A magyar felsőoktatás „harcosait” díjazták

A Báthory-díjat a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási bizottsága hozta létre öt évvel ezelőtt. Évente osztják ki legfennebb 15 személynek vagy szervezetnek, olyanoknak, akik a legtöbbet tették a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtése érdekében.

Egyetemes európai jogunk

Eddig Kolozsváron, majd két évig Budapesten tartották a díjátadást, most Marosvásárhelyen került sor erre január 9-én. A díjakat az EMNT elnöke, Tőkés László EP-képviselő, valamint a BKB alelnöke, Hantz Péter adta át. A díjazottak a kolozsvári Gergely Zoltán szobrászművész munkáját dicsérő Báthory-emlékplakettel térhettek haza.

„Az erdélyi magyar felsőoktatás jövője egyetemes európai jog” – hangsúlyozta az átadó ünnepségen Tőkés László. Hantz Péter pedig kiemelte, az elismerést olyan sikeres emberek kapják, akik munkájukkal érdemelték ki pozíciójukat, és nem azzal, hogy a hatalom zsoldosai.

Elsőként Bács-Várkúti Emőke, kapta meg a díjat, aki a Pro Kárpátia Alapítvány ügyvivőjeként számos támogatót megnyert a határon túli magyar oktatás ügyének.

Egyetemi berkekben tevékenykedtek

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem volt rektorát, Béres Andrást azért díjazták, mert határozott fellépése nélkül nem született volna meg az intézmény magyar kara és a nyelvi egyenlőség. Ugyancsak egyetemi munkásságát ismerték el Brassai Zoltán orvosprofesszornak, aki a változások után több száz budapesti és tucatnyi oxfordi ösztöndíjat szervezett meg az erdélyi fiataloknak, és ő hozta létre a legnagyobb erdélyi magánösztöndíjat is.

„Ha a Bukarestben dolgozó politikai vezetőink egy töredékével rendelkeznének annak a bátorságnak és kiállásnak, amellyel Pálfalvi professzor végezte munkáját 1990 első hónapjaiban, talán már egy évtizede működhetne a Bolyai Egyetem” – mondták Pálfalvi Attila egyetemi tanárról, aki oktatási miniszterhelyettesként is tevékenykedett. Az 1989-es események alakalmával többször kiállt a magyar nyelvű oktatás helyreállításáért Péter Mihály Heinrich orvosprofesszor is. Habár mindezekért súlyos fizikai atrocitások érték 1990 márciusában Marosvásárhelyen, ő mégis hazatért és folytatta oktatói tevékenységét, most pedig ő is átvehette ezért jutalmát. Nem maradhatott ki a kitüntettek közül Somai József sem, aki két éve vállalta, hogy elindítja útjára a Bolyai Egyetem Baráti Egyesületét, azt a szervezetet, amely Bolyai Egyetem ügyét képviseli.

A sajtó sem pihent

Szerkesztőségek és újságírók is képviselik a romániai magyar felsőoktatást, idén egy napilap és két újságíró is kaphatott Báthory-díjat. A dél-tiroli napilap szerkesztősége az erdélyi magyarság ellen irányuló román államhatalmi törekvésekről cikkezett többször is, a németországi Cornelius Hell pedig a Die Furche napilapban tudósított a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen kirobbant „táblaügyről”.

A romániai sajtóból a Szabadság napilap volt főszerkesztője, Kiss Olivér érdemelte ki a kitüntetést, aki saját bevallása szerint is a román nacionalistáknak köszönheti, hogy újságíró lett. Kiss Olivért 1995 áprilisában megverték, csak azért mert magyar.

A fiatalokkal és a művészettel is harcoltak

A fiatalság közül az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) kapott díjat. Az EMI könyves-gyertyás tüntetést és imaest-láncot is szervezett a Bolyai Egyetemért, a KMDSZ pedig ülősztrájkkal és tüntetéssel harcolt ugyanazért.

Páskándiné Sebők Anna kultúra-történészt a Mementó című filmje miatt tüntették ki, amely méltó emléket állít a mindazoknak a diákoknak és tanároknak, aki megpróbálták megvédeni a Bolyai Egyetemet, de bátorságuk az életükbe vagy szabadságukba került.

A díjátadáson egészségügyi problémák miatt Pálfalvi Attila és Páskándiné Sebők Anna nem tudott jelen lenni.