
Makkai Péter államtitkár együttműködéséről biztosította a civil szervezeteket
Fotó: Rab Zoltán
Nem az anyagi keretek szűkössége jelenti a legnagyobb gondot a civil szférában tevékenykedő szociális szolgáltatók számára, hanem sokkal inkább az állami apparátus irányából észlelhető jóérzés hiánya, a közalkalmazottak negatív hozzáállása – fogalmazódott meg azon a marosvásárhelyi tanácskozáson, ahol Makkai Péter János, a Munkaügyi és Szociális védelmi minisztérium államtitkára és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a munkaügyi bizottság alelnöke találkozott a Maros megyei szociális szolgáltatók képviselőivel.
2021. március 20., 14:072021. március 20., 14:07
2021. március 20., 14:082021. március 20., 14:08
A Gecse Dániel utcai református egyházközség tanácstermében szervezett találkozón az Oázis, az Alpha Transilvana, az Ügyes Kezek, a Rheum Care, a HIFA Románia, a Talentum alapítványok, a Divers Egyesület, az Unitarcoop, a Kálvin idősotthon, a Gyulafehérvári Caritas, a Maros Megyei Cukorbeteg Gyermekek Egyesülete, a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet képviselői osztották meg gondjaikat, elsősorban mindazt amit az állami hivatalok részéről folyamatosan tapasztalnak.
A működési engedélyek megszerzését említették elsősorban, a különböző tevékenységek akkreditációját, illetve a támogatási keret szűkösségét, vagy éppenséggel annak hiányát.
Makkai Péter János, a Munkaügyi és Szociális védelmi minisztérium államtitkára köszöntőjében elmondta, ő is a civil szférából érkezik református lelkészként. „Ugyanabban a táborban harcolunk, azért, hogy megküzdjünk a szociális problémákkal” – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy
„A szociális szolgáltatásoknak a felét a civil szféra kínálja, alapítványok, egyesületek, egyházak. Biztosítom önöket, hogy amíg én ott vagyok, az Önök oldalán vagyok” – mondta a politikus, aki ígéretet tett arra, hogy részt vesz egy olyan találkozón is, ahol a civilek mellett jelen lesznek az érintett állami hivatalok képviselői is.
Fotó: Rab Zoltán
A jelenlevő alapítványok, egyesületek vezetői ismertették tevékenységeiket, illetve azt is, hogy szám szerint hány személyről gondoskodnak, akár a nappali foglalkoztatási központokban, otthoni betegápolás során, akár hátrányos helyzetű fiatalokról, fogyatékkal élő felnőttekről vagy védett otthonokról, ingyen ebédről legyen szó.
– hangzott el. Velük szemben az állami szolgáltatók a központi költségvetésből jutnak hozzá azokhoz az összegekhez, amelyekre szükségük van.
Többen is beszámoltak arról, hogy a törvények nem egyértelműek, a hivatalokban pedig nem kapnak egyenes magyarázatot a kérdéseikre, a hivatalnokok sok esetben meg sem hallgatják a kérdéseiket, segítségre nem számíthatnak részükről.
– sorolták a sérelmeiket.
Fotó: Rab Zoltán
A találkozó végén többen is megfogalmazták, hogy remélhetőleg ez egy változást hozó sorozat első lépése. „Van remény, mert végre meghallgatott valaki és azt ígérte, hogy változtatni fog” – mondta a Székelyhonnak Kacsó Erika, a Talentum Alapítvány ügyvezetője. Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke szerint nagy probléma a közalkalmazottak viszonyulása, de remélhetőleg az is változik majd. Jakab István, a Kálvin Idősotthon igazgatója arról beszélt, hogy a hozzájuk címzett kérdőívet, amiben a szükségleteiket mérték fel, kitöltötte, visszaküldte, de még egy köszönöm se érkezett az állami hivatal részéről.
– hangsúlyozta Alexandru Lupșa, az Alpha Transilvana elnöke.
A találkozó végén Makkai Péter államtitkár úgy értékelte, hogy az államnak kell megtennie az első lépést, hiszen kötelessége gondoskodnia ezekről a szolgáltatókról. Ami a központi költségvetést illeti, kijelentette, hogy „arra van pénz, amire akarnak, hogy legyen”, ő pedig mindent megtesz, hogy a szociális szférától ne levágják, hanem biztosítsák a működésükhöz szükséges összegeket.
A nehézségeikről beszéltek az alapítványok képviselői
Fotó: Rab Zoltán
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
1 hozzászólás