Alapanyagukban is megegyeznek az eredetivel az aranykincsek tökéletes másolatai

Nem mindennapi használatra készültek ezek az aranytárgyak – magyarázta Soós Zoltán

Fotó: Haáz Vince

Több mint 1100 évig lapultak a föld alatt, majd a 18. század végén kerültek a felszínre azok az aranykincsek, amelyek ma a bécsi kincstár tulajdonát képezik, és amelyek pontos, hű másolatát állítják ki a marosvásárhelyi várban.

Antal Erika

2019. április 16., 12:532019. április 16., 12:53

A csütörtök délután hatkor nyíló kiállításról és az ott látható tárgyakról Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, több polcnyi irodalom született arról, hogy a kincsek honnan származnak, kiknek a tulajdonában voltak. A sokféle elmélet között létezik például egy magyar vonatkozású is, de egy román, egy bolgár, illetve egy avar is.

A leghitelesebbnek az avar elméletet tartják, amely szerint az arany és aranyozott ezüsttárgyak a bizánci császár udvarából kerültek az avar birodalomba.

„A bizánci császár váltságdíjként ajándékozhatta ezeket az avaroknak, hogy ne támadják meg a birodalmukat” – magyarázta a múzeumigazgató a legelfogadhatóbb teóriát.

Fotó: Haáz Vince

Az arany és aranyozott ezüst kupák, ivókürtök, áldozati tányérok nem mindennapi használatra készültek. Több mint egy évezredig lapultak a földben, amikor 1799 nyarán egy szerb szőlősgazda árokásás közben rájuk talált Nagyszentmiklós határában. A kincs darabjai görög és bécsi kereskedők által jutottak el Pestre, ahol végül a Boráros tér névadója, Boráros János pesti városbíró gondoskodott összegyűjtésükről. Az antik tárgyak rajongójának számító Ferenc császár és magyar király intézkedésének köszönhetően a kincs végül Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba került. Akkor már csupán huszonhárom edényből állt a gyűjtemény, ugyanis

a szerb szőlősgazda felesége, Ilonka bécsi vallomása szerint néhány tárgy letört darabjaiból aranyrudat és ékszereket készíttettek.

A másolatokat a 19. században készítették, úgy hogy az eredetiekkel tökéletesen meggyeznek méretben, formában, alapanyagban, valamint a felületi sérülések, hibák szempontjából is. A tárlat a Maros Megyei Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum együttműködésével jött létre, és augusztus 5-ig látható Marosvásárhelyen. A kiállítás következő állomása Székelyudvarhely lesz.