Nyílt levélben ismertette kedden a Rétyre tervezett osztrák megaberuházás elleni tiltakozását egy tucat, nagyrészt háromszéki, a környezetvédelem és a közösségfejlesztés területén érdekelt civilszervezet. A dokumentum a Székely vágta a székely vágtérben címet viseli.
2013. április 16., 22:182013. április 16., 22:18
A dokumentumot szignáló civil vezetők szerint a Holzindustrie Schweighofer megtelepedését ünneplő politikusok, valamint a „megagátertől” a térség ipari fellendülését várók nagy igyekezettel próbálják a lehetőséget magyarázni, miközben a hátulütőket elhallgatják. Mindeközben a fafeldolgozó szegmens forrong, illetve a civil szféra szervezkedik a beruházás ellen. A civilek emlékeztetnek, hogy előbbiek a megélhetésüket biztosító nyersanyagot féltik, míg utóbbiak környezetvédelmi elvek mentén lépnek fel az eddig érvényes erdőgazdálkodási „status quo” fenntartása mellett.
Az aláírók szerint nincs az az érv, amellyel megmagyarázható lenne, hogy egy ilyen jellegű beruházás miért hoz fenntartható fejlődést Háromszéknek, hiszen egy „országos monopolhelyzetre pályázó, kíméletlen nyersanyag-kiaknázó” óriáscégről van szó, amelynek nem számítanak a a helyi közösségek hagyományai, jövője, törekvései. A térség közösségeinek éppen az erdők jelentik azt az egyik erőforrást, amely révén a megmaradása biztosított, és „amelynek ésszerű kiaknázását, használatát és megújítását több évszázados gazdasági modellek szabályozták eleddig, ami kedvezett a természetes állapotú erdők fennmaradásának, illetve egy egészséges tájszerkezet kialakulásának is, amire manapság a turizmus is alapoz”. A levél megfogalmazói arra is felhívják a figyelmet, hogy a Székelyföld másik kincse, az ásványvizek is veszélybe kerülhetnek a felelőtlen erdőirtás miatt.
A továbbiakban a dokumentumban olvasható még a már több rendben megfogalmazott félelem, mely szerint a nyersanyag felvásárlása miatt a helyi kis és középvállalkozások kénytelenek lesznek bezárni kapuikat, aminek egyenes következménye lesz a munkaerő elvándorlása.
A civilek egy kérdéscsomagot is megfogalmaznak a helyi politikusoknak, amelyben mások mellett szerepel, hogy miért kell egy kizsákmányoló nagyvállalat érdekeinek alárendelni a helyit, illetve hogy érdemes-e pár tucat munkahely létrehozásáért vállalni több ezer megszűnését az ágazat helyi szereplőinek ellehetetlenítése nyomán. A dokumentum ugyanakkor egy elég sötét forgatókönyv lehetőségét is előrevetíti: a nyersanyag kitermelése a közeljövőben a törvényhozásban az erdők vágási korhatárának több évtizeddel való csökkentését eredményezheti, amit – állításuk szerint – a Schweighofer-féle vállalat már évek óta el akar érni. A kérdések között az említetteken kívül több, a közép- és hosszú távú környezeti hatásokat feszegető is olvasható.
„Kérjük, hogy közösségünk érdekeit, jövőjét és mindannyiunk egészségét szem előtt tartva állítsák le ezt a beruházást!” – zárják a teljes terjedelmében a www.sepsiszentgyörgy.info portálon olvasható levelüket az aláírók.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!