Kozma és Damján
Fotó: Liturgical Arts Journal
Kozma és Damján zománcképei a szent koronán is fellelhetők, mintegy védve a magyar királyok egészségét. Emléknapjuk eredetileg szeptember 27-re volt kitűzve, de Páli Szent Vince ünnepe miatt 1969-ben egy nappal korábbra, szeptember 26-ra helyezték át. Székelyföldön két templom élvezi oltalmukat, hajdanán Moldvában híres búcsújáróhelynek számított a nevüket viselő katolikus kápolna.
2023. szeptember 26., 08:082023. szeptember 26., 08:08
A Szíriában orvostudományt tanuló, arab származású ikrek soha senkitől nem fogadtak el pénzt sem gyógyításért, sem a gyógyszerekért, ezért aztán a Kr. u. 303-ban hitükért vállalt mártírhaláluk után
Kozmát inkább az orvosok, Damjánt pedig a patikusok patrónusának tekintették. Mivel Justinianus császár nekik tulajdonította súlyos betegségéből való csodás gyógyulását, és hálából bazilikát épített számukra Konstantinápolyban, tiszteletük előbb keleten terjedt el (és talán ezzel magyarázható a szent koronán való szerepeltetésük), majd a 6. században Rómában is meghonosodott, kultuszuk Szicíliában máig eleven.
Bandinus Márktól tudjuk, hogy 1637-ben
Illetve nem csak a szájhagyományban, hiszen „a sztanfalvi öreg, Joannes Kazan azt vallotta, hogy a súlyos láb-összezsugorodásban szenvedő tatrosi Mattheus Gillyent a hilipi kápolna védőszentjei meggyógyították.” Abban az évben a kápolna a búcsúsok szeme láttára forogni kezdett, miközben vakok nyerték vissza látásukat, bénák kezdtek el járni. Más, a nevüket viselő búcsújáróhelyről nem tudnak a források sehol a világon.
Sztanfalva, Stoinești, Estephanest, Estanfalva: középkori eredetű, valószínűleg a 17. század végén elpusztult, pontos helyhez nem köthető település Tatros, Szalonc, Völcsök, Onyest, Gorzafalva, Kászon térségében (Stănișorești, Bákó megye). A román staniu magyarul ónt jelent, így elképzelhető, hogy azonos Ónfalvával (Onyest). Első írásos említésének éve 1410, amikor Alexandru cel Bun fejedelem Gelebi Miklós nevű főbojárja fiának, Domonkus asztalnoknak ajándékozza. 1686-ban kihalt, lakói Erdélybe, Lengyelországba menekültek; 1692-ben részben visszatértek. Temetőjében a Kozma és Damján tiszteletére épült kápolnája a 17. században búcsújáró hely lett. A hilipin kívül Moldvában még a szereti domonkos-kolostor volt csodáiról híres: forrása, melyben Úrnapján egy leány három vércseppet talált, minden beteget meggyógyított.
A görögkeleti románok azonban irigykedtek a katolikusokra a kápolnájukból kisugárzó energia okán, ezért „a hegy lábánál gondosan összeállított fatemplomot építettek. Az ajtót a csodás hely felé állították, hogy
E célból égő gyertyákat is tesznek az ő ajtószárnyukhoz, sőt templomon kívül is, hogy a mennyei szellemek onnan elidegenedjenek (és hozzájuk jöjjenek). A szakadár indulat mindannyiszor lerombolja a templomot, valahányszor a katolikus buzgóság helyreállítja.”
1647-ben a románok által lerombolt hilipi kápolnát a sztanfalvi Klára Mihály építette fel újból „kezdetleges művészettel”, teljesítve fogadalmát, amit azért tett, hogy végét járó felesége Kozma és Damján közbenjárására meggyógyuljon. Az asszony azon nyomban magához tért, és napkeltekor már az ágyát is elhagyta. Abban az évben öt labarum alatt gyűlt össze háromezer magyar, köztük sokan Székelyföldről. Ezek után nem csoda, hogy maga Bandinus püspök is Kozma és Damján oltalmába ajánlotta magát.
Csíkkozmás madártávlatból
Fotó: Pinti Attila
Az eredetileg az Olt melletti Görgös nevű dűlőben fekvő, később Girgicfalvaként is ismert Csíkkozmás már 1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven szerepel a pápai tizedjegyzékben.
A két szent oltalmát élvező akkori templomát 1661-ben felégette a török, 1653 és 1670 között építették újjá. A tavalyi búcsúkor állították fel újból és áldotta meg Pál Vilmos-Barna főesperes a kultúrház előtti székelykaput, Sass Attila munkáját.
A tavalyi csíkkozmási búcsúkor állították fel újból a kultúrház előtti székelykaput
Fotó: csikkozmas.ro
A marosvásárhelyi (cserealjai) Szent Kozma és Damján katolikus egyházközség 1990-ben alakult meg Nagy József későbbi csicsói plébános vezetésével, de kezdetei az 1970-es évekig nyúlnak vissza, amikor Léstyán Ferenc (1913–2008) egykori marosvásárhelyi főesperes-plébános kezdeményezésére a városrészben területet vásároltak, és kis kápolnát építettek. A templomot 2001-ben, a plébániát 2009-ben szentelték fel.
Több felcsíki ház udvaráról is értékeket tulajdonítottak el ismeretlenek a hétvégén. A károsultak feljelentést tettek a rendőrségen, és abban bíznak, hogy lakossági információkat is kapnak az ügyben, amelyek segíthetik a nyomozást.
Új forgalomfigyelő kamerákat szerelnek fel idén a jelzőlámpákkal ellátott útkereszteződésekben Székelyudvarhelyen. Noha évekkel ezelőtt volt még ilyen próbálkozás, az akkori okosjelzőlámpák nem váltak be. Az újítástól többet várnak az illetékesek.
Sehol, semmivel ne etessük a vízimadarakat – intéz határozott kérést az emberekhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A gyergyószentmiklósi Szent Miklós Kamaraegyüttes pénteken, az örmény katolikus templomban tartja évzáró hangversenyét. Klasszikus darabok és kortárs zenei művek is elhangzanak.
Immár 27-ik alkalommal szervezik meg június 27. és 30. között a Marosvásárhelyi Napokat. A városnapok egy középkori hagyomány szerinti június végi vásárt próbál megidézni.
Több mint 250 programmal várják a fesztiválozókat augusztus első hétvégéjére Gyergyószentmiklósra. Erdély legnagyobb összművészeti fesztiválján a Havasi koncertshow, az electro swing műfaj úttörője, a Parov Stelar, és a Tankcsapda lesznek a fő attrakciók.
Kétnapos rendezvényen mutathatták be tehetségüket a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett gyermekek, a kedden és szerdán lezajlott 14. Talentumnapokon Csíkszeredában.
Huszonnégyből kilenc alkalommal kellett beavatkoznia a csendőrségnek lakott területen ólálkodó medve miatt Hargita megyében. Az elmúlt egy hét mérlege alapján legtöbbször Maroshévízre riasztották a hatóságiakat.
Színes programkínálattal és számtalan koncerttel várják az érdeklődőket a 27. marosvásárhelyi városnapokra, június 27. és 30. között. Összegyűjtöttük a négynapos rendezvény programjait.
A nyár a fesztiválok ideje. És hogyha fesztivál, pláne Háromszéken, akkor mindenképpen szót kell ejtenünk a kézdivásárhelyi Sokadalomról, amelyet immár 12. alkalommal szerveznek meg, ahol nem mellékesen a Rádió GaGa Duma Dubája is jelen lesz.
szóljon hozzá!