Ásványvíz-stratégiára lenne szükség

Egy Borvízút, három borvízmúzeum, jó néhány borvízfürdő, tucatnyi ásványvíz-palackozó, számos kisebb-nagyobb borvíz témájú kiadvány, és több mint ezer, földből feltörő forrás – ez lehetne a Hargita megyei borvizek gyorsleltára. A megyei önkormányzat a polgármesteri hivatalokhoz fordult, és tizennyolc intézmény be is küldte a szükséges információkat egy ásványvízkataszter létrehozása érdekében. \"Ezeket pedig feldolgozás érdekében átadtuk a borvizes munkacsoport szakembereinek, Péter Elek úrnak, az Országos Ásványvíz Rt. külső munkatársának is, aki felvállalta, hogy elkészít egy ásványvizes befektetői kiadványt, mely egyben a potenciális befektetőknek hasznos információkkal fog szolgálni. Közben megszületett az az ötlet, hogy tulajdonképpen egy komoly ásványvíz-hasznosítási stratégiára van szüksége a térségnek, ugyanúgy, ahogy szükség volt a turizmusfejlesztési stratégiára is. Ennek a megvalósíthatóságáról folytatunk jelenleg megbeszéléseket\" – nyilatkozta megkeresésünkre Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök.

Alapos borvízstratégiára Jánosi Csaba geológus szerint is szükség van. \"Úgy tűnik, hogy a háznak van teteje, de nincs alapja. Nem azt mondom, hogy nincs szükség a katasztrofálisan tönkre ment fürdők felújítására, de hiányzik az elképzelés arról, hogy milyen településeket, milyen forrásokat, mofettákat ölel is fel egy majdani borvízút. Milyen látnivalók vannak? Merre a merre? – mondaná erre a székely ember. Lehet, hogy van ilyen, de én erről nem tudok, de lehet, hogy nem is kell erről tudnia az átlagembernek.\"

A Székelyföld borvizeiről megjelent kötet bemutatóján többen azt kifogásolták, hogy már elvégzett munkákat kezdenek mindig nulláról az illetékesek. Jánosi Csaba geológus szerint a székelyföldi borvízirodalom könyvtárnyi anyaggal rendelkezik. \"Kolumbán Gábor megyei tanácselnök idejében Hargita megye támogatott egy programot, amelynek keretében az általunk begyűjtött száz fontosabb borvízforrás vizét a karlsruhei egyetem ingyen vegyelemezte. Nemcsak a fő anion/kation lett elemezve, hanem harminc mikroelemet is kimutattak. Hasonló részletes elemzést se azelőtt – s tudtom szerint – se azután senki nem végzett el a megye borvizeiről.\"

A már említett tavalyi borvizes megbeszélésen Antal István képviselő ismételten felhívta a helyi önkormányzatok figyelmét arra, hogy meg kellene szerezniük minél több forrásra a kitermelési licencet, és partnerként kellene tárgyalniuk a befektetőkkel. „Nem kell kivárni, míg a magántőke kezdeményez, mert az utána ügyelni fog, hogy monopóliumát megőrizze” – vélte Borboly Csaba. Csíkszeredán kívül – amely már korábban beindította a folyamatot – egyetlen önkormányzat sem lépett az ügyben. A tétlenséget talán a licencek megszerzésének bonyolult, hosszadalmas és költséges folyamata indokolja – vélték a megkérdezett szakemberek.

Egyrészt szükséges a feltárásra vonatkozó engedély, másrészt kitermelésre vagy hasznosításra vonatkozó licencre is szükség van. \"Az elsőt semmiképp nem lehet megkerülni\" – hangsúlyozta Péter Elek. A helyi önkormányzatok versenytárgyalás nélkül, a magáncégek csakis versenytárgyalást követően szerezhetnek kutatási, majd hasznosítási licencet valamely területre. Ez az előírás megkönnyíti ugyan az önkormányzatok dolgát, viszont kevés helyi tanácsnak jut pénze a kutatásra, a feltárásra. \"Feltárással kell kezdeni, majd egy évig monitorizálni a mennyiségi és minőségi paramétereket – magyarázta Péter Elek –, kialakítani a védelmi övezeteket.\"

A feltárási és a kitermelési engedélyek megszerezése egyenként is évekbe kerülhet – hogy pontosan hány évbe, arról eltért a szakértők véleménye. A licencet az ANRM, vagyis az Országos Ásványkincshatóság bocsátja ki, és továbbítja a kormányhoz, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után kezdődhet a hasznosítás. A kitermelési licensz tíz-húsz évre is szólhat. A fürdőként való hasznosításra gyorsabban és könnyebben lehet licencet szerezni, mint az ásványvíz-palackozásra, de az illetékesek mindeddig ilyen irányú engedélyezés beindításáról sem tudnak.