A cserhalmi győztes csatára emlékeztek

Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkész hirdette Isten igéjét a cegőtelki református templomban

Az idei találkozó fő célja a Felvidékről hozott kopjafa felavatása, illetve a cserhalmi csatáról való megemlékezés volt. Cegőtelke határában van az a bizonyos Cserhalom, ahol 1068-ban a betörő kunokkal Salamon király ütközött meg. A menekülők közül egy kunt, aki egy magyar lányt akart elrabolni, Szent László párviadalban ölt meg. Innen ered a legenda, melynek főszereplője László herceg, a későbbi Szent László király.

Az ünnepi megemlékezés a cegőtelki református templomban vette kezdetét, ahol Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkész igehirdetését követően Székely Pál, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke, Beder Tibor író, a Julianus Alapítvány elnöke és Füzék Erzsébet, a Csemadok rozsnyói elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

„Az 1998. augusztus 15-én felavatott kilenc méteres impozáns emlékmű, mely Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotása, a megmaradás szimbóluma a szórványmagyarság számára” – mondta Beder Tibor, aki az utolsó csatára figyelmeztetett, amit a nyelv síkján kell megvívnunk.

Tekintse meg fotógalériánkat!

A helyi magyar iskolában járó, népviseletbe öltözött kisdiákok a templom udvarán táncbemutatót tartottak, innen közösen vonultak ki a cegőtelki temetőbe, ahol büszkén áll az emlékmű, mely a győztes ütközetnek és Szent László királynak állít örök emléket. Az ünnepi megemlékezés koszorúzással és a Felvidékről hozott kopjafa megáldásával ért véget. „Az Isten sose hagyja el a bátrakat” – vésték bele a kopjafába.

A kopjafaavatás a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult

Cegőtelke

A Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke az erdélyi Mezőség peremén fekszik, Besztercétől 25 kilométerre, és közigazgatásilag Szászlekencéhez tartozik Vermessel, illetve Szentjakabbal együtt. A cserhalmi ütközetről és Szent László király leánymentő cselekedetéről Vörösmarty Mihály írt költeményt, de a magyarok többsége ma sem tudja, hogy a Cserhalom nevű domb Cegőtelke közvetlen szomszédságában található, ahol most impozáns emlékmű jelzi a győztes csatát.

A legenda

Szent László és a kun legendájának leírását a Képes Krónikából idézzük: „Aztán Boldog László herceg megpillantott egy pogányt, aki lova hátán egy szép magyar leánykát vitt. Szent László herceg tehát, abban a hitben, hogy a váradi püspök leánya, bár súlyosan meg volt sebesülve, mégis sebesen nyargalva űzőbe vette lován, amelyet Szögnek hívott. Mikor azonban már annyira volt, hogy lándzsát vethetett volna rá, nem tudta megtenni, mivel sem a maga lova nem szaladt gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt semmit vissza, hanem körülbelül egy könyöknyi távolság volt a lándzsa és a kun háta között. Tehát szólt Szent László herceg rákiáltott a leánykára és azt mondta neki: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél fogva és ugorj a földre!« Amit meg is tett. Mikor pedig Boldog László herceg távolról lándzsát döfött volna a földön heverőbe, hogy megölje, a leányka igen kérte, hogy ne bántsa, hanem, hogy elbocsássa. Amire nézve megjegyzendő, hogy hűség asszonynépben nincsen, mivel talán biz\' fajtalanságra áhítozva akarta őt megmenteni. A szent herceg pedig sokáig küzdött véle, inát elvágván, megölte őt.”