
Vízválasztónak ígérkezik az RMDSZ kormányszereplése szempontjából a szövetség elnöke és Victor Ponta miniszterelnök között a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésről szóló szerdai megbeszélés. Az RMDSZ számos politikusa szerint nemcsak Románia perbe lépése gerjesztett feszültséget a koalícióban.
2014. július 08., 20:052014. július 08., 20:05
2014. július 08., 20:292014. július 08., 20:29
Eltérően vélekednek az RMDSZ hatalmon maradásáról vagy ellenzékbe vonulásáról a szövetség portálunk által megkérdezett képviselői, akik azonban egy dologban egyetértenek: a frissen kirobbant koalíciós konfliktustól függetlenül új alapokra kell helyezni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) fennálló együttműködést.
A két alakulat között annak kapcsán robbant ki a viszály, hogy Románia a külügyminisztérium révén az RMDSZ megkérdezése nélkül lépett be a luxemburgi bíróságon zajló, a szövetség és nemzetközi partnerei által kisebbségvédelmi ügyekben indított perbe.
Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő szerint a Victor Ponta miniszterelnökkel való szerdai egyeztetés után kell meghoznia az RMDSZ-nek a döntést, hogy kormányon marad vagy sem.
Szerinte a párbeszéd hiányából fakadnak a koalíciós nézeteltérések. Márton Árpád úgy véli, Titus Corlăţean külügyminiszternek egyeztetnie kellett volna az RMDSZ-szel, mielőtt döntést hoz a luxemburgi perbe való belépésről vagy a magyar konzuli irodák visszautasításáról. Szerinte Victor Ponta miniszterelnöknek ugyancsak tájékoztatnia kellett volna a szövetség vezetőit a Dan Diaconescu-féle néppárt egyik képviselőjének államtitkári kinevezéséről.
„Ez a legnagyobb gond, hogy velünk nem konzultáltak, nem kérték ki a véleményünket. Nem a tisztségekről van szó, hanem hogy nem találunk közös megoldást a magyarság ügyeire. Amennyiben ezeket inkább visszafelé görgeti a kormány, nem maradhatunk a koalícióban, elválnak az útjaink” – nyilatkozta a Krónikának a háromszéki politikus.
Márton rámutatott, a PSD-nek Dan Diaconescu, valamint a Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő alapította új liberális párt honatyáival nincs kényelmes parlamenti többsége az RMDSZ nélkül. „Elméletben megvan a többség, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az RMDSZ nélkül a következőkben egyetlen sarkalatos törvényt sem tud megszavaztatni a nagyobbik kormánypárt, mert a magyar honatyák fegyelmezettek, általában jelen vannak az üléseken és voksolnak, ám ez a többi politikusról nem mondható el” – ecsetelte a képviselő.
Vákár István leszögezte: ha a kormány fenntartja a magyarsággal szembeni ellenséges álláspontját, akkor távozni kell a hatalomból, ha viszont hajlandó változtatni ezen, akkor lehet tárgyalni. A Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es ügyvezető alelnöke tűrhetetlennek nevezte, hogy a román kormány elutasítja a Minority SafePack által javasolt alapjogokat.
„Azt nem értik Bukarestben, hogy az uniós kisebbségek jogállását szabályozó polgári kezdeményezés nemcsak a magyarok, hanem valamennyi kisebbség, köztük a más országokban élő román kisebbségek jogait is szavatolná. Nekünk 25 éve megvannak az elveink, ezek nem képezhetik alku tárgyát” – szögezte le kérdésünkre Vákár István.
Pataki Csaba szenátor amondó, hogy előbb még egyszer „körül kell járni a dolgot”, és azután kell bölcs döntést hozni. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke szerint jó lenne új alapokra helyezni az együttműködést a PSD-vel, mivel sok a feszültség a koalícióban. Elmondta: az országos szintű, kisebbségi szempontból fontos ügyek rendezetlenségén kívül helyi szinten is vannak gondok az együttműködés terén.
Az elnök tudathasadásos állapotnak nevezte a szatmári viszonyokat, ahol szerinte „lassan már mindenki kormányon van”. Pataki közölte, a területi RMDSZ elégedetlen amiatt, hogy mindössze egy alprefektusi posztot kaptak a kormányra lépés óta, miközben sokan annak ellenére vannak még pozícióban, hogy nem tagjai a kormányon lévő alakulatoknak.
Ritli Csongor, a nagyváradi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője bízik a koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások sikerében. Rámutatott, az európai őshonos kisebbségek védelmét szolgáló FUEN-beadvány sarkalatos kérdés, amelynek az RMDSZ a zászlóvivője. „Ezért küzdöttünk és küzdünk. Ebből a szempontból szerencsés lenne, ha olyan kormányban vennénk részt, amely ezt nem gátolja” – magyarázta.
Szerinte a koalíciós partnerekkel folytatandó egyeztetés eredményének függvényében lehet dönteni a kormányzati szerepvállalásról. Egyébként az RMDSZ országos vezetősége pénteken kéri ki a megyei szervezetek véleményét arról, szerintük indokolt-e kilépni a bukaresti kormányból. A Szövetségi Állandó Tanács pénteken Kolozsváron ül össze megvitatni a kérdést.
Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének politikai alelnöke elmondta, még nem egyeztették végső álláspontjukat, csupán „beszélgettek” erről a polgármesterekkel és Brassai Zsombor megyei elnökkel. „Hogy indokolt-e, vagy sem visszalépni a kormányzásból? Nem akarok felelőtlenül nyilatkozni. Az biztos, hogy kellemetlen helyzet alakult ki, amelyet kezelni kell, ráadásul úgy, hogy jól jöjjünk ki belőle” – állapította meg a politikus.
Eközben Borboly Csaba úgy véli, Kelemen Hunor és Victor Ponta talál megoldást a kialakult helyzetre. A Hargita Megyei Tanács elnöke kérdésünkre közölte, nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon, így nem tudja, melyek voltak azok a garanciák, amelyek mentén négy hónappal ezelőtt a szövetség kormányra lépett.
A Csík területi RMDSZ elnöke szerint azonban egyértelmű, hogy ezeket a garanciákat erősíteni, a kormányzati vállalások megvalósulását pedig sürgetni kell. „A szimbolikus ügyek helyett koncentráljunk a konkrétumokra. a Székelyföld szempontjából ilyen kézzelfogható dolog lenne, ha a Sapientia egyetem megkapná ugyanazt az állami támogatást, mint minden más romániai állami egyetem. Hiszen a Sapientia nem magán-, hanem állami egyetem, amelyet a magyar állam tart fenn nekünk, romániai adófizető állampolgároknak. Nemes gesztus, de illene, ha az általunk Romániában befizetett adóból is kapna támogatást a Sapientia” – vélekedett megkeresésünkre Borboly, aki szerint az emberek ilyen típusú megvalósításokat várnak az RMDSZ-től.
Hozzátette: a mostani eset is azt bizonyítja, hogy a szövetség a román pártoktól eltérően soha nem tud teljes jogú kormányzati szereplő lenni, mivel mindig van vele szemben távolságtartás, bizalmatlanság. „Hiába vannak minisztereink, államtitkáraink, egyfajta búra veszi körül őket. Tehát ha nem leszünk a kormány tagjai, nem dől össze a világ. 2000 és 2004 között sem voltunk hatalmon, és mégis számos téren tudtunk eredményt elérni” – fejtette ki a tanácselnök.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!