Tănăsescu egyik szemináriumán elemezte Románia gazdasági helyzetét

„Jelenleg a szállítási tárca, a gazdasági tárca és a munkaügyi tárca is biztosít szociális gondozást, így soha nem tudjuk, hogy a kiutalt pénzösszegeket megfelelően használták-e fel, és ezeknek van-e eredménye” – jelentette ki Tănăsescu a gazdasági témájú szemináriumán, csütörtökön.

Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter a beiktatását megelőző parlamenti szakbizottsági meghallgatásokon azt mondta, hogy meg kell változtatni a szociális gondozás rendszerét. „Olyan terület ez, ahol sok pénzt elpazarolnak. Vannak olyan állampolgárok, akik nem kapnak megfelelő támogatást, mások pedig, akiknek nincs szükségük gondozásra, megkapják azt. Úgy vélem, hogy a rendszeren változtatni kell” – fejtette ki akkoriban Vlădescu.

A román gazdaságnak évi 5–6 százalékos növekedési potenciálja van, és ezt a szintet 2012-ben eléri, hangsúlyozta csütörtökön Mihai Tănăsescu. Becslése szerint idén 1,3–1,5 százalékos gazdasági növekedés várható. „Optimista vagyok, de tőlünk függ, hogyan pótoljuk be azt, amit az elmúlt évben veszítettünk, és milyen hamar tudjuk elérni Románia évi 5–6 százalékos gazdasági növekedési potenciálját. Becsléseim szerint idén 1,3–1,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ez 2011-ben felgyorsul, 2012-ben pedig eléri az 5–6 százalékot” – húzta alá Tănăsescu.

Rámutatott, Romániának nem lesz olyan gazdasági növekedése, mint 2009 előtt, az azonban szükséges, hogy a növekedési tendencia kitartson. „Minden növekedés egy-egy tégla kell legyen. A válság nyomán elsősorban azt a leckét kellene megtanulnunk, hogy fegyelmezetteknek kell lennünk, és ha elérünk valamit, azt tartsuk is meg, és ne költsük a pénzt olyan dolgokra, melyeknek semmi keresnivalójuk egy piacgazdaságban” – tette hozzá Tănăsescu.

Idén alacsony lesz a gazdasági növekedés, az export alakulása és az ipari termelés növekedése jelzi, hogy a gazdaság helyrejön, mondta még Románia képviselője az IMF-nél. „Az export elkezdett működni, és az ipari termelés, főként az acéltermelés, elkezdett nőni. Ezek bátorító jelek. Ezzel egyidőben azonban ott vannak a kockázatok is, melyek a fegyelmezettséghez és a reformok megvalósításának gyorsaságához kötődnek” – tette hozzá Tănăsescu.

Románia nem halmozhat fel az elkövetkezőkben külföldi adósságokat, a kölcsönök nem jelentenek a továbbiakban megoldást. „Meg kell értenünk, hogy nem fogyaszthatunk tovább külföldi adósságokra, mivel így ugyanezekkel a gondokkal fogunk küszködni az elkövetkező években is. Amíg a fogyasztók nem találják meg a romániai piacon a keresett minőségi termékeket és szolgáltatásokat, külföldről hozzák be ezeket. Ha nem tanuljuk meg, hogy az emberek igényeihez kell igazítanunk a termékeket és szolgáltatásokat, akkor a válságot hiába éltük át” – mondta Románia képviselője a Nemzetközi Valutaalapnál.

Tănăsescu a mezőgazdasági termékeket hozta fel példaként, hangsúlyozva, hogy az általunk elfogyasztott élelmiszerek mintegy 70 százaléka külföldről származik. „Mindezért a következő évek fő célkitűzésének az kellene lennie, hogy a mezőgazdaságot olyan szintre fejlesszük, hogy pénzt hozzon a GDP-be” – összegzett Tănăsescu.