A trianoni traumára az autonómia a válasz

Fotó: Bíró Blanka

Kilencvennyolc év sem volt elég, hogy a magyarság feledje a trianoni traumát – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén tartott hétfő délutáni megemlékezésen Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke.

Bíró Blanka

2018. június 04., 21:522018. június 04., 21:52

Beszédében rámutatott, Románia európai uniós csatlakozása reménnyel töltött el, de újra rá kellett ébrednünk, hogy „kutyából nem lesz szalonna, egy hazug, álszent ország nem fog megváltozni”. Jogaink nem bővülnek, hanem csorbulnak, és az „aljas Unió” nem kéri számon a tagállamok mulasztásait – szögezte le Gazda Zoltán.

A sepsiszentgyörgyi megemlékezést a Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Párt helyi szervezete rendezte meg, ám mindenik magyar párt képviselője felszólalt.

Benkő Erika RMDSZ-es képviselő rámutatott, el kell érnünk, hogy betartsák, amit 1918-ban ígértek, és ha ezt az ígéretet lefordítjuk, autonómiát jelent, azt, hogy „a magyar is hivatalos nyelv, az itthon befizetett adó itthon marad, a számunkra fontos döntéseket itthon és Bukarestben hozzák meg”.

Trianon traumája csak akkor múlik el, ha a román állam ránk figyel, és felelősen viszonyul hozzánk

– mondta Benkő Erika.

Ha elveszik, ami a miénk, tiltakozhatunk, ellenállhatunk, ám ha önként mondunk le, ha eladjuk a házainkat, bezárjuk az iskoláinkat, menni hagyjuk a fiainkat, akkor csak magunknak ártunk – fogalmazott a megemlékezésen Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei elnöke.

„Most is félnek a szolgából lett urak, a liberális európai vezetők, ezért történhet meg, hogy ha Kolozsváron meglátnak egy erdélyi zászlót, bírságol a karhatalom, holott száz évvel ezelőtt azzal a zászlóval vonultak fel Gyulafehérváron. Ellopják a székely zászlókat, mert lopni, azt tudnak” – mondta Nagy Gábor Levente, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke.

A megemlékezés főszónoka Zsigmond Zoltán történész volt, aki a történelmi visszatekintő után rámutatott, ma is a beolvasztási törekvések nyilvánulnak meg, holott „mi csak magyarként akarunk élni a Kárpát-medencében”.

Szabó Lajos kanonok azért fohászkodott, hogy bátor, elkötelezett vezetőink legyenek, akik életben tartják a reményt az olyan magyar ifjúságért, amely a globalizáció világában is meg tud maradni kereszténynek és magyarnak. A megemlékezésen Szabó Fruzsina diáklány népdalokat énekelt, aztán a rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.