Emberiesség elleni bűncselekmények vádjával vádat emelt tegnap a legfőbb ügyészség Alexandru Vişinescu, a Râmnicu Sărat-i börtön volt parancsnoka ellen.
2014. június 18., 18:032014. június 18., 18:03
A legfőbb ügyészség szerint Vişinescu parancsnoksága alatt 1956 és 1963 között szisztematikusan kínozták az ott őrzött politikai foglyokat, politikai parancsra megfosztották őket alapvető emberi jogaiktól, vagy korlátozták őket ezek gyakorlásában.
Az őrizetesek olyan bánásmódban részesültek, amelynek célja fizikai megsemmisítésük volt, nem biztosították számukra még az alapvető gyógyszereket és az orvosi ellátást sem.
A betegek ellátásának elmulasztása, börtönkórházba szállításuk megtagadása, az alultápláltság, a hideg, a sorozatosan alkalmazott büntetések, az embertelen bánásmód, a verések mind azt célozták, hogy a rabok meghaljanak a börtönben.
A fegyintézetben – ahogy az Vişinescu egy 1967-es feljegyzéséből kiderül – főleg a „burzsoá-földesúri” kormányok egykori tagjait, parasztpári és nemzeti liberális párti politikusokat, az 1944 augusztus 23-i román átállás utáni vezetőket, valamint egyházi vezetőket őriztek.
Az ügyészség szerint a Vişinescu által meghonosított bánásmód a hosszú távú túlélés minimális feltételeit sem biztosította, figyelembe véve, hogy az esetek többségében a kiszabott szabadságvesztés mértéke meghaladta a tíz évet. Az ügyészség szerint az akkori szabályzat csupán nagy vonalakban rögzítette a politikai börtönök működését, a politikai foglyok megsemmisítését célzó konkrét intézkedésekről a parancsnokok döntöttek. A vádirat szerint mivel a Râmnicu Sărat-i börtönben főleg korábbi vezető politikusokat őriztek, az „átnevelésben jártas, megbízható” parancsokra volt szükség. Ezzel magyarázható a Vişinescu által meghonosított szélsőségesen kegyetlen bánásmód, és a rabok megsemmisítésében elért hátborzongató hatékonyság.
Mint arról beszámoltunk, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) tavaly augusztus elején jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen.
Az első kiszemelt Alexandru Vişinescu, aki 1956 és 1964 között állt a fegyintézet élén, ez idő alatt pedig a terror légkörét honosította meg. Az IICCMER vizsgálatai szerint ez idő alatt tizenkét politikai fogoly halt meg a börtönben a Vişinescu által bevezetett kegyetlen bánásmód, a rossz élelmezés, az állandó verések és a magánzárkában eltöltött idő miatt. Köztük volt Sándor Imre római katolikus pap is, aki Márton Áron erdélyi püspök püspöki helynökeként is szolgált.
A most 89 éves egykori börtönparancsnok volt az első, aki ellen hivatalosan ügyészségi feljelentést tettek a bukaresti területi katonai ügyészségen több rendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A legfőbb ügyészség szeptemberben népirtás miatt indított bűnvádi eljárást ellene. A másik, immár ismert egykori lágerparancsnok Ioan Ficior nyugalmazott ezredes, aki a peripravai büntetőtábor parancsnoka volt.
Florian Cormoş, a cernavodai munkatábor egykori parancsnoka a harmadik egykori, politikai foglyok halálát okozó kommunista büntetés-végrehajtási tiszt, aki ellen népirtás gyanúja miatt ügyészségi feljelentést tett az IICCMER.
Egy negyedik nevet is nyilvánosságra hoztak, de nem azért, mert feljelentést tettek ellene, hanem azért, mert időközben meghalt. Őt először Iuliu Sebeştinként emlegették, de azóta Sebestyénként hivatkoznak rá, és a szamosújvári börtön egykori alkalmazottja volt, aki az ötvenes években a politikai foglyok átneveléséért felelt, és tevékenysége nyomán mintegy tizenöt politikai fogoly vesztette életét.
Az alkotmánybíróság december 12-én úgy döntött: az emberölés – így a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben az egykori büntetés-végrehajtási alkalmazottak által elkövetett politikai gyilkosságok – nem évül el, így a pribékek továbbra is felelősségre vonhatók.
A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért fokozott ellenőrzést rendeltek el Magyarországon.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
szóljon hozzá!