A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

A csíksomlyói fogadalmi búcsún elmondott ünnepi szentbeszédében Székely János a Szombathelyi egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, az ünnep szónoka az erdélyiekhez szólva elmondta, hogy köszöni azt a hűséget, amellyel az itteniek ragaszkodnak őseink hitéhez, az anyanyelvünkhöz és amellyel kitartanak Krisztus mellett.

„Köszönjük, hogy néha tisztábban látjátok, mi az igazi érték, mint mi, anyaországiak. Köszönjük nektek a jég hátán is megélő talpraesettséget, a bajok között is megőrzött erőt, a bölcsességet és vendégszeretetet. Mindannyiunk számára nagy példa és erőforrás ez a hűség, egyenesség, derű, kitartás és hit” – fogalmazott a szónok, hozzátéve, hogy az itt élőket a Mennyei Atya nehéz helyre állította a világban, hiszen a történelem sok viharát ki kellettett állni a múltban és ma is.

Azért állított benneteket a szikla szélére, a sok viharnak és szélnek kitett helyre, mert remekművet akar belőletek faragni szép arcvonásokkal. A mai napon ezért és értetek is hálát adunk”

– jelentette ki a szónok.

Mint részletezte, ma is számos vihar nehezíti az emberiség életét. Hozzátette, hogy az életünk csónakjában, az egyház hajójában azonban ott van Krisztus, a történelem ura. Az evangéliumban az ő szavait hallottuk: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig”.

Mint a szónok fogalmazott: „történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapaszkodjunk, talpra álljunk, és reménnyel teli szívvel újraépítsük a jövőnket.” Hozzátette, hogy mindezt nem mások ellenében, hanem

„Tiszteljetek és szeressetek minden embert, elsősorban azokat, akikkel együtt éltek. Igen, itt a Kárpát-medencében össze van kötve a sorsunk. Ahogy Ady Endre írta, a Dunának Oltnak egy a hangja, csak együtt boldogulhatunk” – idézte az egykori püspököt, hozzátéve, hogy hallgassuk, kövessük ma is, amint Erdély nagy prófétája, Áron püspök tanított, emellett pedig kövessük Szent Ferencet, akinek „fiai” a csíksomlyói kegyhelyen évszázadok óta szolgálják Erdély hívő népét.

Székely János szerint az idei csíksomlyói búcsú mottója Szent Maximustól arra figyelmeztet hogy a keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt.

„Krisztus ott van a viharos tengeren hánykolódó bárkában. Nem hagy el, előttünk jár, őbeléje kell kapaszkodnunk, belőle kell erőt merítenünk, őt kell követnünk.

Ragaszkodjatok ma is a régi és örök értékekhez, az evangéliumhoz, amely nem modern, de nem is elavult, hanem örök”

– mondta a szentbeszédben a szónok.

„Legyünk ízig-vérig keresztények, ahogyan Áron püspök ezt gyakran a lelkünkre kötötte. Kövessük Szent Ferencet a felebaráti szeretet útján, és tanuljuk tőle az eucharisztia iránti nagy-nagy szeretetét is. A történelem háborgó tengerén kapaszkodjunk Krisztusba és kövessük azokat a prófétákat és szenteket, akik igazi útmutatóink, a hit és a szeretet nagy tanúi.

Ha ezt tesszük, akkor lesz igazi jövőnk, akkor megújul egyházunk, kinyílik szívünkben az „öröm-virág”, megtapasztaljuk a szeretet örömfakasztó erejét”

– hagyta útravalóul a zarándokoknak a szónok.

1949-ben tiszteletre méltó Márton Áron püspök így szólt itt a csíksomlyói búcsúba érkező hívekhez:

összegyűltetek, hogy tanújelét adjátok hiteteknek, és a Boldogságos Szűzanya által megerősödve továbbra is kitartsatok, minden megpróbáltatásotok ellenére a katolikus anyaszentegyházba vetett hitetekben”

– idézte fel Kovács Gergely érsek.

Ezt követően a tavaly elhunyt pápa csíksomlyói üdvözletét idézte fel. „Hét évvel ezelőtt Ferenc pápa erről az oltárról úgy fogalmazott: »ti minden évben pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben«” – idézte a néhai pápát az érsek, aki azt kívánta a zarándokoknak, hogy ünnepeljenek töretlen hittel, bizalommal és a búcsúhoz illő méltósággal.

„Búcsúra jöttünk, elzarándokoltunk e szent helyre, amely nem emberi szervezés eredménye, hanem isteni hívás” – köszöntötte a zarándokokat Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom tartományfőnöke. Mint fogalmazott, a szentek közösségébe való belépés szükséges az üdvösség vágya, ez pedig szükséges a búcsú elnyeréséhez.

„Nem csak a rossz munkál a világban, hanem a jó is. Az ima, az áldozat, a szeretet és az önfelajánlás ereje. Ezért visszhangzanak különös erővel Szent Pál apostol szavai: »Testemben kiegészítem, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből az egyház javára«.

A Megfeszített nem lezárta a megváltás művét, hanem az egyházat és annak tagjait is részesévé tette annak, amit hitből és szeretetből teszünk, imáinkat, áldozatainkat, önfelajánlásainkat. Ez pedig nem vész el, hanem gazdagítja az egyház lelki kincseit, amelyből mások is részesednek”

– mondta el az érseki helynök.

Hozzátette: ezt a titkot szemléljük a 800 éve égbe költözött Assisi Szent Ferenc életében, aki az egyszerűség, a testvériség és az evangéliumi szegénység útjára hív bennünket.

„Ugyanezt a tanúságtételt látjuk tiszteletreméltó Márton Áron püspök életében is e táj szülöttében, aki az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában maradt rendíthetetlen. És erre a tanúságtételre hív Krisztus minket is, aki

a keresztségben már megőrzött bennünket, hogy mi, mint Isten népe, követhessük őt és meghívott arra, hogy részt vegyünk az új emberiség patyolatfehér ruhájának szövésében, melynek szépsége éppen az egyszerűségben ragyog fel”

– mondta Urbán.

„Mi, a XXI. század zarándokai kezünkben okostelefonokkal, szívünkben sokszor kérdésekkel, de keressük az utat, hogy visszataláljunk belső forrásainkhoz. Ezekbe kapaszkodva élhetjük meg hivatásunkat és küldetésünket úgy, hogy élő tagjai legyünk egyházunknak és nemzetünknek. Hazajöttünk, megérkeztünk azért, hogy valóban mindannyian hazataláljunk” – zárta üdvözlő gondolatait a tartományfőnök.

Őt követően Kovács Gergely gyulafehérvári érsek és Székely János püspök, a csíksomlyói búcsú szónoka is köszöntötte a zarándokokat.

Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás is részt vesz a csíksomlyói búcsús szentmisén. Magyarország legnagyobb közjogi méltósága a papsággal és a világi elöljárókkal együtt a kordon ölelésében jut el a búcsús szentmise helyszínére, a Hármashalom oltárhoz.

A hűvösebb, szeles időjárás Pünkösd szombatjának reggelén is érződött a csíkszeredai vasútállomáson, ahová először a Boldogasszony Zarándokvonatot várták. Az viszont a várt időpont helyett egy órás késéssel futott be, pár perccel az elsőként érkező, az össznemzeti zarándokvonathoz tartozó Csíksomlyó Expressz szerelvénye után, amely szintén Felcsík felől jött.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően ezúttal is romániai kollégáik társaságában magyarországi rendőrök várták a zarándokvonatok utasait, hogy szükség esetén segítséget, támogatást nyújtsanak nekik.

A Boldogasszony Zarándokvonat egyik lelki vezetője, Cséry Gergő, a Veszprémi Érsekséghez tartozó Pápa plébánosa kérdésünkre azt mondta, a Szűzanya oltalmát és védelmező közbenjárását kérni, és búcsút járni jöttek Székelyföldre a Szűzanyához, hogy továbbra is oltalmazza és védelmezze a magyar nemzetet, és erősítse a hitet.

Nagyon sokféle imaszándékot hoztunk otthonról, az otthon maradottak kéréseit, a betegekért való imádságot, a hazáért való imádságot”

– tette hozzá.

A zarándokok egyházi jelvények, zászlók alá rendeződve, Mária-énekeket énekelve indultak a csíksomlyói hegynyeregbe, hogy a Hármashalom-oltárnál részt vegyenek az ünnepi szentmisén.

Az össznemzeti zarándokvonat másik szerelvénye, az Alcsík irányából érkező Székely Gyors futott be harmadikként a vasútállomásra, utasai szintén Csíksomlyó felé vették az irányt.

Az össznemzeti zarándokvonatot ezúttal a Tamási Áron emlékév tiszteletére feldíszített mozdony húzta, amelyen az író portréja és aláírása, szülőfalujának, Farkaslakának a látképe, a település templomának sziluettje, valamint az emlékév logója látható.

Folyamatosan érkeznek a zarándokok Csíksomlyóra, Csíkszereda-szerte, valamint a búcsú helyszínére vezető csíksomlyói Szék útján hömpölyög már a tömeg, hiszen gyalogosan lehet feljutni a hegynyeregbe.

Sokan autóval mennek a csíksomlyói búcsúba, ezért Székelyudvarhely irányából hosszú kocsisor alakult ki a délelőtti órákban.

Az autósor Szentegyházán is áll, lépésben lehet haladni Csíkszereda felé.

Már a hajnali órákban útnak indultak a keresztalják Felcsíkról, Alcsíkról és a Gyimesekből.

A legmesszebbről és a legkorábban a csíkszentdomokosi keresztalja indult útnak, hozzájuk csatlakoznak az útba eső falvak keresztaljái, így hosszú sorokban, gyalogosan vagy éppen szekerekkel érkeznek a zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.