
Esküvői fotó stílszerűen
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
Kimondta a holtomiglant-holtodiglant, majd nászútra ment egy sepsiszentgyörgyi házaspár. Mehettek volna pálmafás tengerparta, vagy egy európai nagyvárosba, de ők a szenvedélyüknek hódoltak és elmentek magashegyet mászni Kirgizisztánba.
2025. október 26., 18:572025. október 26., 18:57
2025. október 27., 18:322025. október 27., 18:32
Az erdőmérnökként végzett Tímár Kincsőt már megismerhették a Székelyhon olvasói, bemutattuk mint az egyik erdélyi női hegyimentőt. Az azóta eltelt időben ő már kilépett a hegyimentő közszolgálattól – ahol alkalmazásban volt – azóta férjez ment (tavaly októberben volt az esküvőjük).

A brassói Transilvania Egyetem utolsó éves erdészmérnök-hallgatója, képzett cserkészvezető, pedagógus, rohammentős, síoktató és hegyimentő, leendő hegyi idegenvezető, amatőr néptáncos, menyasszony – és még nem töltötte be 26. évét a sepsiszentgyörgyi Tímár Kincső Katalin.
Férjével, a szintén erdőmérnökként diplomázott, korábban egy erdészeti üzemterveket készítő cégnél alkalmazott, önkéntes hegyimentőként is dolgozó Tóth Miklóssal sok közös hobbinak hódolnak,
Mászás előtt, tele optimizmussal
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
Azonban még ennek ellenére is szokatlan, hogy
Tóth-Tímár Kincső és Tóth Miklós azóta iskolákban, klubokban, még idősotthonban is mesélt a különleges vállalkozásról, elmondásuk szerint mindenütt nagy nyitottsággal fogadták őket, csak a reakciók különböztek. A negyvenes évein túl levő korosztálytól többször érkezett olyan visszajelzés, hogy vakmerőség a magashegymászás, az idősebbek inkább a veszélyeket látták ebben. A fiataloknak azonban izgalmasnak és teljesen rendjén valónak tűnt az, ahogy az ifjak szenvedélyüket és álmaikat követték. Velük beszélgettünk.
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
– Tulajdonképpen kinek is az álma volt ez?
– Kincső: Nagyon sokat beszélgettünk a lehetőségekről, de végül Miklós javasolta.
– Miklós: Egy román hegyimentő önkéntes kolléga mesélte, hogy a volt Szovjetunió hétezres csúcsai között a Lenin-csúcs egy könnyebben megmászható, biztonságosabb cél lehet, gondoltam, hogy elmehetnénk oda, lássuk, hogy bírjuk a magasságot, tervezhetünk-e még hosszú távon hasonlókat vagy esetleg nem bírja a szervezetünk. Szóval több oka is van, hogy emellett döntöttünk, többek között
– Nem tagadhatjátok, a magashegymászásnak számos valós veszélye van.
– Miklós: Nem volt ez olyan vakmerőség, amilyennek látszik, hiszen egy évet készültünk, információkat gyűjtöttünk, videókat néztünk az útvonalról, sok román alpinista beszámolóját is megnéztük a Youtube-on. Figyeltünk az étrendre, a felszerelésre, fizikailag is felkészültünk.
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
– Hogy zajlott ez az expedició?
– Miklós: Messziről kezdődött. Busszal érkeztünk Kirgizisztánba, a 3600 méteren fekvő alaptáborba, majd onnan felmentünk a 4000 méteres Petrovszki-hágóhoz és vissza az alaptáborba. Másnap felmentünk a következő szintre, a 4400 méteren fekvő1-es táborba, onnan felmásztunk az 5130 méteres Yukhin-csúcsra, majd visszaereszkedtünk a sátrunkhoz. Megpihentünk, rá két napra felmentünk a 2-es táborba, aztán onnan a 2 és felesbe, majd vissza, újabb pihenő után a 3-as táborba, illetve a 6180 méteren fekvő Razdelnaja-csúcsra és ismét vissza a 2-esbe. Itt kényszerszünetet tartottunk a rossz idő, erős havazás miatt, majd innen indultunk a csúcstámadásra. Bár az nem is támadás volt, csak egy, illetve két elcsigázott próbálkozás.
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
– Azt már tudjuk, hogy a nem értetek fel a csúcsra. Ti ezt hogy éltétek meg?
– Miklós: A hegymászók rutinja szerint éjjel kettőkor indultunk, abból a megfontolásból is, hogy éjjel a gleccsereken kisebb a veszély, nappal ugyanis elvékonyodnak a gleccserszakadékok fölötti hóhidak. De még az esetleges balesetekre is fel voltunk készülve:
A kockázat csökkentése érdekében a sok hegymászó által már jól kitaposott normál utat követtük. Egy előttünk induló serpacsapatot követtünk abból a meggondolásból, hogy kisebb az eltévedés veszélye és ha netán történik valami, van kitől segítséget kérni. Ekkor már magunkkal cipeltük teljes felszerelésünket, a sátort, az élelmiszert,
Na de a serpák erős tempót diktáltak, és bár így a korábban teljesített 13 óra helyett 10 óra alatt fel is értünk a 2-es táborba, én közben meghűltem. Így, kissé legatyásodva ugyan, másnap még elértük a 2 és feles tábort, ott megpihentünk, majd elértük a 3-as tábort is, ahonnan indult a csúcstámadás.
Amikor a hegy a vonzóbb arcát mutatja
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
Az első kísérlet rövid volt, kegyetlen szél fújt, az öltözékünk vékonynak bizonyult, csak oldalazva tudtunk haladni, nekem a gyomrom is megfájdult. Visszatértünk. Másnap úgy próbáltunk taktikázni, hogy este 10-kor indultunk, hátha a szélfúvás nem lesz olyan erős.
Hiába voltunk jobban felöltözve, nekem az a lábam, amelyiket a szél jobban érte, elzsibbadt, egyre jobban kúszott fel a fagyás, a gyomrom is kínozott. Kincső ekkor jobban bírta a mászást, bár az állandó szél és a havazás kíméletlenül smirglizte az arcunk. Az út egyharmadánál lehettünk, kb 6400 méteren, amikor úgy döntöttem, hogy nem megyünk tovább.
Az "öregek" nem csak fantáziálnak a veszélyekről
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
– Meghűlve mászni, ekkora erőfeszítést bevállalni okos döntés volt?
– Miklós: Sok minden közrejátszik egy ilyen döntésben: be kell férni egy időablakba, amit egyrészt az időjárás-változás keretez, másrészt a repülő indulása, szóval van egy ütemezés, amit kisebb problémákkal nem borítunk fel. Egy harmadik kísérletre viszont már nem volt időnk és a morálunk is erősen lecsökkent.
– Mi volt az elsődleges motivációtok? Mit akartatok ezzel a hegymászásssal elérni, bizonyítani? Adrenalinvadászat volt?
– Miklós: Magashegyet mászni szenvedély – azért szenvedély, mert szenvedés is. A mászás pedig akkor igazi sport, ha oxigénpalack nélkül sikerül meghódítani a hegyet, így ebben a tekintetben sem kötöttünk kompromisszumot.
Az viszont biztos, hogy adrenalinvadászatnak semmiképp sem lehet nevezni a mászást, mert mikor az embernek megvan az abból fakadó biztonságtudata, hogy minden részletre kiterjedően felkészült, akkor csak annyi az adrenalin benne, mint amikor a mama elmegy a boltba kenyérért.
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
– De biztosan adódtak kritikus helyzetek is közben. Ezeken hogy jutottatok túl?
– Kincső: Egy ilyen expedíció önismereti útnak és egymás megismerésének is jó terepe, mivel feszült helyzetek bőven adódnak és ilyenkor mutatkozik meg az ember igazi természete.
Nem az a civakodós hangulat uralkodott köztünk, hanem megosztottuk és megoldottuk a feladatokat.
– Hogyan tovább?
– Miklós: Most egy másik életszakasz kezdődik mindkettőnk számára. Felmondtunk a munkahelyeinken, és bár egyformán várjuk a gyermekáldást, még azelőtt egy féléves ausztriai munkának helyet szorítunk az életünkben. Tavasszal még tervben van az 5642 méter magas Elbrusz túraléces meghódítása, majd onnan a lesiklás. Aztán pedig jöhet a gyereknevelés.
Együtt a házasság és a hegy emberpróbáló útján
Fotó: Tóth-Tímár Kincső/Facebook
Felfüggesztették a beutalásokat és elhalasztották az előre betervezett műtéteket a iași-i Szent Mária gyermekkórházban.
Börtönbe került egy 28 éves, ittas vezetésért már elítélt férfi, egy 56 éves ellen pedig bűnügyi eljárás indult Kovászna megyében. Mindketten ittas állapotban vezettek autót.
Több ezren tüntettek péntek este a bukaresti Victoriei téren a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit feltáró dokumentumfilmje nyomán.
Több Maros megyei településen is lakóházakban és gazdasági melléképületekben keletkezett tűz szombatra virradóra. A tűzoltók minden esetben gyorsan beavatkoztak, személyi sérülés sehol sem történt.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
2 hozzászólás