
Tanítás a kozmási általános iskola nyolcadik osztályában. „Rengeteget foglalkoztunk velük”
Fotó: Pinti Attila
Odafigyeléssel és megfelelő pedagógiai módszerekkel a roma tanulókból is sokat ki lehet hozni – véli a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója. Az intézményvezetőt annak apropóján kérdeztük, hogy az idei tanév során az alcsíki tanintézet nyolcadik osztályában csak roma fiatalok tanulnak.
2017. április 19., 09:182017. április 19., 09:18
Az alcsíki iskolának egy tizenegy fős nyolcadik osztálya van, amelyben a diákok mindannyian romák. Noha négy évvel ezelőtt tizennyolc tanuló kezdte meg az ötödik osztályt, öt- és hatodik folyamán hat nem roma származású tanulót más környékbeli iskolába írattak szüleik, egy iskolás pedig időközben férjhez ment, így a tanulmányait is abbahagyta.
Csillag Ottó, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója megkeresésünkre elmondta, a kiíratott tanulók szülei többféle meggyőződés nyomán gondolták úgy, hogy inkább más osztályban, pontosabban más település iskolájában jobb teljesítményt érhetnek el a gyerekeik.
– fűzte hozzá az igazgató.
Az iskola nyolcadikosai mind részesülnek az úgynevezett CES-segélyben (cerinţe educaţionale speciale), amely
A támogatás 3-tól 26 éves korig illeti meg a jogosultak szüleit, legkevesebb napi 16,6 lej kapnak a tanulók az étkeztetésre, az összeget az iskolában, óvodában töltött napokra számolják. Ugyanakkor évente egyszer, a gyermekek korától függően, legkevesebb 498 lejt adnak többek között ruházatra, tanszerekre.
Az igazgató szerint az iskolában tanuló roma gyerekek szülei az esetek döntő többségében csak a kapott finanszírozásért iskoláztatják a gyerekeiket. Az intézményvezető azt is megjegyezte, a tanulási nehézségekkel küzdő roma diákokat nem az előírt tanterv szerint tanítják a pedagógusok, illetve az elért eredményeikre sem aszerint adnak minősítést.
– mutatott rá Csillag Ottó. Hozzátette, tíz tanuló szakiskolában szeretné folytatni tanulmányait.
Az alcsíki iskolának egy tizenegy fős nyolcadik osztálya van, amelyben a diákok mindannyian romák
Fotó: Pinti Attila
„Ezeknek a fiataloknak a családjában nincs hagyománya az iskolázásnak, a szüleik kilencven százaléka analfabéta. Ráadásul sok helyen még asztal sincs, ahová le lehetne ülni tanulni. A fiatalok felzárkóztatásában sokat segített egy szintén roma származású pedagógus kollégánk. Ő rengeteget foglalkozik a roma gyerekekkel. Elérte, hogy reggel az iskolában megmosakodjanak, kimossák a ruháikat, illetve azt is, hogy bizonyos mértékben beilleszkedjenek ebbe a közegbe. Emellett az iskolában is segítjük ezzel-azzal a roma tanulókat, alkalomadtán kikerül nekik egy ruha vagy épp egy cipő” – részletezte az igazgató.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a roma tanulók figyelmet kapnak, emberszámba vesszük őket, teljesen másként viselkednek. Nekem és a pedagógusoknak is a gyermek a lényeg. Büszke vagyok, hogy eljutottak idáig, illetve hogy továbbmennének szakiskolába. Azt látom, ha tanulnának egy szakmát, akkor lenne eredménye a beléjük fektetett munkának. Hangsúlyozom is nekik, nem mindegy, hogy szociális segélyen élnek majd, vagy kapnak egy becsületes fizetést. Bár ez nyilván nem lesz könnyű. Ha elvégzik ezeket az éveket, szakmát tanulnak, aminek a gyümölcsét egy életen át élvezhetik” – vetítette előre Csillag Ottó.
Csillag Ottó: nekem és a pedagógusoknak is a gyermek a lényeg, büszke vagyok, hogy eljutottak idáig
Fotó: Pinti Attila
Nem egyedi eset
A csíkkozmási tanintézeten kívül több iskola is van a megyében, például Székelykeresztúr térségében és a Gyergyói-medencében, ahol jelentős számban tanulnak romák, esetleg csak ők alkotnak egy osztályközösséget – mutatott rá Kari Attila, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség roma oktatásért felelős munkatársa. Elmondta, a roma tanulóknak sokkal nehezebben megy a felzárkózás, azaz nehezebben jutnak el a végzős tagozatokig, viszont az utóbbi években ez javuló irányt mutat. Ez azért is fontos, mivel a megyei tanfelügyelőség minden esztendőben biztosít helyeket a roma tanulóknak kilencediktől a közép- és szakiskolai osztályokban.
Kari Attila azt is megjegyezte, évente egyre több roma származású gyereket iratnak be óvodába szüleik, viszont többek között ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű fiatalok után járó támogatások összege. Az idei tanévben mintegy ezer roma gyereket írattak óvodába megyeszerte, a teljes megyei diáklétszám tekintetében pedig közel nyolc százalékra tehető a roma tanulók száma – közölte a tanfelügyelőség munkatársa.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!