
Gyakran a szülő sem veszi észre időben, ha gyermeke látásproblémákkal küzd. Képünk illusztráció
Fotó: Farkas Orsolya
A gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható, utána már nem, ezért addig kell cselekedni, amíg lehet – szögezte le Albert András szemész főorvos, aki a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére végez szűrést a kisiskolásokon.
2024. november 14., 15:072024. november 14., 15:07
Hiánypótló programját indította újra idén novemberben a Máltai Szeretetszolgálat, akik az Albert Optimun Medicals csapatával közösen biztosítanak ingyenesen szűrést a sepsiszentgyörgyi kisiskolásoknak.
akiknek szülei beleegyezésüket adták. Ennek apropóján kérdeztünk a gyerekek látásproblémáiról, az intézményesített szűrések hiányáról és az egyre sikeresebben működő programról.
Albert András, a szűrést végző szemész főorvos kérdésünkre elmondta: a gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható. Éppen ezért
Ha csak kisiskolás korban ismerik fel az elváltozásokat, bizonyos fokú javulás még elérhető, 8 éves kor után azonban már nincs mit tenni.
Albert András felhívta a figyelmet az országos szintű szűrés hiányára
Fotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook
Leggyakrabban a dioptriakülönbségekből kialakuló tompalátás ad okot az aggodalomra. „Akkor van gond, amikor a két szem között különbség van: van egy jól látó szem és egy gyengénlátó szeme a gyermeknek. Ilyenkor az agy a gyengénlátó szemből a képet kizárja, és ebből alakul ki a tompalátás. Ha ez megtörténik, az agynak később nem lehet visszatanítani” – hangsúlyozta. Ezenkívül a szűréssel felfedezhető a rövidlátás, távollátás, valamint az asztigmia is.
Az orvos szerint gyakori, hogy a gyermeknek egyáltalán nincs panasza, a veleszületett elváltozásokat pedig természetesnek veszi. „Ezért kell a környezete felismerje, akár közvetett, vagy közvetlen jelekből, hogy a gyermek nem lát jól bizonyos, akár távolabbi, akár közeli dolgokat” – magyarázta. A szűrés pedig azokat a problémákat is felfedheti, amelyeket a környezete nem vett észre.
Viszont ha csak részben is, de korrigálható a különbség, és azzal a gyermek terhelhetőségét vagy a teljesítményét is javítani tudjuk, azzal már elértünk valamit” – vélekedett Albert András. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a probléma időben felismerésre kerül, másként a gyermek életének hátralévő részére megmaradhat a látásprobléma.
A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete harmadik alkalommal indította útjára a programot, idén is minden iskolába ellátogatnak a megyeszékhelyen. Székely Róbert, a szeretetszolgálat munkatársa és a program koordinátora szerint évről évre növekedik a résztvevő kisdiákok száma, hiszen 2022-ben 890-en, 2023-ban 953-en voltak, idén pedig már nagyjából ezer gyermek látásminőségét fogják ellenőrizni.
A problémát évekkel korábban ismerték fel, majd szakemberekkel egyeztetve kezdeményezték a szűrést. Annak is oka van ugyanakkor, hogy kifejezetten előkészítős és első osztályos gyerekeket körében zajlik a felmérés: amellett, hogy ez a kor még alkalmas az esetleges problémák korrigálására és hatékonyan kivitelezhető a vizsgálat folyamata, követhető az is, hogy sikerült-e fejlődést elérni, a szülő megtette-e a szükséges lépéseket az ügyben.
Akik most előkészítősek, jövőre első osztályosak lesznek, és mi látni fogjuk következő évi szűrésnél, hogy gyerek állapota romlott, javult, vagy éppen stagnál” – magyarázta Székely Róbert.
A sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai idén ezer gyermekhez látogatnak el
Fotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook
Albert András rávilágított arra is, hogy Romániában nincs rendszerszerű szemészeti szűrés, a probléma gyökere tehát mélyre nyúlik. Jó példaként említette a magyarországi védőnői szolgálatot, amelynek keretében egészen óvodáskorig végigkövetik a gyerekek fejlődését, ezzel szemben Romániában legfeljebb néhány iskolaorvos foglalkozik látásszűréssel is. Arról, hogyan állnak Kovászna megye tanintézményei iskolaorvosok terén, korábbi cikkünkben olvashat.
Míg például a fogorvoslás területén szükség van rendelők létrehozására és felszerelésére is, szemészeti szempontból az orvos szerint elég lenne a szűrések megszervezése is, például az óvodát, valamint az iskolát elkezdő korosztályban. Egy másik típusú megoldás lehetne, hogy a szülők számára kötelezővé tegyék a vizsgálatok elvégeztetését. „Legalább egy lépéssel előrébb jutnánk, mert igazából
Viszont ezzel tudnánk társadalmi szinten javítani a helyzeten” – vélekedett.
Székely Róbert a Máltai Szeretetszolgálat részéről ennek kapcsán leszögezte: a továbbiakban is szeretnék majd folytatni a szűrést, hiszen ez egyfajta példamutatás is arra, hogy szükséges és lehetséges a vizsgálatok elvégzése.
Lényegében ezért a kevés gyerekért csináljuk a szűrést” – állapította meg Albert András.
Az új közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezete szerint több kategóriában is béren felüli juttatásokat vezetnének be az oktatásban dolgozók számára.
Megkezdődött a beiratkozás a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatára. Az itt zajló gazdasági szemléletű oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a földrajzi teret képesek turisztikai szempontból hasznosítani.
Kihallgatták pénteken a legfőbb ügyészségen Dan Tanasăt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselőjét. Az Agerpres hivatalos forrásokra hivatkozó értesülése szerint a politikus ellen közösség elleni uszítás gyanújával vizsgálódnak.
Közzétették pénteken a munkaügyi minisztérium honlapján a közalkalmazotti bértörvény tervezetének új, felülvizsgált változatát.
Olyan hamis weboldalak jelentek meg, amelyek a Ghișeul.ro felületét utánozzák, és személyes adatokat, valamint bankkártya-adatokat próbálnak megszerezni – figyelmeztet a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Országjáró körútra indult Irineu Darău gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter. Pénteken Sepsiszentgyörgyre is eljutott, ahol vállalkozókkal találkozott, majd délután meglátogatott két vállalkozást.
Technikai egyeztetést tartottak pénteken a Cotroceni-palotában a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, amelyet a következő napokban áttanulmányozhatnak a pártok – jelentette ki a megbeszélés után Radu Burnete elnöki tanácsadó.
Az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 15,7 bíró jutott százezer lakosra, szemben a 2014-es 17,7 bíróval – derül ki az Eurostat pénteken, a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás napja alkalmából közzétett adataiból.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy aláírták a SAFE-program keretében a 12 Airbus helikopter és 12 Thales radar beszerzéséről szóló szerződéseket.
Júniusban 2,9 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban a májusi 3,3 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9,2 százalék – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!