
Gyakran a szülő sem veszi észre időben, ha gyermeke látásproblémákkal küzd. Képünk illusztráció
Fotó: Farkas Orsolya
A gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható, utána már nem, ezért addig kell cselekedni, amíg lehet – szögezte le Albert András szemész főorvos, aki a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére végez szűrést a kisiskolásokon.
2024. november 14., 15:072024. november 14., 15:07
Hiánypótló programját indította újra idén novemberben a Máltai Szeretetszolgálat, akik az Albert Optimun Medicals csapatával közösen biztosítanak ingyenesen szűrést a sepsiszentgyörgyi kisiskolásoknak.
akiknek szülei beleegyezésüket adták. Ennek apropóján kérdeztünk a gyerekek látásproblémáiról, az intézményesített szűrések hiányáról és az egyre sikeresebben működő programról.
Albert András, a szűrést végző szemész főorvos kérdésünkre elmondta: a gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható. Éppen ezért
Ha csak kisiskolás korban ismerik fel az elváltozásokat, bizonyos fokú javulás még elérhető, 8 éves kor után azonban már nincs mit tenni.
Albert András felhívta a figyelmet az országos szintű szűrés hiányára
Fotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook
Leggyakrabban a dioptriakülönbségekből kialakuló tompalátás ad okot az aggodalomra. „Akkor van gond, amikor a két szem között különbség van: van egy jól látó szem és egy gyengénlátó szeme a gyermeknek. Ilyenkor az agy a gyengénlátó szemből a képet kizárja, és ebből alakul ki a tompalátás. Ha ez megtörténik, az agynak később nem lehet visszatanítani” – hangsúlyozta. Ezenkívül a szűréssel felfedezhető a rövidlátás, távollátás, valamint az asztigmia is.
Az orvos szerint gyakori, hogy a gyermeknek egyáltalán nincs panasza, a veleszületett elváltozásokat pedig természetesnek veszi. „Ezért kell a környezete felismerje, akár közvetett, vagy közvetlen jelekből, hogy a gyermek nem lát jól bizonyos, akár távolabbi, akár közeli dolgokat” – magyarázta. A szűrés pedig azokat a problémákat is felfedheti, amelyeket a környezete nem vett észre.
Viszont ha csak részben is, de korrigálható a különbség, és azzal a gyermek terhelhetőségét vagy a teljesítményét is javítani tudjuk, azzal már elértünk valamit” – vélekedett Albert András. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a probléma időben felismerésre kerül, másként a gyermek életének hátralévő részére megmaradhat a látásprobléma.
A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete harmadik alkalommal indította útjára a programot, idén is minden iskolába ellátogatnak a megyeszékhelyen. Székely Róbert, a szeretetszolgálat munkatársa és a program koordinátora szerint évről évre növekedik a résztvevő kisdiákok száma, hiszen 2022-ben 890-en, 2023-ban 953-en voltak, idén pedig már nagyjából ezer gyermek látásminőségét fogják ellenőrizni.
A problémát évekkel korábban ismerték fel, majd szakemberekkel egyeztetve kezdeményezték a szűrést. Annak is oka van ugyanakkor, hogy kifejezetten előkészítős és első osztályos gyerekeket körében zajlik a felmérés: amellett, hogy ez a kor még alkalmas az esetleges problémák korrigálására és hatékonyan kivitelezhető a vizsgálat folyamata, követhető az is, hogy sikerült-e fejlődést elérni, a szülő megtette-e a szükséges lépéseket az ügyben.
Akik most előkészítősek, jövőre első osztályosak lesznek, és mi látni fogjuk következő évi szűrésnél, hogy gyerek állapota romlott, javult, vagy éppen stagnál” – magyarázta Székely Róbert.
A sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai idén ezer gyermekhez látogatnak el
Fotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook
Albert András rávilágított arra is, hogy Romániában nincs rendszerszerű szemészeti szűrés, a probléma gyökere tehát mélyre nyúlik. Jó példaként említette a magyarországi védőnői szolgálatot, amelynek keretében egészen óvodáskorig végigkövetik a gyerekek fejlődését, ezzel szemben Romániában legfeljebb néhány iskolaorvos foglalkozik látásszűréssel is. Arról, hogyan állnak Kovászna megye tanintézményei iskolaorvosok terén, korábbi cikkünkben olvashat.
Míg például a fogorvoslás területén szükség van rendelők létrehozására és felszerelésére is, szemészeti szempontból az orvos szerint elég lenne a szűrések megszervezése is, például az óvodát, valamint az iskolát elkezdő korosztályban. Egy másik típusú megoldás lehetne, hogy a szülők számára kötelezővé tegyék a vizsgálatok elvégeztetését. „Legalább egy lépéssel előrébb jutnánk, mert igazából
Viszont ezzel tudnánk társadalmi szinten javítani a helyzeten” – vélekedett.
Székely Róbert a Máltai Szeretetszolgálat részéről ennek kapcsán leszögezte: a továbbiakban is szeretnék majd folytatni a szűrést, hiszen ez egyfajta példamutatás is arra, hogy szükséges és lehetséges a vizsgálatok elvégzése.
Lényegében ezért a kevés gyerekért csináljuk a szűrést” – állapította meg Albert András.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
szóljon hozzá!