Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:08

Hat százalékra csökkent a munkanélküliség Romániában

11:55

Számos koncert és kulturális program várja a Brassói Magyar Napok résztvevőit

11:51

A vízügy igazgatójának kirúgása után a gamerek szimpátiáját is elnyerhette a környezetvédelmi miniszter

11:20

Önbizalom és előrelépés: Ilyés Róbert szerint jó úton jár az FK Csíkszereda

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

A tanügyminiszter lemondását és a kormányintézkedés visszavonását követelik a tanügyi szakszervezetek

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

Hazaárulás miatt nyomoznak Romániában egy volt moldovai titkosszolgálati tiszt ellen

Tartalékosokat hívnak be, az egyik székelyföldi megye is érintett

Székelyföldi utolsó Hargita megye az átlagnyugdíjával, a szomszédos Brassó viszont országos élmezőny

A világ történéseire reflektálva temették el a bőgőt Szárhegyen

Fotó: Gergely Imre

Egyedi jellegzetesség Gyergyószárhegyen, hogy a farsang végén bőgőtemetés zajlik. Vasárnap ebbe több helyszínen is bekapcsolódhattak a helyiek, de Güdücön a szalmabábu elégetésének a hagyománya is visszatért.

Gergely Imre

2022. február 20., 16:242022. február 20., 16:24

2022. február 20., 17:482022. február 20., 17:48

Először Güdücön szólalt meg a zeneszó, ostorpattogtatás verte fel a kis falu csendjét, majd megtörtént a bőgőtemetés, de itt a helyiek kérésére kibővült a szalmabábu elégetésével is – számolt be a hagyomány továbbvivéséről Gál Pál László, aki évek óta a temetési prédikációt tartó „plébános” szerepét tölti be.

Fotó: Gergely Imre

A népszokás lényege nem változik, de a temetési beszéd mindig más, hiszen

mindig vannak olyan történések a világban, amelyeket a sírba kívánnának a helyiek, ilyen például mostanság a járvány, a villanyáram-, vagy az üzemanyag drágulása, de a háború fenyegetése is.

„A jó barátokhoz szólnék, de a covid miatt sokan már csak felebarátok lettek. (…) Amerika csak a tüzet szítja, s mégis mindenki az oroszokat szidja” – hangzott el többek közt, de említésre kerültek az AUR elnökének viselt dolgai is.

Fotó: Gergely Imre

Haragszunk a tévére, a politikusokra és a Facebookra is, miközben mi vagyunk azok akik könnyen »rávehetők«. Ne akarják, hogy befogjuk a pofánkat! Engedjenek lehetőséget, hogy befogjuk magunktól!

– hangzott még el a „prédikációban”. Így vettek búcsút a bőgős farsangtól Szárhegy több pontján is, a közelben lakók pedig mindenhol jó házigazdák voltak, zsíros kenyér, tea, sütemények, és persze innivaló is fogadta a farsangozókat.

Fotó: Gergely Imre

Amíg a Cika egyesület által szervezett farsangtemetésen az egyik helyszínről a másikig haladt, a bőgőt kísérő gyászmenet, ostorpattogás és zeneszó hallatszott,

a temetési szertartásokat követően pedig a vidám nézősereg is bekapcsolódott a táncba.

Fotó: Gergely Imre

A „plébános” több alkalommal is felszólította a jelenlévőket, hogy viselkedjenek nagy komolysággal, (hiszen egy lelkétől és politikusoktól is megszabadult elhunytat búcsúztatnak), de nyilván ezt ő sem gondolta komolyan.

A szárhegyi bőgőtemetés egyedi farsangi népszokás, Székelyföldön csak itt létezik. A szájhagyomány úgy tartja, hogy miután évszázadokig itt is a szalmabábu elégetése zárta a farsangot, a bőgő temetése valamikor az 1940-es években honosodhatott meg anyaországi hatásoknak köszönhetően.

Erre, a csak itt élő szokásra nyilván büszkék a szárhegyiek és egyre nagyobb létszámban kapcsolódnak bele

– tudtuk meg a szervezőktől.

Fotó: Gergely Imre

A „plébános” Gál Pál László pedig még elmondta, hogy amellett, hogy évről-évre alkalmazkodnak a szertartási beszéddel a közbeszéd aktuális témáihoz, helyszínről helyszínre is változik, és nagyban függ attól, hogy az őket fogadók mennyit töltenek. Pár pohár után a beszéd és a tánc is jobban megy.