A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn

Több száz résztvevő jelenlétében tartották meg vasárnap délután a március 15-i megemlékezést Nyergestetőn, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyén. A közel 900 méteres magasságban fekvő hágón – Csíkkozmás és Kászonújfalu között, amely összeköti a Csíki- és a Háromszéki-medencét – még hófoltok emlékeztettek arra, hogy a tél nem engedte el teljesen a vidéket.

Ünnepi beszédében a szabadság eszméjének időtállóságát hangsúlyozta. Felidézte, hogy

Mint fogalmazott, a szabadság szeretete nem a születési helytől vagy a neveltetéstől függ, hanem az ember egyik legerősebb belső késztetése. A polgármester emlékeztetett arra is, hogy

Bár a szabadságharcot leverte a túlerő, a szabadság eszméje megmaradt, és ma is irányt mutat – mondta, hangsúlyozva: a nemzet megmaradásához szükség van az álmodó fiatalokra, a tapasztalt idősebbekre és az összefogásra.

Az ünnepségen beszédet mondott Répássy Róbert, Magyarország igazságügyi miniszterhelyettese is. A magyar kormány képviseletében érkező politikus a tizenkét pont máig érvényes üzenetét emelte ki.

Beszédében felidézte az 1848-as forradalom békés kezdetét, az áprilisi törvények jelentőségét, valamint Erdély és Székelyföld szerepét a szabadságharcban. Hangsúlyozta, hogy

Ünnepi gondolatait a jól ismert jelszóval zárta: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

Ezt követően Fodor Tamás, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét.

A nyergestetői megemlékezésen Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának alelnöke is felszólalt. Beszédében a hely történelmi jelentőségére utalva felidézte: 1849. augusztus 1-jén mintegy kétszáz székely honvéd próbálta feltartóztatni a túlerőt Tuzson János vezetésével.

„Nem pénzért vagy hírnévért jöttek ide, hanem mert tudták, hogy itt kell lenniük. Ez a kiállás örök példát jelent számunkra” – hangsúlyozta, hozzátéve:

A politikus úgy fogalmazott: 2026 sorsdöntő év lehet, mert olyan döntések születnek Európában és Romániában is, amelyek hosszú időre meghatározhatják a térség fejlődését.

Az ünnepség közepén kulturális műsor színesítette a megemlékezést. Fellépett a Hargita Székely Néptáncszínház, a Hargita Együttes Ifik tánccsoportja, valamint az Urbán Verbunk gödöllői hagyományőrző néptánccsoport. A résztvevők a táncosokat jutalmazták a legnagyobb tapssal.

A program egyházi gondolatokkal folytatódott: Csont Ede nagytusnádi plébános üzenetében arra emlékeztetett, hogy

„Nincs nemzet vallás, történelem, kultúra és irodalom nélkül” – fogalmazott, majd egyházi áldást mondott. A lelkipásztor kiemelte: a szabadság nemcsak politikai, hanem lelki valóság is, és akkor marad élő, ha az emberek nyitottak maradnak egymás véleményére és a párbeszédre.

Az ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit a nyergestetői emlékhelynél. A zenei hátteret a csíkkozmási Tuzson János Fúvószenekar biztosította, a díszőrségben pedig a Gál Sándor Huszáregyesület tagjai működtek közre.