Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:56

Tucatnyi bűncselekmény jut egyetlen napra – Hargita megye sötét oldala

13:46

Temeti a sportsajtó a Metaloglobust az FK Csíkszeredától elszenvedett csapás után

13:30

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

13:25

Először van Székelyföldön, Kleinheisler szerint erős bajnokságba érkezett

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Kerékpárost gázoltak halálra Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely között

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Ezúttal már bejelentett tüntetésen vonultak utcára Csíkszeredában az adóemelés ellen

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Ilyen volt az adóemelés elleni tüntetés Csíkszeredában

Korodi: a feszültség az önkormányzatokon csattant

Ezúttal már bejelentett tüntetésen vonultak utcára Csíkszeredában az adóemelés ellen

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

A március sietve eltelik, megcsal, sokszor ravasz

A Bodoki-hegységben 2016. március 5-én

Fotó: Kocsis Károly

Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, és idénre ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük túl messzire a téli kabátot. Egyrészt mert az időjárás-előrejelzések megbízhatósága meglehetősen gyatra, Gergely is megrázhatja még a szakállát, és a régi krónikák bejegyzéseiből is az szűrhető le, hogy bármikor érhet bennünket meglepetés.

Kocsis Károly

2024. március 02., 08:552024. március 02., 08:55

1597-ben március „vége felé mindennap reggel hó esett, dél felé a nap melegétől elolvadt, és igen nagy árvizet okozott” Erdélyben, míg 1619-ben már a méhek is rajzottak. 1709-ben pedig olyan hideg köszöntött be, „hogy a kiköpött nyál mire földre érett, megfagyott.”

A márciusi csapadéknak a gazdaember nem nagyon örül, de még mindig jobban elviselhető, mint amikor egyáltalán nincs. Mint történt 1714-ben, amikor is egész évben

olyan hallatlan szárazság és hőség uralkodott, hogy a források és a jelentős folyók is kiszáradtak; sem az őszi, sem a tavaszi vetések nem hoztak termést; olyan hallatlan éhínség tört ki, hogy az emberek jóformán egymást falták fel, mint ahogy az Osdolában is történt… A nép a jószágot idegen tájakra hajtotta… hasonló éhínségről századok óta nem lehetett hallani…”

Öt évvel később is a szárazságra panaszkodtak, „a székelyek között nagy az éhínség… Sok szegény ember gyökerekkel táplálkozik, mások a kukorica torzsáját őröltetik, s abból sütnek kenyeret” – írták. 1742. március 9-én az Olt folyó annyira leapadt, hogy „medrében a vizét egy lépéssel át lehetett lépni… Gidófalván a felső és Kilyénben az alsó malom folytatni tudta üzemét; Sepsiszentgyörgyön és Bedőházán azonban a középső malmok nem dolgozhattak.”

Csángótelep felé tartva – 2021. március 27-én

Fotó: Kocsis Károly

Kánikula, jégpáncél

1747. március 1-jén viszont Uzonban estefelé már hatalmas égzengés hallatszott, jelezve az esőt, és olyan méretű rémítő villámlás kezdődött, amilyen júliusban is ritka.

Ezt a nyári időt azután március végéig kegyetlen tél, kemény hideg és nagy havazás követte… Az újabb hidegtől a vizek úgy befagytak, hogy az új jégből nyárára elláthattuk magunkat.”

1763-ban is nagy meleggel köszöntött be a március, de aztán 11-13-ig ismét olyan borzasztó hideg állt be, hogy minden vizet jégpáncél borított, sok ember és jószág megfagyott. 1768-ban „szörnyű árvizeket okozott a hónak hirtelen való olvadása és jégnek megtágulása... Itt is bément [a Maros] Vásárhelyre a Szent György felől való utcza végén és néhány házakat megtöltett. Másutt is mindenütt nagyok voltak a vizek…”

Pontosan 10 évvel ezelőtt fotózott hóvirág

Fotó: Kocsis Károly

Akárcsak idén, 1785-ben is március végére, egésze pontosan 27-re esett húsvét, és „oly sanyaritó hideggel köszöntött minket, melynél keményebbet akármely Karátsontól sem várhatunk. Semmit sem is akar mozdulni a vastagon fekvő hó.”

Székelyudvarhelyen „a Küküllő általfagyott; a városban egy sing (62 cm) hó volt, az erdőkön övig érő hó volt, úgy hogy senki ilyent nem ért.”

1821-ben sem lehetett panaszkodni a hóhiányra, Kolozsváron például „Martius 1-ső napján közönséges szánkázást tartottak az Uraságok.” És akkor mi lehetett a székely havasokban!

A hónap időjárása
Amióta Romániában hivatalosan jegyzik a meteorológiai adatokat, a tavaszváró hónap leghidegebb napjának 2005. március 11-ét tartják, amikor –33 °C-ot mértek Obârsia Lotrului településen (Hunyad és Vâlcea megye határövezetében). A legmagasabb hőmérsékletet, 32,8 °C-ot viszont Odobești moldvai városban rögzítették 1952. március 30-án.

Erdélyi városok márciusi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletei:
Marosvásárhely –27,3 °C (1932), ill. 27 °C (1975)
Kolozsvár –22 °C (1932), ill. 28,9 °C (1927)
Szatmárnémeti –20,6 °C (1940), ill. 26 °C (1974).
Az Omu-csúcsnál: –29,6 °C (1987), ill. 12,2 °C (1974).

Leghidegebb márciusok 1961-től 2018-ig: –2 °C átlag 1987-ben, –1,4 °C 1996-ban, 0 °C 1969-ben. Legmagasabb átlagok: 7,4 °C 1990-ben, 7,2 °C 2014-ben és 2017-ben, 6,6 °C 2001-ben.

A legnagyobb csapadékmennyiség (96,9 liter) a Brassó megyei Predeálon hullott 24 óra alatt, 2007. március 23-án. Legnagyobb mennyiségű havi csapadékátlagok: 1962-ben 86 liter, 1988-ban 76,9 liter, 2006-ban 74,2 liter négyzetméterenként. Legszárazabb márciusok: 2012-ben 11,9 liter, 1972-ben 12 liter, 1990-ben 12,7 liter csapadék négyzetméterenként.

1837-re viszont megint nagyot változott az időjárás. Legalábbis a háromszéki Zabolán „martius 22-dik napja elég gyönyörű, s meleg volt, hogy a legdicsőbb nyári napokkal minden tekintetben mérkőzhetett;

estve nap haladat után komor ború lepte el a légkört, 23-ára virradólag pedig d.e. 10 óra tájban szokatlan rekkenőség tapasztaltatott: 11 órakor hirtelen egy dühös orkánhoz hasonló szélvihar termett, mely esővel elegy oly bő mértékben hullatta az előtte volt ablakokat, csaknem egyberontotta, s eközben képzelhetetlen kemény mennydörgések támadtak.”

Torja melletti erdő 2022-ben, Gergely-napján

Fotó: Kocsis Károly

Két évvel később már ismét hó borította az egész Erdélyt, „a szokatlanul hideg idő, amilyenre még a legöregebb emberek sem emlékeztek, április 9-ig tartott. Március elején a Tiszát és Marost még jég borította, s Máramarosban másfél öles hó feküdt.” És folytathatnánk a sort egészen napjainkig, megemlítve 1958-at, amikor

az egész tél leghavasabb szakaszát képezte március, de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy a szeszélyességét tekintve az előttünk álló hónapban sem bízhatunk jobban, mint áprilisban.

Ha ugrándoznak a bárányok

Legfennebb eleink tapasztalatára hagyatkozhatunk, ha nem akarjuk, hogy túl nagy meglepetés érjen a jövőt illetően, legalábbis az időjárás és a várható termés tekintetében.

Régen például a legtöbb helyen úgy tartották, a nedves március nem kedvez a gazdának: inkább szárazon szerették, mert akkor Szent György hava, de még a május is esősnek ígérkezett, és igazából akkor volt szükség csapadékra.

A Torja-hágón 2017. március 4-én

Fotó: Kocsis Károly

Mindenképpen a két egymás utáni hónap ellentétes időjárására utal az a megfigyelés, miszerint ha márciusban ugrándoznak, táncra perdülnek a bárányok (mit sem sejtvén a húsvét ijesztő közelségéről), áprilisban újra akolba rekednek.

A József-napi szép, tiszta idő jó esztendőt ígér. Lujza-napján, azaz március 2-án az égboltot érdemes figyelni, mert „hogyha játszik Holdnak fénye, felhőt bújva válta színe, jó termésnek hírét adja, esője dús búzát hozza.” Amennyiben „a Hold szarva éles-fényes, fagyos idő esedékes”, ha pedig „a madár a fészkét napos helyre rakja, úgy nyarunk lesz hűvös – ezzel ezt jósolja.”

Franciska napja (március 9.) is jó támpontul szolgálhat, miután amilyen időjárás lesz aznap, egész hónapban olyan várható, és „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben” – szokták mondogatni. Sőt: amennyi harmat van e hóban, annyi hóharmat lesz húsvét után, és annyi köd kisasszony havában! A csízió szerint március 12-e, azaz

„Gergely napja ritka, ha jó,

Hideg, szeles, sokszor van hó.”

A katrosai Várpataka völgye 2023 márciusának idusán

Fotó: Kocsis Károly

Martius

Siet a Nap, Kossal küszködik. A tavasz
Sietve eltelik, megcsal, sokszor ravasz.
Gergely, szakállodat ne rázzad, ne rázzad, mit havazsz.
(Gyöngyössi János: A kalendárium nyomtatóknak kérésekre írott versek, 1775)

Az „éjnapegyenkori” (március 20.) szélvészek termékeny esztendőre mutatnak, de ha Benedek napján (március 21.) dörög, akkor negyven napig tartó szárazságra számíthatunk. A hónap két utolsó péntekének „tiszta” volta jó esztendőt vetít előre, az ekkor kivágott fák állítólag soha nem korhadnak meg. Kitartóan szép idő következik, ha délkeleti szelek fújnak, ha a Hold feltűnően fehér, vagy ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.

Fontosabb világ- és magyar napok

1.: a polgári védelem napja
2.: az ima világnapja
3.: a békéért küzdő írók világnapja
6.: energiatakarékossági világnap; a logopédia európai napja
8.: nemzetközi nőnap
9.: a lemezlovasok világnapja
15.: magyar nemzeti ünnep; a magyar sajtó napja; fogyasztóvédelmi világnap; nemzetközi fókavadászat-ellenes nap; az alvás világnapja
16.: a magyar zászló és címer napja
18.: az újrahasznosítás világnapja
20.: a boldogság világnapja; a verebek világnapja
22.: a víz világnapja
23.: meteorológiai világnap
24.: ifjúsági világnap; a tuberkulózis (TBC) elleni küzdelem világnapja
25.: a magzatgyermek napja
26.: az epilepszia melletti kiállás és szolidaritás napja
27.: színházi világnap
29.: a csillagászat napja
30.: a Föld órája (20.30–21.30)