
A megemlékezések, események fontos részét képezi a székely himnusz eléneklése is. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A Székely himnusz Magyar Értéktárba való felvételéről döntött a Hungarikum Bizottság, így hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma. A nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége és a Vallásszabadság törvénye mellett mostantól a Székely himnusz is a Magyar Értéktár részévé vált – tájékoztat hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
2022. január 22., 13:392022. január 22., 13:39
„A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendek annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy
A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le. A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként. Remélem, hogy mihamarabb Hungarikummá is válik!” – jelentette ki a döntés kapcsán Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
Mint az RMDSZ közleményében olvasható, napjainkban a világi és vallási ünnepek, a magyarság és a székelység történetének egyes eseményeire szervezett megemlékezés gyakori eleme Kölcsey Himnusza és a Szózat mellett a Székely himnusz.
– fogalmazott a javaslatot benyújtó Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki hozzátette, hogy idén tavasszal Háromszéken tudományos ülésszakot szerveznek, hogy a Székely himnusz keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek segítségével tárják fel. „Tartozunk azzal a székely közösségnek, hogy meghatározzuk, milyen szerepe van a himnusznak Székelyföld kulturális örökségében” – emelte ki a Kovászna megyei tanácselnök.
Az az út, amelyet immáron száz év alatt járt be a Csanády-Mihalik szerzőpáros által megírt Kantaté, és annak folklorizálódott változatai egyértelműen alátámasztja a tényt, hogy ezt a himnuszt a nép választotta magának.
– olvasható még a szerkesztőségünknek is elküldött dokumentumban.
Hegedüs Csilla hozzátette, hogy a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként Hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. Ezeket a lépéseket pedig az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság hamarosan meg is fogja tenni.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!