A hatóságok a verespataki régészeti örökség megmentését, védelmét és hasznosítását szorgalmazzák

A bizonylat kiállítására vonatkozó információt a kulturális minisztérium közölte, a dokumentum szerint ez az első lépés, amellyel biztosítják a verespataki régészeti örökség megmentését, védelmét és hasznosítását. Kelemen Hunor kulturális miniszter kezdeményezésére ugyanis olyan cselekvési terv született, amely biztosítja a térségben található legfontosabb régészeti és építészeti örökség megmentését.

Az országos régészeti bizottság nemrégiben fogadta el a Kirnyik-hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati terv című régészeti kutatási tanulmányt, aminek alapján kibocsátotta a mentesítési bizonylatot a Fehér megyei igazgatóság.

A közlemény szerint a terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése. Ezek közé tartoznak a Hollókő különleges történelmi jelentőséggel bíró bányajáratai, a Katalin-tárna feltárása, helyreállítása és látogathatóvá tétele, a Taul Gauri római kori temetkezési hely, valamint az Alburnus Maior-i római kori leletek, emellett Carpeni körzet a római kori, a középkori és jelenkori bányajáratokkal együtt, valamint a védett területen található 41 műemléképület és Verespatak történelmi központjának felújítása, akárcsak több mint száz kilométer bányajárat, tárna régészeti kutatása és dokumentálása.

A dokumentum szerint a régészeti értékek megőrzésére vonatkozó tervet az aranybányát megnyitni akaró Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat finanszírozza 70 millió dollárral.

A terv szerint egy független szakértőkből álló bizottság is megalakul majd, amelynek feladata a bányakitermelés állandó felügyelete és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek eddig még nem ismert fontos régészeti leletekre bukkannak.

Az RMGC több mint tíz éve próbálja megszerezni a Verespatakon és környékén tervezett, Európa legnagyobb külszíni aranybánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Egyebek között a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylata volt eddig az egyik hiányzó jóváhagyás. A bánya megnyitásához a terv környezetvédelmi engedélyezése is szükséges. Ez a procedúra még folyamatban van.

Az RMGC becslése szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a verespataki hegyekben, amit ciántechnológia alkalmazásával termelnének ki. E vitatott technológia miatt Romániában és Magyarországon számos civil szervezet ellenzi a beruházást, akárcsak a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és az erdélyi magyar történelmi egyházak.