Hirdetés
Hirdetés

A hátrányos helyzetű térségeket érinti a legjobban az iskolaelhagyás

Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Az Európai Unió tagállamainak közös célkitűzése, hogy 2020-ig tíz százalék alá csökkentsék az iskolaelhagyások számát. Romániában ez az arány az elmúlt tíz évben magasabb lett: 2016-ban a tanulók 18,5 százaléka hagyta ott idejekorán az oktatási rendszert.

Hajnal Csilla (R)

2017. október 24., 22:152017. október 24., 22:15

Iskolaelhagyások tekintetében az uniós átlag nem egészen 11 százalék. Annak érdekében, hogy ez az arány 10 százalék alá csökkenjen, az Európai Unió tagállamai a megelőzésre és a különféle motiváló tanulási módszerek terjesztésére fektetik a hangsúlyt, különösképpen a hátrányos helyzetű térségekben.

A korai iskolaelhagyások száma ugyanis aggasztó méreteket öltött az elmúlt időben néhány európai uniós országban, köztük Romániában is.

Hirdetés

A középiskolai lemorzsolódásban érintettek ebből adódóan kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja.

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban a korai iskolaelhagyások száma a legtöbb országban csökkent 2006-hoz képest, kivéve Csehországban, Szlovákiában és Romániában, ahol nőtt ez az arány.

Romániában 2006-ban 17,9 százalékuk, 2016-ban pedig 18,5 százalékuk hagyta ott az oktatási rendszert.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 300 ezer fiatal „morzsolódik le” évente országszerte, 75 ezer közülük pedig dolgozni sem akar iskolaelhagyás után.

Maros megyében 1070 diák „lépett le” az oktatási rendszerből az elmúlt tanév során, a tanfelügyelőség adatai szerint a legtöbben Dicsőszentmártonban. A tanfelügyelőség oktatási rendszerbe való visszailleszkedési programjainak eredményeként néhányan visszatérnek ugyan az iskolapadba, de elenyésző ez az arány.

A Maros Megyei Tanfelügyelőség adatai arra is kitérnek, hogy megyeszinten hány diák vett részt a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrásközpont pszichopedagógiai tanácsadásain, illetve ezek közül hány diákot fenyeget az iskolaelhagyás veszélye. Az iskolai tanácsadók 338 olyan tanulóval beszélgettek, akiket komolyan fenyeget az iskolaelhagyás veszélye.

Az iskolai mediátorok, azaz a roma közösségekkel foglalkozó szakemberek által konzultált gyerekek közül Dicsőszentmártonban 57, Ludason 5, Marosvásárhelyen a hidegvölgyi közösségből 6, Mezőbándon 54 hagyta ott az iskolát az elmúlt tanévben – derül ki a tanfelügyelőség éves jelentéséből. Ebben többek között az oktatás minőségének elemzésére is kitérnek, amelyet a külső ellenőrzések, azaz a tanfelügyelőségi inspekciók szemszögéből vizsgáltak. Eszerint az oktatás minőségének negatív mutatói – például a különböző vizsgákon elért gyenge eredmények, a hiányzások, a szakoktatás gyakorlati nehézségei – a tankönyvhiány és a törvényhozásban előforduló változásokon kívül az iskolaelhagyásnak is köszönhetők.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
2026. január 22., csütörtök

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben

Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
2026. január 22., csütörtök

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását

A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre
2026. január 22., csütörtök

Beszorult a hideg: Csíkban és Gyergyóban volt a leghidegebb az országban

Országszerte jóval enyhébb volt a csütörtökre virradó éjszaka az előzőekhez képest, a Csíki- és a Gyergyói-medencében azonban továbbra is a fagy az úr: csak itt mértek mínusz 15 fok alatti hőmérsékletet az országban.

Beszorult a hideg: Csíkban és Gyergyóban volt a leghidegebb az országban
2026. január 22., csütörtök

Vizsgaidőszak – Mutasd meg, vagy írd le a bevált tanulási módszered, és nyerj!

Itt a vizsgaidőszak. Kávé, jegyzetek, éjszakázás – ismerős? Most megéri megállni egy pillanatra, mert a Székelyhon játékra hív, ahol nemcsak a tanulási szokásaidat oszthatod meg, hanem értékes nyereményeket is bezsebelhetsz.

Vizsgaidőszak – Mutasd meg, vagy írd le a bevált tanulási módszered, és nyerj!
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Két szakaszban készül el a Harvíz óriásberuházása

Többéves előkészületek után nemsokára elkezdődhetnek az első munkálatok a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató tervezett közműfejlesztési óriásberuházása során. Tavaly kiderült, a projekt két részre oszlik a pénzügyi korlátok miatt.

Két szakaszban készül el a Harvíz óriásberuházása
2026. január 21., szerda

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből

Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
2026. január 21., szerda

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”

A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
Hirdetés