista Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa utódja, Kelemen Hunort egy karcfalvi névtelennek nevezik,

Az Európa Tanács intézményeinek vezetőit tájékoztatta levélben az úzvölgyi katonai temető ügyében elkövetett jogsértésekről az RMDSZ – adta hírül csütörtökön a szövetség hírlevelében.
„Csak Románia demokratikus nyitottsága, végtelen toleranciája tette lehetővé, hogy közismert személyiség legyen, különben karcfalvi állatorvos maradt volna” – olvasható a közleményben. Az RMDSZ-t a Fidesz függelékévé és a magyarországi „elmaradott erők” érdekeinek kiszolgálójává tette – írják a fórum vezetői.
Szintén az úzvölgyi történtek kapcsán megfogalmazott nyilatkozata miatt jelentette fel Kelemen Hunort az ügyészségen Mircea Chelaru nyugalmazott vezérkari főnök. Chelaru, aki 2000-ben néhány hónapig a román hadsereg vezérkari főnöke volt, jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű nacionalista politikai szervezet alelnöke. A nyugalmazott tábornok felháborodását Kelemen Hunornak az úzvölgyi incidenst követő napon az RFI (a francia közszolgálati rádió) román adásának adott interjúja váltotta ki.

Három hét elteltével sem vonták felelősségre a román hatóságok az úzvölgyi katonai temetőben június 6-án történt erőszakos behatolás elkövetőit, holott a békés imalánc magyar szervezői közül kettőt is tetemes pénzbírsággal sújtottak.
Szerinte Kelemen Hunor kijelentései azért minősülnek háborús propagandának, mert fegyveres összetűzéssel végződhető erőszakos konfliktus kiprovokálása volt a célja. Szerinte
„Civil szervezetek, pópák, tartalékos katonák szervezték meg, köztük Chelaru tábornok, plusz néhány volt európai parlamenti képviselő, akik a helyszínen tartózkodtak. Nyilvánvaló, hogy megszervezett támadás volt az élőláncot alkotó emberek ellen. Elfogadhatatlan, ami történt! Románia tegnap megmutatta az igazi arcát, a »modellértékű kisebbségvédelmet«, ez 2019 valódi Romániája” – mondta Kelemen Hunor az úzvölgyi történések után egy nappal a RFI műsorában.
Újabb célállomást jelentettek szerdán, amelyet a marosvásárhelyi reptérről lehet majd elérni.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
szóljon hozzá!