A számok nem hazudnak: elkezdődött a gazdasági lejtmenet

A székeket meghatározó városok vállalkozói forgalmának rangsorát 2024-ben is Székelyudvarhely vezeti, kevéssel megelőzve Sepsiszentgyörgyöt. A sort záró gyergyószentmiklósi vállalkozói forgalom kevesebb, mint egynegyede az székelyudvarhelyinek (2. ábra).

Azt is megvizsgáltuk, hogy mekkora súlyt képvisel az egyes városok gazdasága az általuk meghatározott szék gazdaságán belül.

Hogy állunk a vállalkozói nyereségekkel?

Amíg a forgalom a vállalkozói tevékenység méretét mutatja meg, addig a nyereség a tevékenység hatékonyságát jelzi. 2024-ben az udvarhelyszéki vállalkozások valósítottak meg a legnagyobb nyereséget, a sort a kézdiszéki vállalkozók zárják (4. ábra).

A városok rangsorát a vállalati nyereség tekintetében 2024-ben Sepsiszentgyörgy vezeti, ahol közel ötször akkora nyereséget tudhatnak magukénak a vállalkozók, mint a sort záró Kézdivásárhelyen (5. ábra).

A Hargita megyei „házidöntőt” 2024-ben is Székelyudvarhely nyerte. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy egyre jobban szorongatja a Küküllő-menti várost Csíkszereda, amelyhez az is hozzájárul, hogy Gyergyószentmiklós részaránya egyre jobban zsugorodik (6. és 7. ábra)

Változások az előző évhez képest

Eddig az egyes székek és városok egymáshoz viszonyított helyzetét vizsgáltuk, ahol természetesen ezek mérete, lakosságszáma is befolyásolta a vállalkozói eredmények nagyságát. A következőkben azt nézzük meg, hogy az egyes székek és városok vállalati eredményei hogyan változtak 2024-ben az előző évhez képest. Itt egy nagyon szomorú képpel találkozunk, hiszen szinte minden esetben csökkenéseket látunk.

A székeket meghatározó városok esetében a kép még szomorúbb. Az összesített vállalkozói forgalom csak két város esetében növekedett 2024-ben, míg a vállalkozói nyereség minden városban csökkent,

A fenti csökkenések azért is ijesztőek, mivel a Covidot követő időszakban, évről évre mindig növekedésről tudtunk beszámolni a székelyföldi vállalkozói teljesítményeknél. Így 2021-ben húszat meghaladó százalékokkal, míg 2022-ben is kétszámjeggyel növekedtek a székely székek vállalkozóinak pénzügyi eredményei. A stagnálás jelei 2023-ban kezdtek jelentkezni, amikor már nem tapasztaltunk jelentős növekedéseket, de csökkenést sem.

Megvizsgáltuk a veszteségesen működő vállalkozások összesített veszteségeinek a változását is. A veszteségeket a pénzügyi jelentésekben külön sorban kell feltüntetni, így azok a nyereségektől elkülönítve láthatók.

És akkor lássuk a hatékonysági mutatókat

Két hatékonysági mutatót számoltunk ki a 2024-es év pénzügyi eredményeiből. Ezek mind azt mutatják, hogy a 2024-es év egy nagyon nehéz esztendő volt a vállalkozások számára. Az első mutató az árbevétel-arányos nyereség (ROS – Return on Sales), amely azt mutatja meg, hogy az eladásokból hány százalék marad meg nyereségként a vállalkozók számára. A székelyföldi vállalkozások 7-8 százalék közötti ROS-mutatóval dolgoztak 2024-ben, ami több mint 1 százalékkal marad el az országos átlagtól, ugyanakkor jelentősen gyengébb a 2022-es 9 százalékos ROS-mutatónál (11. ábra).

A másik mutató a munkahatékonyság, vagyis az egy alkalmazottra jutó nyereség, ami azt mutatja meg, hogy egy alkalmazott mekkora nyereséget termel a vállalata számára egy év alatt. Ennél a mutatónál is jócskán elmaradnak a székely székek az országos átlagtól, amely kétharmaddal magasabb a székelyföldi átlagnál. Az előző évekhez viszonyítva is nagy visszaesés tapasztalható, hisz a 2024-es munkatermelékenység 30 százalékkal kevesebb a 2022-ben elértnél (12. ábra).

Ha a székelyföldi vállalkozások eredményességének az elmúlt 10 éves alakulását vizsgáljuk, akkor az utolsó pár év tendenciái nem túl biztatóak, hiszen mind Hargita, mind Kovászna megye esetében a vállalati nyereségek a 2022-es csúcsot követően csökkenésbe mentek át (13. ábra).

A fenti számokból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2024-es év a Covidot követő legnehezebb időszak volt a romániai, és egyben a székelyföldi vállalkozói szféra számára is. Azonban semmi jó hírrel nem szolgálhatunk 2025-re sem. Az előrejelzések a 2024-es infláció duplázásáról, vagyis 10 százalék közeli inflációról és 7 százalékot meghaladó költségvetési hiányról beszélnek, ugyanakkor a fogyasztás visszaesése miatt a gazdasági növekedés optimista esetben sem haladja meg az 1 százalékot, de akár még gazdasági visszaesés is bekövetkezhet. A 2025-ben