
Makkai Péter államtitkár együttműködéséről biztosította a civil szervezeteket
Fotó: Rab Zoltán
Nem az anyagi keretek szűkössége jelenti a legnagyobb gondot a civil szférában tevékenykedő szociális szolgáltatók számára, hanem sokkal inkább az állami apparátus irányából észlelhető jóérzés hiánya, a közalkalmazottak negatív hozzáállása – fogalmazódott meg azon a marosvásárhelyi tanácskozáson, ahol Makkai Péter János, a Munkaügyi és Szociális védelmi minisztérium államtitkára és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a munkaügyi bizottság alelnöke találkozott a Maros megyei szociális szolgáltatók képviselőivel.
2021. március 20., 14:072021. március 20., 14:07
2021. március 20., 14:082021. március 20., 14:08
A Gecse Dániel utcai református egyházközség tanácstermében szervezett találkozón az Oázis, az Alpha Transilvana, az Ügyes Kezek, a Rheum Care, a HIFA Románia, a Talentum alapítványok, a Divers Egyesület, az Unitarcoop, a Kálvin idősotthon, a Gyulafehérvári Caritas, a Maros Megyei Cukorbeteg Gyermekek Egyesülete, a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet képviselői osztották meg gondjaikat, elsősorban mindazt amit az állami hivatalok részéről folyamatosan tapasztalnak.
A működési engedélyek megszerzését említették elsősorban, a különböző tevékenységek akkreditációját, illetve a támogatási keret szűkösségét, vagy éppenséggel annak hiányát.
Makkai Péter János, a Munkaügyi és Szociális védelmi minisztérium államtitkára köszöntőjében elmondta, ő is a civil szférából érkezik református lelkészként. „Ugyanabban a táborban harcolunk, azért, hogy megküzdjünk a szociális problémákkal” – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy
„A szociális szolgáltatásoknak a felét a civil szféra kínálja, alapítványok, egyesületek, egyházak. Biztosítom önöket, hogy amíg én ott vagyok, az Önök oldalán vagyok” – mondta a politikus, aki ígéretet tett arra, hogy részt vesz egy olyan találkozón is, ahol a civilek mellett jelen lesznek az érintett állami hivatalok képviselői is.
Fotó: Rab Zoltán
A jelenlevő alapítványok, egyesületek vezetői ismertették tevékenységeiket, illetve azt is, hogy szám szerint hány személyről gondoskodnak, akár a nappali foglalkoztatási központokban, otthoni betegápolás során, akár hátrányos helyzetű fiatalokról, fogyatékkal élő felnőttekről vagy védett otthonokról, ingyen ebédről legyen szó.
– hangzott el. Velük szemben az állami szolgáltatók a központi költségvetésből jutnak hozzá azokhoz az összegekhez, amelyekre szükségük van.
Többen is beszámoltak arról, hogy a törvények nem egyértelműek, a hivatalokban pedig nem kapnak egyenes magyarázatot a kérdéseikre, a hivatalnokok sok esetben meg sem hallgatják a kérdéseiket, segítségre nem számíthatnak részükről.
– sorolták a sérelmeiket.
Fotó: Rab Zoltán
A találkozó végén többen is megfogalmazták, hogy remélhetőleg ez egy változást hozó sorozat első lépése. „Van remény, mert végre meghallgatott valaki és azt ígérte, hogy változtatni fog” – mondta a Székelyhonnak Kacsó Erika, a Talentum Alapítvány ügyvezetője. Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke szerint nagy probléma a közalkalmazottak viszonyulása, de remélhetőleg az is változik majd. Jakab István, a Kálvin Idősotthon igazgatója arról beszélt, hogy a hozzájuk címzett kérdőívet, amiben a szükségleteiket mérték fel, kitöltötte, visszaküldte, de még egy köszönöm se érkezett az állami hivatal részéről.
– hangsúlyozta Alexandru Lupșa, az Alpha Transilvana elnöke.
A találkozó végén Makkai Péter államtitkár úgy értékelte, hogy az államnak kell megtennie az első lépést, hiszen kötelessége gondoskodnia ezekről a szolgáltatókról. Ami a központi költségvetést illeti, kijelentette, hogy „arra van pénz, amire akarnak, hogy legyen”, ő pedig mindent megtesz, hogy a szociális szférától ne levágják, hanem biztosítsák a működésükhöz szükséges összegeket.
A nehézségeikről beszéltek az alapítványok képviselői
Fotó: Rab Zoltán
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Csaknem 2500 szabálysértési bírságot róttak ki a múlt héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során, ezek közül a legtöbbet, 431-et, gyorshajtás miatt.
Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal szombaton közzétett adatai szerint 2026 első két hónapjában 3853 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 16,51 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Napsütésben, borús időben, hidegben, a járványhelyzet miatt otthon ülve, maszkban, majd újból tömegesen – rövid videóban foglaltuk össze a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszenteléseket.
Autóknak, közlekedési táblának ütköztek és sáncban is kikötöttek autójukkal ittas sofőrök pénteken és szombat hajnalban Hargita megyében.
1 hozzászólás