
Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Nem nyitja meg a fedett uszodát a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, hanem elkezdik annak a felújítását.
2022. január 13., 19:572022. január 13., 19:57
Antal Árpád polgármester elmondta, az uszoda működtetése évek óta veszteséges, ennek egyik oka, hogy a fűtést egy régi, nagy energiaigényű és alacsony hatásfokú fűtési rendszer biztosítja, ugyanakkor az épület nincs kellőképpen hőszigetelve, a régi ablakok miatt magasak a hőveszteségek. Sepsiszentgyörgy önkormányzata évek óta kompenzálja a jegyek árait, hozzájárul a költségekhez, viszont ezek évről évre emelkedtek, idén a földgáz és villanyáram drágulásával tetőztek.
Összehasonlításként a sepsiszentgyörgyi lakosok által befizetett ingatlanadó összértéke évi 3,6 millió lej, tehát szinte a teljes összeget az uszoda működtetésére kellene fordítani. Bezárása előtt, tavaly októberben az uszoda 50 százalékos kapacitással működhetett. Naponta átlag 140 belépéssel
Ezért döntöttek úgy, csak a felújítási munkálatok után nyitják újra. A korszerűsítés idén várhatóan elkezdődik, norvég alapokból nyert támogatással valósul meg. A városvezetés emlékeztet, hogy a sepsiszentgyörgyi uszoda volt az első ilyen típusú létesítmény, amelyet az 1990-es évek közepén építettek Székelyföldön. Az építkezés minősége nem felelt meg a szabványoknak, ezért voltak az uszodának az évek során súlyos költségveszteségei. A tervek szerint még két másik uszodát építenek Sepsiszentgyörgyön: egyet a Vadász utcában, egyet pedig a Sapientia egyetemi kampusz részeként.
Drágulnak a belépők a sugásfürdői szabadidőközpontnál
A sportolási és egészségmegőrző tevékenységeket biztosító sugásfürdői létesítmény szolgáltatásainak árjegyzéke annak hét éves fennállása óta nem változott. Idén viszont a földgáz, illetve villamosenergia árának emelése miatt jelentősen megnőttek a fenntartási költségek, ezért volt szükség a belépőjegyek árának növelésére – tájékoztat a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
A télen is működő kezelőközpontban a standard belépési jegy ára 20 lej helyett 30 lej, a diákoknak és nyugdíjasoknak 25 lej. A szabadidőtermekben az új belépési díj egy órára felnőtteknek 15 lej helyett 20 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej. Május elejétől nyitnak a kültéri sportlétesítmények. A teniszpálya használatáért idéntől óránként tíz lejjel többet, azaz 30 lejt kell fizetni, a minigolfpálya bérléséért felnőtteknek óránként 5 lejjel többet, 15 lejt, gyermekeknek és diákoknak kedvezményesen 10 lejt kell fizetniük. Az erdei kalandparkba való belépő óránként 5 lejjel kerül többe a felnőtteknek, azaz 25 lej, 14 éven aluli gyermekek számára 12 lej helyett 15 lej. A 11 pályás kültéri mászófal esetében az ár változatlanul 3 lej.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!