Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:30

Sűrű 24 órán vannak túl a tűzoltók, de volt, ahol már nem tudtak életet menteni

11:28

Súlyos sérüléseket okozhatnak a petárdák – gyermeksebész figyelmeztet

11:06

Nem kizárt a klubváltás: Niczuly Roland minden ajánlatot fontolóra vesz

10:19

Ilyenkor már tömeg szokott lenni Parajdon, most még ellenőrizni is alig kell

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Egy kóbor kutya befogása 500 lejbe kerül Csíkszeredában, mégsem tolonganak a cégek az ajánlatra

Drasztikus adóemelés Marosvásárhelyen: megvonják a kedvezményeket a fogyatékkal élőktől

Ahol sok időbe telik, míg az ember kivizsgáltatja magát

A hosszú várólisták miatt a türelem nélkülözhetetlen egyes szakrendeléseken

Fotó: Barabás Ákos

Az egy hónapot is jócskán meghaladja a várakozási idő a kórházi járóbeteg-rendelők némelyikében. A helyzetet lazán kezelő betegek azzal viccelődnek, hogy meggyógyulnak, mire bejutnak a szakorvoshoz diagnózisra. De mi van akkor, ha sürgős lenne a kivizsgálás? A hosszas várakozási időkről az ellátást szabályozó megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatóját és a székelyudvarhelyi kórház igazgatóját kérdeztük.

Széchely István

2017. augusztus 28., 12:452017. augusztus 28., 12:45

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a kórház vonzáskörzetében élők igénye, valamint az adott szakterületen dolgozó szakorvosok száma alapján köt szerződést a kórházzal meghatározott számú norma lefedésére. A gyakorlatban egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent.

„Az, hogy szerződéskötéskor hány normára tesz nekünk ajánlatot egy kórház, az annak a függvénye, hogy a létező szakorvoslétszámmal hány normát tud biztosítani. Ez attól is függ, hogy a szakorvosok mennyire vannak lefedve munkával, mert azt tudni kell, hogy ők a járóbeteg-rendelő mellett a kórházi részlegen is dolgoznak” – kezdett bele a helyzet vázolásába Duda Tihamér, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szakorvosok – amennyiben nem dolgoznak kórházi járóbeteg-rendelőben – a magánrendelések esetében is köthetnek szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. Ilyen esetben a biztosítási csomag részét képező szolgáltatásokat nem a beteg, hanem a pénztár fizeti. Ezáltal a kórház által leszerződött normák száma is csökkenthető.

Egyezkedni kell a normabővítésért

„Mi kiszámítjuk, hogy megyeszinten, kórházanként és szakonként is hány szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelőképpen működjön ez a rendszer, ezt szembeállítjuk azzal az ajánlattal, amivel jönnek a kórházak, és próbáljuk úgy alakítani, hogy a lehető legtöbb norma legyen leszerződve” – fogalmazott Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy

várólisták azokon a szakterületeken alakulnak ki, ahol a szakorvoshiány vagy egyéb okok miatt nem tudnak elegendő rendelési időre szerződést kötni.

Érthető, hogy például egy nőgyógyász érdeke az, hogy lehetőleg minimális időt dolgozzon a kórházi járóbeteg-rendelőben, aztán délután a magánrendelőjében folytassa a munkát, ahol elkérhet 250 lejt egy konzultációért. Normahiány esetén azonban a biztosítóház egyeztet a kórház vezetőségével annak érdekében, hogy több rendelési időre tudjanak szerződést kötni, hiszen

vannak olyan biztosítottak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy magánrendelőbe menjenek konzultációra

– magyarázta Duda.

A székelyudvarhelyi kórházban hat szakrendelés esetében lenne szükség a normabővítésre

Fotó: Barabás Ákos

Megengedett a hosszú várólista

Az egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója szerint az nem fordulhat elő, hogy egy beteg nem jut el időben az orvoshoz, hiszen az azonnali ellátásra szoruló pácienseket a kórház sürgősségi osztályára irányítják a háziorvosok, járóbeteg-rendelőbe pedig csak azokat, akiknek az állapota ezt megengedi. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy

nem szabálytalan akár az egy hónapot meghaladó várakozási idő sem.

A várólista nem romániai jellegzetesség, nyugati országokban, vagy Kanadában, az Egyesült Államokban például sokkal hosszabbak ezek, mint itthon – magyarázta. Az intézmény kimutatást vezet a kórházakkal leszerződött szakrendelési időkről és a normahiányról is. A számításaik azonban nem az ideális helyzetre vonatkoznak, hanem a megye, illetve az adott kórház lehetőségeire. Példaként megemlítette, hogy

onkológus szakorvosból mindössze kettő van a megyében, így nem is lehet elvárni, hogy ne legyenek várólisták a szakrendeléseiken.

Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint a székelyudvarhelyi kórházban 21 szakterületen működik járóbeteg-rendelés, ezek közül hat esetében túl kevés a rendelési idő. Heti 1–7 órányi normabővítésre lenne szükség ezekben a rendelőkben, kivéve a pszichiátriai szakrendelést, ahol a szükségesnél 90 órával kevesebb a rendelési idő.

A statisztikán túl

Noha betegek szerint más szakrendeléseken is meglehetősen hosszú a várakozási idő, a kimutatásban ez nem jelenik meg. Erre Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója adott magyarázatot. Szerinte ennek az lehet az oka, hogy szakorvosonként változik a várólisták hossza még egy-egy szakterületen belül is, ugyanis a pácienseknek joguk van szakorvost választani. Egyes orvosoknál hosszú a várólista, másoknál rövidebb, és olyan is van, akinél nincs várakozási idő – magyarázta Lukács –, a statisztikában viszont ezek vélhetően kiegyenlítik egymást. Egy másik ok szerinte az lehet, hogy bizonyos megbetegedések szezonális jellegűek, és olyankor megnő a várólisták hossza, ám az év többi részében ez nem jellemző.

Törekednek a várólisták csökkentésére, de teljesen nem lehet megszüntetni azokat

– oszlatta el az illúziókat a kórházigazgató. Azokon a szakrendeléseken ahol az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint is normahiány van, úgy lehetne javítani a helyzeten, hogy partnerségi szerződést kötnének az orvosokkal a nyolcórás munkaidő utáni rendelések biztosítására – mondta Lukács Antal.