Az elemi oktatásban heti 20, az V–VIII. osztályokban heti 25 tanóra lehet szeptembertől
Fotó: Gábos Albin
A tanóraszám csökkentését célzó jogszabály életbe léptetését kérik Monica Anisie oktatási minisztertől az Országos Diáktanács képviselői, miután Klaus Johannis államfő már tavaly novemberben kihirdette az erről szóló tanügyi törvényt módosító tervezetet.
2020. április 02., 12:552020. április 02., 12:55
A pedagógusokat tömörítő szakszervezetek egy része halasztási javaslatokat fogalmazott meg a tanóraszám csökkentésének kihirdetésével kapcsolatban. A diáktanács képviselői azt kérik, ne engedjen a minisztérium ezeknek a kéréseknek, mert a pedagógusok saját normájuk megtartását célozzák meg ezekkel, nem pedig az oktatási-nevelési tevékenység hosszú távú fejlődését – írják közleményükben a diákok.
Az oktatási minisztériumban munkacsoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy kidolgozza és érvényesítse az új kerettanterveket az elemi, az általános és a középiskolai oktatásban, illetve összehangolja az órák számának csökkentéséről szóló jogszabállyal. Az Országos Diáktanács képviselői szerint a munkacsoport szakértőinek is azon kellene munkálkodniuk, hogy minél hamarabb kidolgozzák a középiskolai kerettanterveket.
Az óraszám csökkentése leginkább az általános iskolás diákokat érinti, ahol az ötödik osztályban jelenleg heti 26-28, a nyolcadik osztályban pedig 31-34 óra van. A diáktanács saját kezdeményezésből kérdőívek segítségével mérte fel az ország tanulóinak igényeit az iskolai óraszám csökkentéssel kapcsolatban. A megkérdezettek – 12 010 diák válaszolt a kérdőívben feltett kérdésekre – 54 százalékuk úgy gondolja, hogy túl sok a kötelező tantárgy, 51 százalékuk úgy véli, a tantárgyak nagy része nem felel meg a diákok valódi érdekeinek. A kérdőívből az is kiderült, a megkérdezettek közül a legtöbben úgy vélik, személyiségfejlődés és tanácsadás órákból (36,7 százalékuk), illetve testnevelés órából (30,6 százalékuk) kevesebb szerepel a kötelező tanóraszámban, mint amennyire igény lenne.
A közigazgatási törvénykönyv nem teszi lehetővé, hogy a polgármesteri hivatalnál és a helyi érdekű közszolgáltatásoknál dolgozó alkalmazottak a helyi tanács határozata alapján olyan bérpótlékokat kapjanak, amelyeket más jogszabályok nem írnak elő.
Diana Şoşoacă EP-képviselő, az SOS Románia párt elnöke egy hétfői kampányrendezvényen kijelentette, hogy támogatni fogja Călin Georgescu független jelöltet az államfőválasztás második fordulójában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtestülete jóváhagyta hétfő esti ülésén, hogy a Bihar megyei tanács elnöki tisztségét betöltő Ilie Bolojan legyen a párt ideiglenes elnöke – nyilatkozták pártforrások.
A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd.
Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke szerint az országban a háziorvosok közel 20 százaléka 70 évnél idősebb, és sok olyan település van, ahol nincs családorvos.
Hétfőn a Kreml (Oroszország kulturális és hatalmi központja) közölte, hogy nem ismeri Călin Georgescu világnézetét, írja Reuters.
Vasárnap 435 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte hétfőn a belügyminisztérium szóvivője.
A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje.
A romániai elnökválasztás első fordulójában résztvevő román állampolgárságú moldovaiak többsége, 56,65 százaléka a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjére, Elena Lasconira szavazott – írta hétfőn a Moldpres hírügynökség.
A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.
szóljon hozzá!