Fotó: Boda L. Gergely
Rendkívül sok, mintegy 25 ezer romániai orvos dolgozik külföldön: a hazai közegészségügyi rendszerből ma már a szakképzett személyzet 40 százaléka hiányzik. A nagyméretű kivándorlást elsősorban az alacsony romániai fizetések, illetve az igen vonzó nyugat-európai kínálat motiválja.
Mintegy háromezer orvos végez évente Romániában, közülük a csúcsévekben 2700-an is emigráltak, elsősorban nyugat-európai országokba. Az ország 2007-es EU-csatlakozása óta a Romániát elhagyó fiatal orvosok száma évente 1700 és 2700 között mozog, ennyien nyújtanak be kérést az orvosi kamarához. A külföldön munkát vállaló egészségügyi szakemberek az orvosi kamarától igényelhető malpraxis-igazolással bizonyíthatják, hogy nem követettek el orvosi vétséget, illetve nem indult ellenük szakmai-etikai eljárás.
A masszív orvoselvándorlás azonban nemcsak romániai, hanem kelet-európai jelenség – erősítette meg az portálunknak Horváth István szociológus, a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet igazgatója, az orvosok elvándorlásáról készülő, átfogó tanulmány szerzője.
Erdélyben van esély
Optimistán látja a helyzetet Rácz Attila pszichiáter szakorvos, a pszichiáterek gyakorlati képzésében részt vevő marosvásárhelyi szakember. „Aki orvosként Erdélyben akar maradni, annak lehetősége van elhelyezkedni. A közegészségügyi hálózat mellett ma már egy fejlett és szerteágazó magánklinikai hálózat is működik, sőt, magánkórházak is vannak. Aki pedig megfelelő tőkével rendelkezik, magánkabinetet is nyithat” – vázolja a fiatal orvosok előtt álló lehetőségeket Rácz Attila. Mintegy tízévnyi tanulás és szakorvosi vizsgák után a fiatal szakorvosok teljes jogú tagjai lehetnek a hazai orvostársadalomnak, tehát elsősorban rajtuk múlik, miként döntenek.
„Itt nemcsak arról van szó, hogy nálunk az orvosok rosszul fizetettek: a kelet-nyugat irányú szakember-migrációban a vonzás-taszítás elve érvényesül, azaz a nyugati országok valóságos mágnesként vonzzák magukhoz a szakorvosokat” – magyarázza a kisebbségkutató. Ellenállni nehéz, hiszen a legtöbb nyugat-európai országban az orvosok az ottani átlagbér kétszeresét keresik meg. Ez a kiemelt bérezés az itteni átlagbérekre vetítve sehol nem működik Kelet-Európában, így aztán nem meglepő, hogy a legnagyobb csábításnak kitett egészségügyi szakmák művelői közül kevesen képesek ellenállni a sokkal magasabb német, dán vagy angol fizetés vonzásának.
Horváth István kimutatásai szerint a hazai egészségügyi rendszerből évente 3000 orvos távozik – együtt számolva a külföldre költözőket, a nyugdíjba vonulókat és az aktív korban elhalálozó orvosokat –, miközben ugyanennyi végez évente egyetemeinken. Immár évek óta nem gyarapszik az egészségügyi ellátórendszer létszáma, miközben a személyzet gyorsan öregszik. Nemcsak a falusi rendelők konganak az ürességtől: amint azt a kórház vezetősége korábban már jelezte, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályáról három orvos távozott, sajtóinformációk szerint pedig most az eddigi osztályvezető is otthagyta a részleget.
Gyakori jelenség, hogy az egészségügyi középiskolák diákjai számára magyarországi vagy nyugat-európai kórházak szerveznek szakmai gyakorlatot, amelyet követően a végzős diákokat rendszerint alkalmazzák. „Mintegy 25 ezer romániai orvos dolgozik Nyugat-Európában. A 3,2 milliós romániai vendégmunkás-létszámhoz viszonyítva ez a szám nem túl magas, mégis leginkább az orvosok hiányát érezzük meg.
Hargita megyei helyzet
„Hargita megyében 2014-től 2015 március1-ig összesen 51-en iratkoztak be az orvosi kollégiumba, és négy tagunk vette nyakába a világot a szebb remény érdekében. Voltak néhányan, akik más megyében kaptak jobb munkalehetőséget. Ez számomra reményt adó, pozitív arány” – fogalmazott Pázmán Enikő, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke. A háziorvosként dolgozó szakember úgy véli, az orvosi pálya mint hivatás, megfizethetetlen, de megtisztelhető. „Ez a tisztelet a romániai egészségügyi rendszerből – sajnos – hiányzik. Akik azért lettek orvosok, mert elsősorban szépnek látják a gyógyítás folyamatát, és ezt teszik első helyre (mondhatnám romantikus felindultságukban vagy valami nagyon érett elkötelezettségükben), ezenkívül nem olyan kalandvágyók, talán itthon maradnak” – fejtette ki. Ugyanakkor úgy véli, az orvosi egyetem elvégzése nagy feladat, és akik ezt teljesítik, küzdő emberek, képesek kemény munkára, de elvárásaik is vannak a jól elvégzett munkájuk után egy szép reményű élethez. Hozzátette, személyes véleménye az, hogy a fiatalok akkor jönnek szívesen egy új munkahelyre, ha az korszerű felszereltséggel rendelkezik, ha megtisztelő a bérezés, ha a befogadó közeg szeretettel várja, nyitott az együttműködésre, tapintatosan segít szakmai kérdésekben. „Ha még orvoslakásokat is biztosítana, az maga lenne az ittmaradás garanciája.”
Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal végrehajtott kombinált légicsapást mért Ukrajnára, az eddigi adatok szerint 12 ember sérült meg a Kárpátalja második legnagyobb városát, Munkácsot ért rakétacsapásban.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin találkozóra – közölte Orbán Viktor a Facebook-oldalán kedden.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén, Washingtonban.
Mi, magyarok az ország minden tájáról, különböző hátterekkel és tapasztalattal, de egyező céllal és hivatástudattal elértük azt, hogy 45 év után újra megmutassuk a tehetségünket a világnak – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós Magyarországon.
Ukrajna megbízható és tartós békére törekszik, és kész „új biztonsági architektúra létrehozására” – hangsúlyozta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója előtt az X-en.
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Az elmúlt napokban az Egyesült Királyságban jártunk. Utazásunk során felfedeztük Anglia hangulatos kisvárosait, pezsgő egyetemi központját és nyüzsgő fővárosát.
A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, saját területére vonatkozó döntéseket csak Ukrajna hozhat – jelentették ki nyilatkozatban európai vezetők az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően.
szóljon hozzá!