
Fotó: Boda L. Gergely
Folytatódik a Hármasfalut alkotó egykori három település – Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván – be- és kijáratánál elhelyezett helységnévtáblák ügye. A prefektúra felszólította Makfalva Polgármesteri Hivatalát, hogy tíz napon belül vegye le a táblákat. Vass Imre alpolgármester válasza továbbra is „nem”.
2015. május 04., 16:512015. május 04., 16:51
2015. május 04., 16:582015. május 04., 16:58
Mint ismeretes, Lucian Goga kormánymegbízott április 8-án, a Maros megyei rendőrség közlekedési osztályának jelzése nyomán átiratban közölte Makfalva Polgármesteri Hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított helységnévtáblák veszélyeztetik a forgalom biztonságát, mert azok „útjelző táblákkal összetéveszthetők”. Vass Imre alpolgármester április 15-én írott levelében ezt visszautasította, a következőkkel érvelve: a táblák nem szabvány szerinti útjelzők, turisztikai céllal magánterületre helyezték azokat, hogy az arra járók megismerjék a kommunizmusban eltörölt egykori helységneveket. Ugyanakkor visszautasította a megkülönböztetett bánásmódot, hiszen szerte az országban több olyan eligazító táblával lehet találkozni, amely valamilyen település vagy térség hagyományos nevét hirdeti.
Az alpolgármester levelére a prefektus április 20-án válaszolt. Ez tulajdonképpen felszólítás, hogy az illetékesek vegyék le a helységnévtáblákat. A törvénycikkelyekkel sűrűn tűzdelt dokumentum többek között arra is kitér, hogy a közutak mentén elhelyezett reklámtáblák, építmények, berendezések elhelyezésére – ha nem veszélyeztetik a forgalmat – építkezési engedély és az útügyi hatóságok beleegyezése szükséges. Érdeklődésünkre Vass Imre alpolgármester kifejtette: „Abban valóban igazuk van, hogy a táblákra nincsenek engedélyek, és a törvény azt mondja, hogy az út közepétől 22 méterre felállított építmények esetében ezekre szükség van. Nem hiszem azonban, hogy például az utak mentén található buszmegállókra az előbb említett hivatalos engedélyeket az önkormányzatok beszerezték volna. Ugyanúgy nem hiszem, hogy az út közepétől 22 méterre lévő tyúkpajtákra építkezési engedélyeket és az útügyi hatóságok beleegyezését kérték volna a lakosok”.
A prefektusi levél ezenkívül továbbra is kifogásolja azt, hogy a helységnévtáblák útjelzőtáblákkal téveszthetők össze, olyanok, mintha egy település ki- és bejáratát jeleznék. Vass Imre április 27-ei válaszában is a törvényre hivatkozik, és azt állítja: az utak infrastrukturális problémái az útügyi hatóságok hatáskörébe tartozik, nem a megyei rendőrség közlekedési osztályára, és a prefektusi hivatalnak nemcsak hogy nem kötelező, de nem is áll jogában ezekre a bejelentésekre intézkedésekkel válaszolni. Az alpolgármester meghívta Lucian Gogát, hogy látogassa meg a települést, és győződjön meg arról, hogy tiszteletben tartják a törvényt, levelét pedig azzal zárta, hogy a táblák levételére való felszólításnak semmilyen törvényes alapja nincs, mert egy magánterületen álló építményt csak hivatalos bírói határozattal lehet eltávolítani.
Bár múltkori beszélgetésünkkor Nagy Zsigmond alprefektus azt nyilatkozta, hogy ez a probléma nem a kétnyelvűség tárgykörébe tartozik, ennek némiképp ellentmond a felszólítás érvelésének utolsó része. Igaz ugyan, hogy hivatkoznak arra a kormányhatározatra, mely szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, ott fel kell tüntetni a település nevét az illető kisebbség nyelvén is, de megemlítik a szóban forgó kormányhatározat azon mellékletét, amely a Makfalvához tartozó települések hivatalos fordításait tartalmazza: „1. Ghindari – Makfalva, 2. Abud – Szekelyabod, 3. Ceie – Cseje. 4. Chibed – Kibéd, Solocma – Szolokma, Trei Sate – Harmasfalu”.
Vass Imre érdeklődésünkre kifejtette: akadékoskodásnak tartja a prefektusi hivatal felszólítását, „egyelőre vállaljuk a pert is, de nem fogjuk levenni a táblát” – állt ki igaza mellett az elöljáró.
Csaknem ezer ember fordult meg tavaly a marosvásárhelyi börtönben fogvatartottként úgy, hogy a hivatalos előírásoknak megfelelő férőhelyek száma 214. Az éves beszámolóból kiderült, senki nem szökött meg, és új börtönépületeket terveznek felhúzni.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
szóljon hozzá!