
Nagy Zsuka és Simon Adri költők erdélyi könyvbemutatójára kerül sor március 20-án, hétfőn 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, március 21-én, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, illetve március 22-én, szerdán 18 órától a székelyudvarhelyi Gondűző Szálloda és Étteremben. A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér író beszélget.
2023. március 20., 11:302023. március 20., 11:30
Nagy Zsuka 1977-ben született Nyíregyházán, jelenleg szülővárosa és Budapest között ingázik. Verseket, novellákat és tárcákat ír. Kötetei: mégismarionett (versek, Parnasszus Kiadó, 2008), Küllők, sávok (versek, Orpheusz Kiadó, 2017), Pigment (versek, Orpheusz Kiadó, 2018). Tornacipők a stégen (prózaköltemények, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Nyíregyháza, 2019), les (versek, Bada Dada Alapítvány, Budapest, 2021).
Simon Adri 1974-ben született Szegeden. Verset, kritikát, recenziót, interjút publikál, jelenleg Budapesten él. Kötetei: Komplemente (versek, Tipp Cult, 2010), Földerengés (versek, Gondolat, 2015), Tizenöt halál (versek, Orpheusz, 2020), Az életszatyor és egyéb málhák (kritikai írások, Magyar Napló, Bp., 2021).
A rendezvénysorozat támogatói a Magyar Írószövetség, a Természet és Irodalom Egyesület, a Gondűző Étterem- és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár, a Bod Péter Megyei Könyvtár, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete és Hargita Megye Tanácsa. A kötetek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!