Fotó: Kristó Róbert
Az országban a múlt héten azonosították először azt a kérődző állatokat megtámadó vírust, amely az úgynevezett kéknyelv nevezetű betegséget okozza. A fertőzés komoly gazdasági károkkal jár, a beteg állatok legnagyobb része ugyanis elpusztul. Hargita megyében nem történt még ilyen megbetegedés, az állat-egészségügyi hatóság több óvintézkedést is megtett ennek megelőzése érdekében.
2014. augusztus 28., 17:592014. augusztus 28., 17:59
2014. augusztus 28., 18:242014. augusztus 28., 18:24
A szóban forgó betegséget Buzău megyében azonosították, ahol egy szarvasmarha-tulajdonos értesítette a körzeti állatorvost, mivel állatain a betegség tüneteit vélte felfedezni. A jószágok megvizsgálása során beigazolódott a gyanú, kéknyelv-betegséggel voltak megfertőzve. Nem sokkal a riasztás után a környék számos gazdája ugyanazzal a panasszal fordult az állatorvoshoz. Eddig több mint kéttucatnyi esetben igazolódott a fertőzés, ezért a jelenség megfékezése érdekében a hatóságok a gócpont 100 kilométeres körzetében védő, 150 kilométeres körzetében pedig megfigyelő övezetet alakítottak ki. Ez utóbbiba Hargita megye is beleesik.
Megtették a szükséges óvintézkedéseket
„Hargita megyében szerencsére még nincsen ilyen eset. A megye azonban a megfigyelési övezetbe esik, ezért különböző intézkedéseket kellett meghoznunk” – tájékoztatott érdeklődésünkre Ladó Zsolt. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, ennek keretében ideiglenes jelleggel korlátozták az állatmozgatásokat, illetve betiltották az „állattömörüléseket”, azaz a vásárokat a szarvasmarhák, juhok, kecskék esetében. E hét közepétől pedig szúnyogcsapdákat is kihelyeztek, az így befogott rovarokat pedig szaklaboratóriumban vizsgálják meg. „A szigorítás azért van, hogy esetlegesen a megyébe beteg állat ne kerüljön” – jelentette ki az intézményvezető, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy mikortól oldhatják fel a korlátozásokat.
Gyorsan terjed a kór
A betegség oka egy vírus, amit a szúnyogokhoz hasonló kis rovar terjeszt. Ez megcsípi az állatot és a beteg egyedek vérével megfertőzi az egészségeset. A kór nagyon gyorsan és nagy területekre terjed ki. A beteg állatok orrán és száján nyálkás váladék jelenik meg, néha gennyes jelleggel, nehezen lélegzenek, bedagad a torkuk, majd eldagad és elkékül a nyelvük. Nem létezik hatásos kezelési mód. A megbetegedett állatok nagy része elpusztul, egyesek viszont 7-10 napon belül meg is gyógyulhatnak. A megbetegedett állatok húsa és belső szerveik nem fertőzőek az ember számára, fogyaszthatóak. A betegség emberre nem terjed át.
Az illetékesek szerint a hegyek természetes gátat képezhetnek a betegség terjedésének, ugyanakkor a hűvösebb időjárás is a terjedés megfékezésének kedvez, hiszen a szóban forgó rovarok csak 15 Celsius-fok feletti hőmérsékleten fejtik ki tevékenységüket.
Vasárnap lejárnak a szerződések
Szintén az állat-egészségügyi hatósághoz kapcsolódó információ, hogy vasárnapi hatállyal lejárnak a Hargita megyében tevékenykedő állatorvosok koncessziós szerződései az említett hatósággal. Ladó Zsolttól megtudtuk, a dokumentumok értelmében lehetőség adódik a szerződések meghosszabbítására szeptember elsejétől.
„Jelen pillanatban is azzal foglalkozunk, hogy kiértékeljük az állatorvosok tevékenységét. Ennek eredménye függvényében vagy hosszabbítódnak a szerződések, vagy nem” – pontosított az illetékes. Kifejtette, Csíkszéken, Udvarhelyszéken és Gyergyószéken is előfordulnak olyan körzetek, amelyek esetében nem hosszabbítják meg a szerződéseket, pontos számuk még nem ismert. Ezeknél versenytárgyalást írnak ki a tevékenység betöltésére. „A folytonosságot mindenképpen biztosítjuk. Ezért ahol megszűnnek a szerződések, ott ideiglenes jelleggel a hatósági állatorvos, azaz a kerületi felelős végzi el ezt a munkát a versenytárgyalás lezárultáig” – jelentette ki az intézményvezető.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!