
Gyakran a szülő sem veszi észre időben, ha gyermeke látásproblémákkal küzd. Képünk illusztráció
Fotó: Farkas Orsolya
A gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható, utána már nem, ezért addig kell cselekedni, amíg lehet – szögezte le Albert András szemész főorvos, aki a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére végez szűrést a kisiskolásokon.
2024. november 14., 15:072024. november 14., 15:07
Hiánypótló programját indította újra idén novemberben a Máltai Szeretetszolgálat, akik az Albert Optimun Medicals csapatával közösen biztosítanak ingyenesen szűrést a sepsiszentgyörgyi kisiskolásoknak.
akiknek szülei beleegyezésüket adták. Ennek apropóján kérdeztünk a gyerekek látásproblémáiról, az intézményesített szűrések hiányáról és az egyre sikeresebben működő programról.
Albert András, a szűrést végző szemész főorvos kérdésünkre elmondta: a gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható. Éppen ezért
Ha csak kisiskolás korban ismerik fel az elváltozásokat, bizonyos fokú javulás még elérhető, 8 éves kor után azonban már nincs mit tenni.
Albert András felhívta a figyelmet az országos szintű szűrés hiányára
Fotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook
Leggyakrabban a dioptriakülönbségekből kialakuló tompalátás ad okot az aggodalomra. „Akkor van gond, amikor a két szem között különbség van: van egy jól látó szem és egy gyengénlátó szeme a gyermeknek. Ilyenkor az agy a gyengénlátó szemből a képet kizárja, és ebből alakul ki a tompalátás. Ha ez megtörténik, az agynak később nem lehet visszatanítani” – hangsúlyozta. Ezenkívül a szűréssel felfedezhető a rövidlátás, távollátás, valamint az asztigmia is.
Az orvos szerint gyakori, hogy a gyermeknek egyáltalán nincs panasza, a veleszületett elváltozásokat pedig természetesnek veszi. „Ezért kell a környezete felismerje, akár közvetett, vagy közvetlen jelekből, hogy a gyermek nem lát jól bizonyos, akár távolabbi, akár közeli dolgokat” – magyarázta. A szűrés pedig azokat a problémákat is felfedheti, amelyeket a környezete nem vett észre.
Viszont ha csak részben is, de korrigálható a különbség, és azzal a gyermek terhelhetőségét vagy a teljesítményét is javítani tudjuk, azzal már elértünk valamit” – vélekedett Albert András. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a probléma időben felismerésre kerül, másként a gyermek életének hátralévő részére megmaradhat a látásprobléma.
A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete harmadik alkalommal indította útjára a programot, idén is minden iskolába ellátogatnak a megyeszékhelyen. Székely Róbert, a szeretetszolgálat munkatársa és a program koordinátora szerint évről évre növekedik a résztvevő kisdiákok száma, hiszen 2022-ben 890-en, 2023-ban 953-en voltak, idén pedig már nagyjából ezer gyermek látásminőségét fogják ellenőrizni.
A problémát évekkel korábban ismerték fel, majd szakemberekkel egyeztetve kezdeményezték a szűrést. Annak is oka van ugyanakkor, hogy kifejezetten előkészítős és első osztályos gyerekeket körében zajlik a felmérés: amellett, hogy ez a kor még alkalmas az esetleges problémák korrigálására és hatékonyan kivitelezhető a vizsgálat folyamata, követhető az is, hogy sikerült-e fejlődést elérni, a szülő megtette-e a szükséges lépéseket az ügyben.
Akik most előkészítősek, jövőre első osztályosak lesznek, és mi látni fogjuk következő évi szűrésnél, hogy gyerek állapota romlott, javult, vagy éppen stagnál” – magyarázta Székely Róbert.
A sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai idén ezer gyermekhez látogatnak el
Fotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook
Albert András rávilágított arra is, hogy Romániában nincs rendszerszerű szemészeti szűrés, a probléma gyökere tehát mélyre nyúlik. Jó példaként említette a magyarországi védőnői szolgálatot, amelynek keretében egészen óvodáskorig végigkövetik a gyerekek fejlődését, ezzel szemben Romániában legfeljebb néhány iskolaorvos foglalkozik látásszűréssel is. Arról, hogyan állnak Kovászna megye tanintézményei iskolaorvosok terén, korábbi cikkünkben olvashat.
Míg például a fogorvoslás területén szükség van rendelők létrehozására és felszerelésére is, szemészeti szempontból az orvos szerint elég lenne a szűrések megszervezése is, például az óvodát, valamint az iskolát elkezdő korosztályban. Egy másik típusú megoldás lehetne, hogy a szülők számára kötelezővé tegyék a vizsgálatok elvégeztetését. „Legalább egy lépéssel előrébb jutnánk, mert igazából
Viszont ezzel tudnánk társadalmi szinten javítani a helyzeten” – vélekedett.
Székely Róbert a Máltai Szeretetszolgálat részéről ennek kapcsán leszögezte: a továbbiakban is szeretnék majd folytatni a szűrést, hiszen ez egyfajta példamutatás is arra, hogy szükséges és lehetséges a vizsgálatok elvégzése.
Lényegében ezért a kevés gyerekért csináljuk a szűrést” – állapította meg Albert András.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
szóljon hozzá!