
A hosszú várólisták miatt a türelem nélkülözhetetlen egyes szakrendeléseken
Fotó: Barabás Ákos
Az egy hónapot is jócskán meghaladja a várakozási idő a kórházi járóbeteg-rendelők némelyikében. A helyzetet lazán kezelő betegek azzal viccelődnek, hogy meggyógyulnak, mire bejutnak a szakorvoshoz diagnózisra. De mi van akkor, ha sürgős lenne a kivizsgálás? A hosszas várakozási időkről az ellátást szabályozó megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatóját és a székelyudvarhelyi kórház igazgatóját kérdeztük.
2017. augusztus 28., 12:452017. augusztus 28., 12:45
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a kórház vonzáskörzetében élők igénye, valamint az adott szakterületen dolgozó szakorvosok száma alapján köt szerződést a kórházzal meghatározott számú norma lefedésére. A gyakorlatban egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent.
„Az, hogy szerződéskötéskor hány normára tesz nekünk ajánlatot egy kórház, az annak a függvénye, hogy a létező szakorvoslétszámmal hány normát tud biztosítani. Ez attól is függ, hogy a szakorvosok mennyire vannak lefedve munkával, mert azt tudni kell, hogy ők a járóbeteg-rendelő mellett a kórházi részlegen is dolgoznak” – kezdett bele a helyzet vázolásába Duda Tihamér, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szakorvosok – amennyiben nem dolgoznak kórházi járóbeteg-rendelőben – a magánrendelések esetében is köthetnek szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. Ilyen esetben a biztosítási csomag részét képező szolgáltatásokat nem a beteg, hanem a pénztár fizeti. Ezáltal a kórház által leszerződött normák száma is csökkenthető.
„Mi kiszámítjuk, hogy megyeszinten, kórházanként és szakonként is hány szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelőképpen működjön ez a rendszer, ezt szembeállítjuk azzal az ajánlattal, amivel jönnek a kórházak, és próbáljuk úgy alakítani, hogy a lehető legtöbb norma legyen leszerződve” – fogalmazott Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy
Érthető, hogy például egy nőgyógyász érdeke az, hogy lehetőleg minimális időt dolgozzon a kórházi járóbeteg-rendelőben, aztán délután a magánrendelőjében folytassa a munkát, ahol elkérhet 250 lejt egy konzultációért. Normahiány esetén azonban a biztosítóház egyeztet a kórház vezetőségével annak érdekében, hogy több rendelési időre tudjanak szerződést kötni, hiszen
– magyarázta Duda.
A székelyudvarhelyi kórházban hat szakrendelés esetében lenne szükség a normabővítésre
Fotó: Barabás Ákos
Az egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója szerint az nem fordulhat elő, hogy egy beteg nem jut el időben az orvoshoz, hiszen az azonnali ellátásra szoruló pácienseket a kórház sürgősségi osztályára irányítják a háziorvosok, járóbeteg-rendelőbe pedig csak azokat, akiknek az állapota ezt megengedi. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy
A várólista nem romániai jellegzetesség, nyugati országokban, vagy Kanadában, az Egyesült Államokban például sokkal hosszabbak ezek, mint itthon – magyarázta. Az intézmény kimutatást vezet a kórházakkal leszerződött szakrendelési időkről és a normahiányról is. A számításaik azonban nem az ideális helyzetre vonatkoznak, hanem a megye, illetve az adott kórház lehetőségeire. Példaként megemlítette, hogy
Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint a székelyudvarhelyi kórházban 21 szakterületen működik járóbeteg-rendelés, ezek közül hat esetében túl kevés a rendelési idő. Heti 1–7 órányi normabővítésre lenne szükség ezekben a rendelőkben, kivéve a pszichiátriai szakrendelést, ahol a szükségesnél 90 órával kevesebb a rendelési idő.
Noha betegek szerint más szakrendeléseken is meglehetősen hosszú a várakozási idő, a kimutatásban ez nem jelenik meg. Erre Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója adott magyarázatot. Szerinte ennek az lehet az oka, hogy szakorvosonként változik a várólisták hossza még egy-egy szakterületen belül is, ugyanis a pácienseknek joguk van szakorvost választani. Egyes orvosoknál hosszú a várólista, másoknál rövidebb, és olyan is van, akinél nincs várakozási idő – magyarázta Lukács –, a statisztikában viszont ezek vélhetően kiegyenlítik egymást. Egy másik ok szerinte az lehet, hogy bizonyos megbetegedések szezonális jellegűek, és olyankor megnő a várólisták hossza, ám az év többi részében ez nem jellemző.
– oszlatta el az illúziókat a kórházigazgató. Azokon a szakrendeléseken ahol az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint is normahiány van, úgy lehetne javítani a helyzeten, hogy partnerségi szerződést kötnének az orvosokkal a nyolcórás munkaidő utáni rendelések biztosítására – mondta Lukács Antal.
95 éves korában elhunyt Robert Duvall Oscar-, valamint többszörös Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai színész filmrendező, forgatókönyvíró és producer – közölte hétfőn a Variety a család közlésére hivatkozva.
Nem csökkentik tíz százalékkal a kórházakban, a mentőszolgálatnál és a sürgősségen dolgozók jövedelmét – közölte hétfőn Facebook-oldalán Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kormánykoalíció aznapi döntéseire utalva.
Elkészült annak a jogszabálynak a tervezete, amely biztosítja, hogy március 31. után ne emelkedjen a földgáz lakossági ára – nyilatkozta hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben.
A szenátus hétfőn elutasította azt a törvénytervezetet, amelyik szerint 2026-ban és 2027-ben a politikai pártok nem részesülnek költségvetési támogatásban.
A koalíció vezetői hétfői tanácskozásukon véglegesítették a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló törvénytervezeteket, amelyeket a véleményezési eljárás lezárása után sürgősségi rendelettel fogad el a Bolojan-kabinet.
A következő két hétben országszerte hőmérséklet-ingadozásra és szinte napi jelleggel csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) február 16-március 1. közötti előrejelzéséből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nem ért egyet az orvosok, a tanárok, a csendőrök és a „milicisták” fizetésének csökkentésével.
Medvetámadás történt hétfőn délben Nyomáton, egy kilométerre a falutól. A juhait mentő gazdát leütötte a nagyvad, a kutyák kergették el a medvét.
Három Hargita megyei város polgármestere több mint 10 ezer aláírást adott át Bukarestben a miniszterelnök kancellárjának hétfőn, amelyben arra kérték, tegyék lehetővé az önkormányzatoknak, hogy még ebben az évben csökkenthessék az adókat.
Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával küzd: a gyermekek körében jelentősen csökkent az átoltottság a fertőző betegségek elleni vakcinákkal – hívta fel a figyelmet a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete.
szóljon hozzá!