Újabb gazdasági világválsághoz vezethetnek a szárnyaló élelmiszerárak

Tavaly az élelmiszerek közül a burgonya ára nőtt a legnagyobb mértékben

Az ENSZ indexe, amely nyomon követi számos mezőgazdasági termék, például a gabona, kukorica, rizs, repce, tejtermékek, cukor és hús árának változását, 32 százalékkal nőtt 2010 második felében, a júliusi 167 értékről a decemberi 215-re. A terményekre sújtó aszállyal és szárazsággal világszerte, az elemzők újabb áremelkedést prognosztizálnak 2011-re.

Az Európai Bizottság szerint nem lehet egyetlen okot adni, vagy egyszerűen megmagyarázni az élelmiszerárak növekedését. Az emelkedést olyan tényezőknek tulajdonítják, mint növekvő globális kereslet, rossz aratás az exportáló országokban, export-tiltások és spekuláció. Az EU mezőgazdasági biztosa, Dacian Cioloş szerint az élelmiszerárak növekedése „megmutatja egy erős Közös Agrár Politika (KAP) szükségességét”, és javaslata szerint a 2013 utánra vonatkozó KAP-tárgyalások egyik fő témája éppen az „életképes élelmiszer-termelés” kell legyen. Hozzátette, hogy „a biztonságos és fenntartható élelmiszer-ellátás előreláthatósága, tekintettel a növekvő globális igényre, a gazdasági válságra és a piacok nagyobb volatilitására, alapvető jelentőségű, és az egyik olyan fő elem lesz, amit a bizottság figyelembe fog venni a jövőbeli KAP megtervezésénél.”

A húsz vezető nemzetgazdaság (G20) következő találkozóján (január 27–28., Párizs) egy globális együttműködés kereteit szeretné lefektetni a szárnyaló élelmiszerárak nyomán kialakuló helyzet kezelésére, hogy elkerülhető legyen a 2008-as krízis megismétlődése. A döntéshozók félnek, hogy ha nem tesznek valamit, a dráguló élelmiszerek miatt infláció, protekcionizmus, nyugtalanság, társadalmi és gazdasági egyensúlytalanság fog kialakulni. Attól is tartanak, hogy a növekvő élelmiszerárak visszavethetik a pénzügyi válságból történő kilábalást, mivel a gyorsan fejlődő gazdaságokban, amelyek a globális újjáéledés vezetői, csökkentik a fogyasztói igényt. A mezőgazdasági biztos helyesli Franciaország intézkedését, melynek nyomán az élelmiszerárak felkerültek a párizsi G20 találkozó napirendjére. Cioloş maga is aktívan részt kíván venni a megbeszéléseken.

Az ENSZ adatainak a közlése egybeesett a fiatal, mérges algériaiak azon döntésével, miszerint az utcára vonultak tiltakozni a munkanélküliség és az infláció ellen. A lázadás múlt szerdán kezdődött, és egy, az alapvető élelmiszerek – tej, cukor, liszt – áraiban bekövetkezett hirtelen drágulás indította el. A sajtó jelentései szerint a helyzet vasárnapra normalizálódott, miután a kormány bejelentette, hogy felfüggeszti a jövedéki adó és forgalmi adó alkalmazását az importcukor és főzőolaj esetében, hogy csökkentse az alapvető élelmiszerek árait. Tunéziában is elindult egy váratlan tiltakozáshullám a magas élelmiszerárak és a munkanélküliség miatt – írja az EurActiv.hu portál.

Romániában az elmúlt évben a tojáson kívül minden élelmiszer drágult, a legnagyobb mértékben a burgonya. Továbbá több mint 10 százalékkal drágultak a zöldségek és zöldségkonzervek (22,48 százalék), a friss gyümölcsök (18 százalék), az olaj (21 százalék) és a méz (10,3 százalék). December végén és januárban az üzemanyag ára rohamosan emelkedni kezdett, amely egy újabb árdrágulást válthat ki az élelmiszerek terén is.