Hol a legszennyezetteb és hol a legtisztább a levegő Csíkszeredában?

A Sapientia – EMTE harmadéves környezetmérnök és génsebészet szakos hallgatói mikrobiológiai laborgyakorlat keretében megvizsgálták Csíkszereda levegőjének minőségét mikrobiológiai szempontból. A kutatás Máthé István, a környezetmérnök szak oktatójának vezetésével zajlott. 2016. szeptember 28-án 14-16 óra között a hallgatók 11 csíkszeredai helyszínen vettek levegő-mintákat egy méter magasságban, napsütéses, de kissé szeles időben. A vizsgált helyszínek: a vasútállomás, a központi piac, a Szabadság tér, a központi park, az ifjúsági park, a Tulipán áruház környéke, a Hargita Megyei Törvényszék és a BRD Bank előtti körforgalmak, a Kaufland áruházzal szembeni és a Márton Áron Főgimnáziumhoz közeli körforgalom, a Tudor lakótelepi Amigo üzlethez közeli gyalogos átjáró.

Összehasonlításképpen
A csíkszeredai levegővizsgálatához hasonló, de több mikrobacsoportra kiterjedő tanulmányt Temesváron is készítettek 2008-ban, hasonló helyszíneken (azaz park, piac, vasútállomás, stb.) és hasonló időszakban vizsgálódva. A két kutatást összevetve elmondható, hogy Temesvár levegőjében átlagban több baktérium fordult elő akkor (3550/m3 levegő), ugyanakkor a csíkszeredai levegőben számottevően magasabb volt a penészgombák, illetve élesztőgombák száma a temesvárihoz viszonyítva (590 penész/m3 illetve 5 élesztőgomba/m3)

A vizsgálat során korszerű levegőminta-vevő készüléket használtak, amely segítségével nagyon pontosan kimutatható a levegőben található mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák, élesztőgombák) száma. A tizenegy csíkszeredai helyszín vizsgálata alapján megállapítható, hogy a város levegőjében a baktériumok csíraszáma (egy köbméter/m3 levegőben) 240-7680 (átlag 1493/m3), a penészgombáké 613-4453 (átlag 1320/m3), míg az élesztőgombáké 27-187 (átlag 101/m3) között változott. A baktériumok száma a központi piactér levegőjében (7680/m3) volt a legmagasabb, ott sok a penészgomba is (986/m3). A mikroorganizmusok magas száma elsősorban a sok gyümölcs és zöldség jelenlétével magyarázható, illetve azzal, hogy nagy volt a tömeg, és ehhez kötődően magas lehetett a szállóportartalom – számolt be Máthé István.

A központi park levegője a legtisztább

Penészgombákat a legnagyobb számban (4553/m3) az ifjúsági parknál mértek a hallgatók, ahol a baktériumok száma (1573/m3) is szintén magas volt. Mindezek a lehullt falevelek jelenlétével lehetnek összefüggésben, illetve azzal, hogy a park nyílt területén a szél több port, talajrészecskéket szállíthatott. Ugyanakkor a központi parkban számottevően kevesebb volt a penészgomba (1573/m3); az összes vizsgát helyszín közül a baktériumok száma (240/m3) itt volt a legalacsonyabb. A penészgombák nagy számban (2293/m3) fordultak elő a BRD Bank melletti, illetve a Kaufland előtti körforgalmaknál (1266/m3), és ugyancsak itt mérték a hallgatók a legmagasabb élesztőgomba csíraszámokat is. A baktériumok száma is igencsak magas volt itt. Mindez az intenzív autósforgalommal függ össze, amelynek hatására magas a levegőben a lebegő szemcsék száma (szállópor, korom, talajszemcsék stb.).

További kutatásokat terveznek

Az egyetemi oktató elmondta, hogy nincsenek törvényben szabályozott határértékek megállapítva a kültéri levegő mikrobaszámára vonatkozóan, csak az élelmiszeripari egységek belső levegőjének mikrobiális terheltségére vonatkozóan vannak határértékek (maximum 900 baktérium/m3 levegő és legfeljebb 300 penész/m3 levegő). Viszont más városok hasonló vizsgálati értékeivel összevetve, illetve nemzetközi szaklapokban megjelent vizsgálatok alapján elmondható, hogy Csíkszereda  levegőjében – a vizsgált időpontban – a mikroorganizmusok száma átlagosnak, normális értékűnek volt mondható. Hozzá kell tenni – szögezte le –, hogy helyenként az átlagnál kissé magasabb a baktériumok és penészgombák száma Csíkszeredában. „A városi levegő mikrobiális terheltsége változhat a széljárás, csapadék, hőmérséklet, járműforgalom, napszakok, évszakok függvényében, így célunk további mikrobiológiai vizsgálatok végzése” – hangsúlyozta Máthé István. A szóban forgó kutatás az egyetem Biomérnöki Tanszéke által indított Go Green nevű programhoz kötődik.

A Sapientia EMTE Csíkszeredai karának környezetmérnöki szakán tanuló diákok korábban már végeztek víz- és levegőtisztasági vizsgálatokat, amelyben az ivóvizek mellett épületek belső légterének, illetve Csíkszereda levegőjének mikrobiális terheltségét is elemezték.