Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:39

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

18:37

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

18:36

Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció

17:35

Tesztidőszak: késések várhatók a csobotfalvi buszjáratokon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megszűnt a fogyatékkal élők adómentessége, az önkormányzat még keresi a megoldást

Aki a spárgatermesztésben látja a jövőt

Fotó: Bakó Zoltán

Spárgányi rés van a zöldségfronton mostanság, aki ezt kihasználja, jó és jövedelmező vállalkozásba kezdhet. Erre még az is rásegít, hogy nálunkfelé a vásárlóközönség kezd barátságosabban viszonyulni az újdonságokhoz. Ebbe a spárgányi résbe lépett be egy szászrégeni család – Demeterék –, akik Beresztelke-közeli területükön termesztenek spárgát, ezt a sokak számára furcsának tekintett növénykülönlegességet.

Bakó Zoltán

2017. április 24., 15:162017. április 24., 15:16

Romániában a legjobb körülmények a spárga termesztésére az országi déli síkvidékén, a Szeret, Argeş, Prut, Olt, Maros árterületein vannak, mert itt a talaj nem túl savas, áteresztő képességű. Nehezebben termeszthető a nehéz talajokon, domb- és hegyvidéken, agyagos talajon, fennsíkokon.

Most van az idény

Demeter Ferenc, a családfő, aki alapképzettségére nézve hentes, egykor a szászrégeni vágóhídnál és szalámigyárban dolgozott, a rendszerváltás után Németországba ment vendégmunkásként spárgát szedni. Ott ismerkedett meg behatóbban ezzel a növénnyel. Volt ideje rá, hiszen mintegy tíz évet töltött ott. Aztán öt évvel ezelőtt elhatározta, hogy betömi azt a bizonyos rést az élelmiszerpiacon: spárgát fog termeszteni.

Előbb a család részére, aztán 25 ár területen ültetett el több mint háromezer gyökeret, tavaly már 60-an gazdálkodott, az idéntől meg már közel egy hektáron, 80 ár területen.

Nem könnyű munka, az ültetés után két évvel lehet szedni nagyon keveset, de igazából a negyedik, ötödik évtől lehet nagyobb mennyiséget betakarítani. Addig gyomlálni, kapálni kell. Szerencsére öntözést nem igényel ez a növény. A szedés áprilistól május végig tart, de egyúttal ez a legkritikusabb időszak is a spárga életében.

Pénteken hazajöttem a kolozsvári piacról, láttam, hogy lehűlt a levegő, azonnal kimentünk a fiammal a spárgaföldre, tüzeltünk, füstöltünk reggel ötig, hogy meg ne fagyjanak a kibújt növények. Ha lefagy nem lesz termés. Szerencsére éjjel úgy három óra felé befelhősödött, elmúlt a fagyveszély.

Aztán reggel jöttem Vásárhelyre, a November 7-i piacra. A fiam ezalatt a Lajos király (Cuză Vodă) utcai piacon árul” – mondja el utolsó 24 órájának történetét Demeter Ferenc. Támogatást nem kapnak, pedig ugyancsak rájuk férne. Elkelne egy kis traktor és egy spárgavágó gép a megnövekedett területre.

Demeter Ferenc a spárgát savanyúságként is értékesíti

Fotó: Bakó Zoltán

Van kereslet

Egyéni gazdálkodókként termesztik a spárgát. A családfő, a felesége, Anna, a lányuk, Kinga és a fiuk, Norbi. „Tulajdonképpen a családért vágtam bele, de csak így is lehet ezt csinálni – a családért, de a családdal”. Mint mondja, felfelé ívelőben van nálunkfelé a gasztro-kultúra, legalábbis a spárga tekintetében.

Az elején jöttek, megcsodálták a különös növényt, érdeklődtek, hogy mi az, vásároltak, de főként nézelődtek, ismerkedtek vele. Aki rászánta magát a vásárlásra, annak még receptet is adtam az elkészítéshez, ha igényelte.

Mit elkészítésre?! – még a tisztítására is. És igényelték is sokan. Ma már sokan tudják a recepteket és sokan is vásárolnak” – osztja a tapasztalatait a spárgatermesztő.

Pénteken a kolozsvári piacon vannak, szombaton Vásárhelyen, a Lajos király utcain, a November 7-in, májustól meg a kövesdombin is. A hét többi napján a szovátai Danubius szállóba, a kundi rusztikus vendéglőbe, a vásárhelyi Nivoba (korábban a Privoba is vittek), de eljutnak az erzsébetvárosi Baum vendéglőbe is, s viszik a leszerződött mennyiséget. S ott vannak a Petry-cég havi farmervásárán minden alkalommal. Távolabbi tervük, hogy jövőtől a nagyszebeni termelők vásáraira is rendszeresen el fognak járni.

Az elmúlt napokban füstöléssel óvták az elfagyástól a spárgaültetvényeket

Fotó: Bakó Zoltán

Jelenleg a spárga zöld változatát szállítják, de jövőtől már termőre fordul a fehér spárga is, így aztán a jövő tavasztól már napi 10-15 kilót tudnak szállítani ebből az igényesebb spárgafajtából is. Ez ugyanis kényesebb, több munka van vele.

Szedés után hűtőben kell tárolni, körberakni jégkockákkal, hogy ne melegedjen fel, mert akkor rostossá válik. Ez egyébként érvényes a zöld spárgára is, általában a termelőtől vásároltnak nem szálkás-rostos a húsa, hanem kellemesen roppanós, enyhén zöldborsó ízű.

Első ízben pénteken mutatták be az új terméküket, a spárga savanyúságot. Ugyanúgy készül, mint az uborka, ugyanazokkal a fűszerekkel – só, bors, mustármag, babérlevél, ecet – csak az uborka helyett spárgából készül. Demeter Ferencnél még volt néhány üveg, megmutatta azt is.

Mint mondotta – nagy volt az érdeklődés, bizonyára rövidesen népszerű lesz ez is, nagy előnye, hogy a spárga forgalmazási idejét kitolja az egész évre.