
A hőség mindenkit megvisel. Háziállatainkra is figyelnünk kell
Fotó: Jakab Mónika
A nyári hőségben olyan környezeti hatások érik házi kedvenceinket, amelyek veszélyesek, esetenként akár végzetesek is lehetnek. Ezért fontos, hogy időben gondoskodjunk hűtésükről, megváltozott táplálékigényükről, ugyanakkor – munkába fogott állatok esetében – az évszaknak megfelelő napirendet állítsunk nekik össze.
2022. június 18., 14:562022. június 18., 14:56
A nyári hónapokban jelentősen megváltoznak a lovak igényei – jelezte rögtön a beszélgetésünk elején André Ábel, az udvarhelyszéki Csicser lovarda vezetője. Míg a szabadban megkeresik és meg is találják a számukra ilyenkor megfelelő helyet, a zárt környezetben tartott lovaknál ezt nekünk kell megteremtenünk. A mozgásigényük nyáron is megvan, ehhez lehetőséget kell nekik biztosítani: a lovardában jelenleg tartott 28 lovat korán reggel, már 6 óra körül, abrakolást követően kiengedik a szabadba legelni a déli hőségig, majd átmosás és szárítás után visszavezetik a bokszokba.
Fontos az istálló folyamatos hűtése is: ezt permetező rendszerrel, vagy időnkénti locsolással, szellőztetéssel lehet megoldani. Ha szabadon tartjuk a lovat, biztosítani kell árnyékos helyet nekik, hiszen „ha nekünk 25 fok fölött kellemetlen kint lenni, akkor a lónak szintén az” – mondta André Ábel. A Csicser lovardánál naponta legalább egy alkalommal teljesen átfürösztik a lovakat, munka után pedig gondoskodnak a lábak és a farrész hűtésről – ezek a hőhatásoknak leginkább kitett testtájak.
Lényegesen más nyáron a lovas edzések programja is: az órák csak a hűvösebb napszakban kezdődnek el, és figyelnek arra is, hogy a lovak egy óránál többet ne dolgozzanak egy nap. Gondot jelentenek helyenként a különböző vérszívó rovarfajták is. Vannak különféle, lovakra kifejlesztett rovarriasztóspray-k, de ezek hatása csupán néhány perc, hiszen a lovak hamar leizzadják magukról. Van, aki fokhagymát kever az abrakjukba, de ezzel vigyázni kell, hiszen májkárosító hatása lehet. A rovarok ellen légymaszkkal vagy légytakaróval védhetjük a lovunkat – sorolta a lovas szakember.
A kánikulát a kutyák is megszenvedik, különösen az északi vagy hegyvidéki fajták, mint például a malamut, husky, szamojéd, bernáthegyi – közölte kérdésünkre Csender Szidónia kutyatréner. A hosszú szőrű fajták esetében tévhit, hogy nyírásuk megoldja a problémát, épp ellenkezőleg, hiszen a szőrzet nagyban felelős az állat hőháztartásának biztosításáért hidegben, akárcsak melegben.
Csender Szidónia elmondta, hogy a kertben tartott kutyák ilyenkor jellemzően beássák magukat a talajba, hiszen a frissen ásott gödör hűvös érzést biztosít számukra. Ne szidjuk meg a kutyát ezért, hiszen nem rosszat akart, inkább biztosítsunk olyan területet neki, ahol ezt károkozás nélkül, kedvére megteheti. Sok kutya szeret úszni, ha van rá lehetőségünk, ezt mindenképp biztosítsuk számukra, de túlhevült kutyát ne engedjünk vízbe ugrani, várjuk meg, amíg lehűl.
Lakásban, vagy egyéb zárt térben tartott kutyák esetében fontos az is, hogy jól válasszuk meg a sétaidőpontokat: kora reggel, késő este mindenképp lehet, de ha napközben is vinni kell, kerüljük az aszfaltos, betonozott szakaszokat, hiszen ez „égeti a talpukat, ahogy a miénket is égetné, ha mezítláb járnánk”. Autóban lehetőleg ne hagyjuk őket, még lehúzott ablakokkal se, tanácsolta a kutyatréner, hiszen a hőmérséklet bent villámgyorsan elérheti akár a 70 fokot is. Ha pedig semmilyen más lehetőségünk nincs a kutyák lehűtésére, beruházhatunk egy kis méretű, felfújható medencébe, vagy szakboltokban, online olcsón kapható speciális, úgynevezett hűsítő zselés matracba, amely akár 8-10 fokkal is csökkentheti a kutya testhőmérsékletét – tette hozzá Csender Szidónia.
A székelyudvarhelyi Kedvenc állatorvosi rendelőben érdeklődve dr. Ráduly Andrástól megtudtuk, a kutyáknak és a macskáknak nincsenek verejtékmirigyeik a testükön, a hőcsere a talppárnákon és szájon át történik. Ezért a hőségben gyorsan kialakulhat hipertermiás állapot, vagyis túlhevülés náluk, ami sajátos tünetekkel jár: az állat nagyon szaporán liheg, nyálkahártyája lilásra színeződik, sokkos állapotba kerülhet, tudatvesztés következhet be, akár fatális is lehet.
– tette hozzá Ráduly.
A díszállatok életmódja is változik nyáron. Ráduly Andrástól azt is megtudtuk, hogy a díszmadarak nagyon jól tudják szabályozni a hőháztartásukat, ellenben érzékenyek a huzatra: megfázhatnak, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki náluk. Ugyanígy a rágcsálófélék is jól szabályozzák a testhőmérsékletüket, de vigyázzunk, hogy tűző nap ne érje a terráriumot, illetve tartsuk szem előtt azt is, hogy a helyiség legyen jól szellőztethető, de ne huzatos, hiszen ettől megbetegedhetnek. A madárkalitkát ki lehet tenni a szabadba, akár éjszakára is, de ehhez fokozatosan kell a madarakat hozzászoktatni. Ivóvizet ilyenkor naponta nem elég egyszer cserélni, ezt legalább 2-3 alkalommal meg kell tenni – javasolja Ráduly András állatorvos.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!