Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:01

Ideges városlakók, akik nem jogosultak a kályhák roncsprogramjára

19:40

Ássák a tanuszoda alapját Székelykeresztúron

19:32

Veszélytelen a bukaresti közintézményeknek küldött gyanús anyag

19:15

Élje át újra Davis döntőt érő aranygólját! (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Mindkét sofőr meghalt, amikor összeütközött a két kamion

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Széfet loptak egy Hargita megyei lakásból

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Zöldövezetet alakítottak ki, ám ezt nem becsülték meg a lakók

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Elsorvasztanák a székelyudvarhelyi helyi rendőrséget?

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Az ökológiai gazdálkodás Székelyföld jövőjének egyik záloga

Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Felelősséggel nemzedékeink egészséges táplálkozásáért a Kárpát-medencében mottóval szervezte meg a hétvégén az illyefalvi LAM Alapítvány a III. Székelyföldi Földész Fórumot. Az előadók a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés veszélyeire, az ipari mezőgazdaság katasztrofális következményeire hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva az ökológiai gazdálkodás szükségességét.

Bíró Blanka

2019. június 23., 16:152019. június 23., 16:15

2019. június 23., 16:192019. június 23., 16:19

Bardócz Zsuzsa az MTA tagja, biokémikus „Génjeink és a környezet” című előadásában rámutatott az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy a környezetünk befolyásolja a génjeinket. Az emberiség százezer nemzedéke vadász- és gyűjtögető életmódot folytatott, sokat ártott a táplálkozásnak, amikor áttértek a tudatos mezőgazdaságra, és tovább rontott a helyzeten az ipari forradalom, a vegyszeres gazdaság, majd a génmódosított növények megjelenése. A táplálékban levő vegyszerek utódainkra is hatással vannak, ám

bizonyított, hogy a bioételek segítenek a szervezet méregállományának csökkentésében, 25 százalékkal több bennük az ásvány és a vitamin, ízletesebbek, magas a tápértékük, óvják a környezetet

– összegezte a biokémikus.

Roszik Péter Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. alelnöke, a Biokultúra Szövetség alapítója arról beszélt, hogy rengeteg címkével próbálják eladni az élelmiszereket, hozzájuk kapcsolják, hogy alternatív, reform, integrált, funkcionális, paleo, natúr, ezzel szemben a biotermékek szabályozottak, működik az ellenőrzési rendszer. Húsz-harminc év használat után visszavonják a vegyszereket, melyekről kiderül, hogy az egészségre károsak, ez nem a gazda felelőssége, hanem azoké, akik évtizedekig engedélyezték, gyártották.

Idén Magyarországon 30 ezer tonna vegyszert szórtak a földekre, anélkül, hogy mérték volna, hogy szükséges vagy sem. 2010-ben az Európai Unióban egyetlen almában 43 növényvédő szert azonosítottak – sorolta a szakember. Hangsúlyozta, a tiszta levegő, az iható víz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, az élhető környezet a biológiai létezés alapja, úgy kell gazdálkodni, hogy a méltányosság elve alapján a jövő generációkra is gondoljunk.

Könczei Csaba a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője felidézte,

2010-ben Háromszéken kilenc gazda foglalkozott ökológiai gazdálkodással, két év alatt a nagy támogatásoknak köszönhetően a számuk 406-ra emelkedett, utána viszont folyamatosan csökkent, idén 119-en vannak bejegyezve biotermesztőként.

Szerinte az ágazatot fejleszteni kell, hiszen a térség egyik vonzereje lehet az öko-agroturizmus. Kihívás az értékesítés, amit szövetkezéssel és a tárolási kapacitás, a hozzáadott érték, vagyis a feldolgozás növelésével lehetne megoldani.

Fotó: Bíró Blanka

A gyerekkorunkban felhasznált növényvédő szerekből mindössze 12 van jelenleg forgalomban, mert annyira „életellenesek” voltak, hogy betiltották, az újakkal sem jobb a helyzet, de nincs amivel pótolni, ezért továbbra is használják – mutatott rá Ladó Hunor Hargita megyei kertészmérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete képviselője. Hangsúlyozta, tévhit, hogy a biogazdálkodás nem képes kielégíteni a föd lakosságának élelmiszer igényét, hiszen a tanulmányok szerint csak 8-9 százalékkal kevesebb a hozam, mint az ipari termelésben. A pozitív és jövő-orientált emberek gondolkodnak biogazdálkodásban, ami modern és tudományos is lehet, fontos a talaj-, a környezet-, a vegyszerismeret – összegezte Ladó Hunor.