
Makkai Péter államtitkár együttműködéséről biztosította a civil szervezeteket
Fotó: Rab Zoltán
Nem az anyagi keretek szűkössége jelenti a legnagyobb gondot a civil szférában tevékenykedő szociális szolgáltatók számára, hanem sokkal inkább az állami apparátus irányából észlelhető jóérzés hiánya, a közalkalmazottak negatív hozzáállása – fogalmazódott meg azon a marosvásárhelyi tanácskozáson, ahol Makkai Péter János, a Munkaügyi és Szociális védelmi minisztérium államtitkára és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a munkaügyi bizottság alelnöke találkozott a Maros megyei szociális szolgáltatók képviselőivel.
2021. március 20., 14:072021. március 20., 14:07
2021. március 20., 14:082021. március 20., 14:08
A Gecse Dániel utcai református egyházközség tanácstermében szervezett találkozón az Oázis, az Alpha Transilvana, az Ügyes Kezek, a Rheum Care, a HIFA Románia, a Talentum alapítványok, a Divers Egyesület, az Unitarcoop, a Kálvin idősotthon, a Gyulafehérvári Caritas, a Maros Megyei Cukorbeteg Gyermekek Egyesülete, a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet képviselői osztották meg gondjaikat, elsősorban mindazt amit az állami hivatalok részéről folyamatosan tapasztalnak.
A működési engedélyek megszerzését említették elsősorban, a különböző tevékenységek akkreditációját, illetve a támogatási keret szűkösségét, vagy éppenséggel annak hiányát.
Makkai Péter János, a Munkaügyi és Szociális védelmi minisztérium államtitkára köszöntőjében elmondta, ő is a civil szférából érkezik református lelkészként. „Ugyanabban a táborban harcolunk, azért, hogy megküzdjünk a szociális problémákkal” – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy
„A szociális szolgáltatásoknak a felét a civil szféra kínálja, alapítványok, egyesületek, egyházak. Biztosítom önöket, hogy amíg én ott vagyok, az Önök oldalán vagyok” – mondta a politikus, aki ígéretet tett arra, hogy részt vesz egy olyan találkozón is, ahol a civilek mellett jelen lesznek az érintett állami hivatalok képviselői is.
Fotó: Rab Zoltán
A jelenlevő alapítványok, egyesületek vezetői ismertették tevékenységeiket, illetve azt is, hogy szám szerint hány személyről gondoskodnak, akár a nappali foglalkoztatási központokban, otthoni betegápolás során, akár hátrányos helyzetű fiatalokról, fogyatékkal élő felnőttekről vagy védett otthonokról, ingyen ebédről legyen szó.
– hangzott el. Velük szemben az állami szolgáltatók a központi költségvetésből jutnak hozzá azokhoz az összegekhez, amelyekre szükségük van.
Többen is beszámoltak arról, hogy a törvények nem egyértelműek, a hivatalokban pedig nem kapnak egyenes magyarázatot a kérdéseikre, a hivatalnokok sok esetben meg sem hallgatják a kérdéseiket, segítségre nem számíthatnak részükről.
– sorolták a sérelmeiket.
Fotó: Rab Zoltán
A találkozó végén többen is megfogalmazták, hogy remélhetőleg ez egy változást hozó sorozat első lépése. „Van remény, mert végre meghallgatott valaki és azt ígérte, hogy változtatni fog” – mondta a Székelyhonnak Kacsó Erika, a Talentum Alapítvány ügyvezetője. Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke szerint nagy probléma a közalkalmazottak viszonyulása, de remélhetőleg az is változik majd. Jakab István, a Kálvin Idősotthon igazgatója arról beszélt, hogy a hozzájuk címzett kérdőívet, amiben a szükségleteiket mérték fel, kitöltötte, visszaküldte, de még egy köszönöm se érkezett az állami hivatal részéről.
– hangsúlyozta Alexandru Lupșa, az Alpha Transilvana elnöke.
A találkozó végén Makkai Péter államtitkár úgy értékelte, hogy az államnak kell megtennie az első lépést, hiszen kötelessége gondoskodnia ezekről a szolgáltatókról. Ami a központi költségvetést illeti, kijelentette, hogy „arra van pénz, amire akarnak, hogy legyen”, ő pedig mindent megtesz, hogy a szociális szférától ne levágják, hanem biztosítsák a működésükhöz szükséges összegeket.
A nehézségeikről beszéltek az alapítványok képviselői
Fotó: Rab Zoltán
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
1 hozzászólás