A közmédia ünnepi ajánlója

Angyal István zsidó származású fiatal megjárta a haláltáborok poklát, csatlakozott a forradalmárokhoz, és lelkierejéről tett tanúbizonyságot vádlói előtt is. „Éljetek, nevessetek teli szájjal” volt a kedvenc mondása, de neki a további élet nem adatott meg.

Ugyancsak a hazafiak emlékét őrzi a Dicsőség a hősöknek sorozat, amelynek témáit az ország különböző településeinek forradalmi eseményeiből merítette. A Somogy megyei Nyímben történteket Rékai János örökítette meg írásaiban, aki gyermekként élte át a vérzivataros napokat. A komáromi emlékezésben a forradalom lelkes kisemberei szólalnak meg. Erzsébet, a munkásnő röplapokat készített, mások a vörös csillag leverésében segédkeztek. A rezsim arroganciája:

A csehmindszenti epizód Mindszenty József hercegprímásnak és édesanyjának állít emléket. A hős asszony mindent megtett, hogy fiát kiszabadítsa, reménytelenül. Édesanyja halálakor fia még a temetésére sem mehetett el.

Az ünnep reggelén vetíti a Duna A remény hullámhosszán… című dokumentumfilmet, amely a Magyar Rádió előtti tüntetés, és a sokak életét követelő sortűz történetét dolgozza fel (9.35). Ezt követi a katonai tiszteletadás: Magyarország nemzeti zászlajának ünnepélyes felvonása a Kossuth térről.

A pesti srácok hősiességének híre bejárta a világot. Későbbi sorsukról viszont lényegesen kevesebbet tudunk. A Patria Nostra – ’56-os menekült kamaszok a Francia Idegenlégióban című dokumentumfilm azoknak a fiataloknak a további sorsát eleveníti fel, akik a forradalom leverése után beálltak a hírhedt intézménybe (Duna 10.35).

Az Árulók című magyar tévéfilm 1948-ban, a megszállt Magyarországon játszódik. A mozi főhőse Illés Tatjána, a szovjet hadsereg őrnagyának, Illés Bélának a lánya, aki az egyetemen apja egyik művét, a Guszev cári tisztről írt történetet viszi színre. Szerelem, intrika, politika színesíti a film cselekményét (Duna 21.25).