
Tüntetés az autonómiáért. Archív
Fotó: Gecse Noémi
Az MPP háromszéki képviselői szerint még ebben a hónapban be kell terjeszteni az autonómiastatútumot a parlamentben. Egy Botoşani megyei szociáldemokrata képviselő közleményben szögezte le: Székelyföld nem létezik.
2017. november 06., 20:122017. november 06., 20:12
2017. november 06., 20:172017. november 06., 20:17
Még novemberben be kell nyújtani a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát, ezt a feladatot kapták a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselői – szögezték le hétfői sajtótájékoztatójukon a politikai alakulat háromszéki vezetői. Pethő István, az MPP Kovászna megyei alelnöke rámutatott, már a párt legutóbbi gyergyószentmiklósi választmányi ülésén döntés született arról, hogy a tervezetet be kell nyújtani a parlamentben.
– jelentette ki Pethő. Rámutatott, szeretnék, ha egy tervezet mellett kellene kiállnia a magyar közösségnek, ám meglátásuk szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), valamint az RMDSZ és az MPP által kidolgozott statútum között nincs lényeges különbség, valószínű az utóbbit terjesztik be, abban bízva, hogy akkor a teljes RMDSZ-frakció melléje áll. A párt képviselői ugyanakkor leszögezték:
ezzel is támogatva a szövetség listáin bejutott két MPP-s politikust – Biró Zsoltot és Kulcsár-Terza Józsefet –, akik benyújtják a tervezetet.
Nagy Gábor, a párt sepsiszéki elnöke hangsúlyozta, az MPP elkötelezett az autonómia mellett, a képviselőiket azért küldték a parlamentbe, hogy tegyenek az ügy érdekében.
– mondta Nagy Gábor. Hasonlóképpen vélekedett Román Attila erdővidéki politikus is, aki szerint azért sem szabad jövőre halasztani a statútum benyújtását, mert a centenárium évében a románok provokációként értelmezik a lépést. Ferencz Botond a párt orbaiszéki elnöke rámutatott, „húsz éve beszélünk autonómiáról, közben rohamosan fogyatkozik Székelyföld lakossága, húzzák ki a talajt a lábunk alól, csak az önrendelkezés lehet minderre a megoldás”.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-s képviselő egyébként lapunknak korábban úgy nyilatkozott, még idén beterjeszti az autonómiastatútumot a parlamentben.
Székelyföld nem létezik a PSD-s Rotaru szerint
Ezzel egy időben Răzvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Botoşani megyei képviselője közleményben szögezte le: véleménye szerint a székelyek nem léteznek és Székelyföld sem, pártja számára kizárólag Románia létezik, és a PSD sosem támogatná valamely régió autonómiáját.
A képviselőház külügyi bizottságának tagja az RMDSZ jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Biró Zsolt képviselőnek, az MPP elnökének egy múlt heti Facebook-bejegyzésével szállt vitába, amelyről az Agerpres hírügynökség is beszámolt. A magyar képviselő a katalán függetlenedési kísérletre érkezett reakciókból azt a következtetést vonta le, hogy Európa nem támogatja az elszakadást, de az autonómiát igen. Hozzátette, a kisebbségek ügyét a nemzetállamok keretében kell rendezni, a megoldás pedig az autonómia, a romániai magyarság is száz éve erre vár. „Az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt, amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk, most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatják, nevezetesen azt, hogy az autonómia legitim, pozitív, és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál” – írta közösségi oldalán az MPP elnöke.
Răzvan Rotaru a PSD által közreadott állásfoglalásában arra emlékeztet: Románia nem szövetségi állam, nem régiók alkotják, mint más európai államokat. Azt üzenem Biró Zsoltnak és kollégáinak, hogy Erdély azonos Romániával, és Románia azonos Erdéllyel. Székelyek nem léteznek és Székelyföld sem. Romániában csak – különböző etnikumú – román állampolgárok léteznek” – szögezte le a PSD képviselője. Hozzátette, az Egyesült Államoktól az Európai Unió valamennyi tagjáig minden állam Spanyolország részének tekinti Katalóniát, és nem ismeri el függetlenségét, Románia pedig mindig is egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam marad. Arra kérem az országunk történelmében jártas RMDSZ-eseket: magyarázzák el Biró Zsolt képviselő kollégának, hogy nem létezik semmilyen Székelyföld, csak Hargita és Kovászna megye, valamint magyar etnikumú román állampolgárok” – írta közleményében Rotaru, felhívást intézve az RMDSZ-hez, hogy ne szítson mesterséges vitát az autonómiáról a román és magyar etnikumúak között a többségében magyarok alkotta közösségekben.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!