
Tüntetés az autonómiáért. Archív
Fotó: Gecse Noémi
Az MPP háromszéki képviselői szerint még ebben a hónapban be kell terjeszteni az autonómiastatútumot a parlamentben. Egy Botoşani megyei szociáldemokrata képviselő közleményben szögezte le: Székelyföld nem létezik.
2017. november 06., 20:122017. november 06., 20:12
2017. november 06., 20:172017. november 06., 20:17
Még novemberben be kell nyújtani a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát, ezt a feladatot kapták a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselői – szögezték le hétfői sajtótájékoztatójukon a politikai alakulat háromszéki vezetői. Pethő István, az MPP Kovászna megyei alelnöke rámutatott, már a párt legutóbbi gyergyószentmiklósi választmányi ülésén döntés született arról, hogy a tervezetet be kell nyújtani a parlamentben.
– jelentette ki Pethő. Rámutatott, szeretnék, ha egy tervezet mellett kellene kiállnia a magyar közösségnek, ám meglátásuk szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), valamint az RMDSZ és az MPP által kidolgozott statútum között nincs lényeges különbség, valószínű az utóbbit terjesztik be, abban bízva, hogy akkor a teljes RMDSZ-frakció melléje áll. A párt képviselői ugyanakkor leszögezték:
ezzel is támogatva a szövetség listáin bejutott két MPP-s politikust – Biró Zsoltot és Kulcsár-Terza Józsefet –, akik benyújtják a tervezetet.
Nagy Gábor, a párt sepsiszéki elnöke hangsúlyozta, az MPP elkötelezett az autonómia mellett, a képviselőiket azért küldték a parlamentbe, hogy tegyenek az ügy érdekében.
– mondta Nagy Gábor. Hasonlóképpen vélekedett Román Attila erdővidéki politikus is, aki szerint azért sem szabad jövőre halasztani a statútum benyújtását, mert a centenárium évében a románok provokációként értelmezik a lépést. Ferencz Botond a párt orbaiszéki elnöke rámutatott, „húsz éve beszélünk autonómiáról, közben rohamosan fogyatkozik Székelyföld lakossága, húzzák ki a talajt a lábunk alól, csak az önrendelkezés lehet minderre a megoldás”.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-s képviselő egyébként lapunknak korábban úgy nyilatkozott, még idén beterjeszti az autonómiastatútumot a parlamentben.
Székelyföld nem létezik a PSD-s Rotaru szerint
Ezzel egy időben Răzvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Botoşani megyei képviselője közleményben szögezte le: véleménye szerint a székelyek nem léteznek és Székelyföld sem, pártja számára kizárólag Románia létezik, és a PSD sosem támogatná valamely régió autonómiáját.
A képviselőház külügyi bizottságának tagja az RMDSZ jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Biró Zsolt képviselőnek, az MPP elnökének egy múlt heti Facebook-bejegyzésével szállt vitába, amelyről az Agerpres hírügynökség is beszámolt. A magyar képviselő a katalán függetlenedési kísérletre érkezett reakciókból azt a következtetést vonta le, hogy Európa nem támogatja az elszakadást, de az autonómiát igen. Hozzátette, a kisebbségek ügyét a nemzetállamok keretében kell rendezni, a megoldás pedig az autonómia, a romániai magyarság is száz éve erre vár. „Az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt, amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk, most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatják, nevezetesen azt, hogy az autonómia legitim, pozitív, és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál” – írta közösségi oldalán az MPP elnöke.
Răzvan Rotaru a PSD által közreadott állásfoglalásában arra emlékeztet: Románia nem szövetségi állam, nem régiók alkotják, mint más európai államokat. Azt üzenem Biró Zsoltnak és kollégáinak, hogy Erdély azonos Romániával, és Románia azonos Erdéllyel. Székelyek nem léteznek és Székelyföld sem. Romániában csak – különböző etnikumú – román állampolgárok léteznek” – szögezte le a PSD képviselője. Hozzátette, az Egyesült Államoktól az Európai Unió valamennyi tagjáig minden állam Spanyolország részének tekinti Katalóniát, és nem ismeri el függetlenségét, Románia pedig mindig is egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam marad. Arra kérem az országunk történelmében jártas RMDSZ-eseket: magyarázzák el Biró Zsolt képviselő kollégának, hogy nem létezik semmilyen Székelyföld, csak Hargita és Kovászna megye, valamint magyar etnikumú román állampolgárok” – írta közleményében Rotaru, felhívást intézve az RMDSZ-hez, hogy ne szítson mesterséges vitát az autonómiáról a román és magyar etnikumúak között a többségében magyarok alkotta közösségekben.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!