Tusványosról, nemzetpolitikáról, autonómiáról a romániai sajtóban

A romániai lapok szerint Orbán Viktor nem az autonómiáról beszélt Tusnádfürdőn, hanem inkább a fogyasztásra épülő világ végét vetítette előre

A Ziarul Financiar című pénzügyi-üzleti napilapban Iulian Anghel megállapítja: Orbán Viktor nem ejtette ki a száján az „autonómia” szót. A lap ezzel kapcsolatban Pataky Istvánt, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetőjét idézte, aki szerint a magyarországi magyarokat kevéssé érdekli az autonómia vagy a romániai régióátalakítás ügye, sokkal inkább saját mindennapi életükkel vannak elfoglalva. Az újság megállapítja: Orbán most a csúcson van, gazdasági eredményei és „charme-ja” miatt még sokáig ott is marad. A lap azt a mondatát is idézi, miszerint még nem jött el a pillanat arra, hogy Budapest állást foglaljon a romániai régióátalakítással kapcsolatosan. (A lap tévesen azt írja, hogy a Fidesz a Jobbikkal koalícióban élvez 75 százalékos többséget a parlamentben.)

Az Evenimentul Zilei Talida Bendris és Galambos Éva tudósítását közli, amelyben az olvasható: a tusványosi táborban „kényes témákat” vitattak meg, mint amilyen a kettős állampolgárság, a szavazati jog megadása, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapítása. A tényszerű tudósításon kívül az utolsó bekezdésben olvasható: „a romániai magyarok láthatólag nem lelkesednek túlságosan azért, hogy lehetőségük lesz szavazni a magyarországi választásokon. Egy magyar nemzetiségű, Mihály Béla nevű személyt idéz, aki azt mondja: nem tudná, kire szavazzon, hiszen nem ismeri a magyarországi politikai helyzetet.

A Jurnalul National M. Iordache Apostol tollából közöl rövid, tárgyszerű tudósítást, amelyben ugyancsak azt a tételt emeli ki Orbán előadásából, miszerint a régióátalakítás kérdésében Magyarország még vár az állásfoglalással. Eszerint Budapest az erdélyi magyarság egységes álláspontjának kialakítására vár, mely álláspontot a magyar közösségnek Bukaresttel kell majd közölnie, és Budapest majd ezután tudja eldönteni, mi a teendő.

A bukaresti Új Magyar Szó vezércikkében Ágoston Hugó azt írja: hangzottak el érdekes és értékes gondolatok is Tusnádfürdőn, de szó sem esett például a nyitott társadalom problematikájáról, az uniós tagállamok egyre nagyobb alávetettségéről Brüsszelnek, a magyar kormány(fő) európai elhiteltelenedéséről és elszigetelődéséről, az EP-vel való rendszeres vitákról, a demokráciáról, a jogállamiságról vagy a szélsőségesség veszélyeiről. „Ezek figyelembevétele nélkül ugyanis még a bivalyerős állam sem sokat ér – hát még, ha ereje főleg abban nyilvánul meg, mint a hatalmaskodó apáé, hogy ahol éri, elagyabugyálja a gyermekeit!” – írja a szerző, megállapítva: „lebegés volt ez a tábor is az elvont tervek habos tetején”.