
Fotó: Haáz Vince
A tanügyi szakszervezetek tagjai belső szavazással döntenek arról a következő napokban, hogy az általános sztrájk elkezdődjön-e május 25-én a közoktatásban, vagy sem, amelyet egy figyelmeztető sztrájk előzne meg május 18-án.
2026. április 29., 21:282026. április 29., 21:28
A januárban és februárban elkészített felmérés alapján – amelyen a tanügyi szakszervezetek tagságának mintegy 20 százaléka vett részt – születtek meg azok az időpontok, amelyeket a szakszervezeti vezetők tiltakozásra javasolnak.
Molnár Zoltán, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke a Székelyhonnak kifejtette, hogy
„A próbavizsgák idején a bojkott felemásra sikeredett, a tagság nem vállalta fel az adott tiltakozási formát. Most a második időintervallum kerül szavazásra, az évvége. Hogy lesz vagy nem sztrájk, az a tagság döntésétől függ. Május 11-én fejeződik be az aláírások gyűjtése.
– magyarázta a tanügyi szakszervezet megyei vezetője.
Molnár Zoltán, a FSLI Maros megyei elnöke: ha nincs megoldáskeresés a gondokra, akkor a munka teljes beszüntetése következik
Fotó: Haáz Vince
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret tanügyi szakszervezet képviselői szerint
Az általuk megfogalmazott dokumentumban kifejtik, a legfontosabb sérelmeik között van az, hogy több munkát kell végezniük, ugyanannyi vagy kevesebb pénzért, azaz megnövelték a pedagógusok kötelező heti óráinak számát, ami ellentétes az érvényes kollektív szerződéssel.
Továbbá, az oktatást segítő és adminisztratív dolgozók álláshelyeit befagyasztották – ezért
Nem fizetik ki a bíróság által megítélt bérköveteléseket, az óraadói díjazást csökkentették, nem adják meg a törvény által előírt munkakörülményi pótlékokat, a túlóráért járó pótlékot sem fizetik szabályosan. Megnövelték az osztályok és csoportok létszámát, és sok iskolát önkényesen összevontak.
2023-ban a pedagógusok munkabeszüntetése országszerte megbénította a közoktatást, tisztességes béreket és jobb munkakörülményeket követeltek akkor
Fotó: Haáz Vince
A szakszervezetek a tervezett új közalkalmazotti bértörvénnyel sem értenek egyet, és aggasztja őket, hogy a kormány megszüntetné a határozatlan idejű kinevezési rendszert (címezetes állások) az állami oktatásban, tovább növelné a kötelező tanítási órák számát, az általános iskolai tanítók kötelező óráiba a testnevelést is beleszámítaná.
A szakszervezetek 12 pontos követelést fogalmaztak meg, többek között azt, hogy
álljon vissza a régi, alacsonyabb kötelező óraszám,
legyenek alacsonyabb osztálylétszámok,
az összes üres álláshelyet töltsék be a tanügyben,
fizessék ki a bíróság által megítélt béreket és a 2026-os részleteket is.
Továbbá folyósítsák számukra az összes törvényes juttatást – beleértve az utazási költségtérítést, beilleszkedési segélyt, pótszabadságot.
Fotó: Borbély Fanni
A kezdő tanár fizetése érje el a gazdasági átlagbért, a 25 éves tapasztalattal rendelkező, I. fokozatos tanáré pedig legyen egyenlő egy szakorvos fizetésével. A korábban elhalasztott intézkedéseket – például a kétszeres végkielégítést nyugdíjazáskor – vezessék be azonnal.
Amennyiben a szakszervezetek tagsága megszavazza, május 18-án figyelmeztető sztrájk, majd május 25-én általános sztrájk kezdődik a romániai közoktatásban.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás