Arra kényszerülhet az önkormányzatok többsége, hogy jelentős távolságra szállítsa a háztartási hulladékot

amennyiben a közelükben nem működik biológiai-mechanikai kezelő-állomás (Staţii de tratare mecano-biologică, TMB, incinerátor), vagy hulladékégető. Márpedig az országban jelenleg csak két helyen, Bukarestben és Temes megyében üzemel biológiai-mechanikai kezelőállomás. Ugyanakkor folyamatban van még további 16 beüzemelése, de még ezek sem fedik le teljesen az egész ország igényét.

A hulladék több mint száz kilométerre való szállítása pedig jelentős többletköltséggel járna.

A 2018–2025-re vonatkozó terv szerint a háztartási hulladékot lerakás előtt elő kellene kezelni a fent említett állomásokon, a kezelés során pedig szilárd másodlagos tüzelőanyagot nyernének ki belőle. A dokumentumban megyére lebontva jelölték be, hogy hová, illetve melyik kezelőállomásra vagy hulladékégetőbe kell majd szállítaniuk a kommunális hulladékot.

A lista alapján

Pál Tamást, az Eco-Csík Kft. igazgatóját kérdeztük arról, hogy mi az álláspontja az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel kapcsolatban. Mint mondta, a cél az, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön végleges lerakásra, hiszen a háztartási hulladékban sok újrahasznosítható, komposztálható anyag van. Ezért szerinte

Azzal ő is egyetért, hogy hatalmas költséggel járna a háztartási hulladék nagy távolságokra való szállítása, és ezt a pluszköltséget a hulladékot termelőnek kellene fizetnie, azaz a lakosságnak.

– ismertette az igazgató. Tőle tudjuk, hogy jelenleg a hulladék egy részét a Cekend-tetői lerakóba, másik részét pedig a Brassó megyei hulladékégetőbe, valamint a brassói lerakóba szállítják. A tervben lévő elképzelések azonban így is érintenék a csíkszeredaiakat is, hiszen így nem csak egy részét, hanem a teljes háztartási hulladékmennyiséget Brassóba kellene szállítani, ami plusz kiadásokkal járna.