
Tüntetés az autonómiáért. Archív
Fotó: Gecse Noémi
Az MPP háromszéki képviselői szerint még ebben a hónapban be kell terjeszteni az autonómiastatútumot a parlamentben. Egy Botoşani megyei szociáldemokrata képviselő közleményben szögezte le: Székelyföld nem létezik.
2017. november 06., 20:122017. november 06., 20:12
2017. november 06., 20:172017. november 06., 20:17
Még novemberben be kell nyújtani a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát, ezt a feladatot kapták a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselői – szögezték le hétfői sajtótájékoztatójukon a politikai alakulat háromszéki vezetői. Pethő István, az MPP Kovászna megyei alelnöke rámutatott, már a párt legutóbbi gyergyószentmiklósi választmányi ülésén döntés született arról, hogy a tervezetet be kell nyújtani a parlamentben.
– jelentette ki Pethő. Rámutatott, szeretnék, ha egy tervezet mellett kellene kiállnia a magyar közösségnek, ám meglátásuk szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), valamint az RMDSZ és az MPP által kidolgozott statútum között nincs lényeges különbség, valószínű az utóbbit terjesztik be, abban bízva, hogy akkor a teljes RMDSZ-frakció melléje áll. A párt képviselői ugyanakkor leszögezték:
ezzel is támogatva a szövetség listáin bejutott két MPP-s politikust – Biró Zsoltot és Kulcsár-Terza Józsefet –, akik benyújtják a tervezetet.
Nagy Gábor, a párt sepsiszéki elnöke hangsúlyozta, az MPP elkötelezett az autonómia mellett, a képviselőiket azért küldték a parlamentbe, hogy tegyenek az ügy érdekében.
– mondta Nagy Gábor. Hasonlóképpen vélekedett Román Attila erdővidéki politikus is, aki szerint azért sem szabad jövőre halasztani a statútum benyújtását, mert a centenárium évében a románok provokációként értelmezik a lépést. Ferencz Botond a párt orbaiszéki elnöke rámutatott, „húsz éve beszélünk autonómiáról, közben rohamosan fogyatkozik Székelyföld lakossága, húzzák ki a talajt a lábunk alól, csak az önrendelkezés lehet minderre a megoldás”.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-s képviselő egyébként lapunknak korábban úgy nyilatkozott, még idén beterjeszti az autonómiastatútumot a parlamentben.
Székelyföld nem létezik a PSD-s Rotaru szerint
Ezzel egy időben Răzvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Botoşani megyei képviselője közleményben szögezte le: véleménye szerint a székelyek nem léteznek és Székelyföld sem, pártja számára kizárólag Románia létezik, és a PSD sosem támogatná valamely régió autonómiáját.
A képviselőház külügyi bizottságának tagja az RMDSZ jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Biró Zsolt képviselőnek, az MPP elnökének egy múlt heti Facebook-bejegyzésével szállt vitába, amelyről az Agerpres hírügynökség is beszámolt. A magyar képviselő a katalán függetlenedési kísérletre érkezett reakciókból azt a következtetést vonta le, hogy Európa nem támogatja az elszakadást, de az autonómiát igen. Hozzátette, a kisebbségek ügyét a nemzetállamok keretében kell rendezni, a megoldás pedig az autonómia, a romániai magyarság is száz éve erre vár. „Az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt, amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk, most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatják, nevezetesen azt, hogy az autonómia legitim, pozitív, és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál” – írta közösségi oldalán az MPP elnöke.
Răzvan Rotaru a PSD által közreadott állásfoglalásában arra emlékeztet: Románia nem szövetségi állam, nem régiók alkotják, mint más európai államokat. Azt üzenem Biró Zsoltnak és kollégáinak, hogy Erdély azonos Romániával, és Románia azonos Erdéllyel. Székelyek nem léteznek és Székelyföld sem. Romániában csak – különböző etnikumú – román állampolgárok léteznek” – szögezte le a PSD képviselője. Hozzátette, az Egyesült Államoktól az Európai Unió valamennyi tagjáig minden állam Spanyolország részének tekinti Katalóniát, és nem ismeri el függetlenségét, Románia pedig mindig is egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam marad. Arra kérem az országunk történelmében jártas RMDSZ-eseket: magyarázzák el Biró Zsolt képviselő kollégának, hogy nem létezik semmilyen Székelyföld, csak Hargita és Kovászna megye, valamint magyar etnikumú román állampolgárok” – írta közleményében Rotaru, felhívást intézve az RMDSZ-hez, hogy ne szítson mesterséges vitát az autonómiáról a román és magyar etnikumúak között a többségében magyarok alkotta közösségekben.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
szóljon hozzá!